Lekapcsolt riasztó, kék halál
További Külföld cikkek
- Több százezer dollárt utalt egy idős nő egy magát Elon Musknak kiadó férfinak
- Óriási meglepetés a szomszédban: nem várt jelölt győzött, rezeg a léc a miniszterelnöknél
- Megkongatták a vészharangot az ukránok, Oroszország elsöprő támadásra készülhet
- A rendőrségtől kért segítséget egy kisfiú, miután kifogott rajta a házifeladat matekból
- Marcel Ciolacu nyerhetett, Elena Lasconi lehet a második a román elnökválasztás első fordulójában
Nem egy eszköz vagy személy okozta a Deepwater Horizon tragédiáját, hanem az egész rendszer pocsékul működött. Súlyos hibák láncolata miatt borult lángba a fúrótorony.
Fekete halál
2010 április 20-án a Louisiana partjaitól 50 mérföldre lévő Deepwater Horizon fúrótorony felrobbant és elsüllyedt, tizenegy munkás meghalt. A jelenlegi becslések szerint azóta körülbelül 700 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Három hónap után sikerült elzárni az olajkutat, de még nem biztos, hogy ezzel végleg megszűnt a szivárgás.
A kárelhárítási munkálatokban 43 100 ember vesz részt 6470 vízi járművel és több tucat repülővel. Becslések szerint a katasztrófa elhárításának teljes költsége elérheti a 70 milliárd dollárt.
Michael Williams, a fúrótorony egyik vezető technikusa is tanúskodott pénteken a vizsgálóbizottság előtt. Ő azért élte túl a katasztrófát, mert időben leugrott a tűzgolyóvá váló fúrótoronyról. Elmondta, hogy több kulcsfontosságú rendszer hibás volt. Az egyik riasztó például sokszor tévesen jelzett, ezért a munkások egy évvel a katasztrófa előtt lekapcsolták. "Nem akarták, hogy az emberek hajnali 3-kor felkeljenek egy hamis riasztás miatt".
Jó levegő
A bekapcsolt riasztó időben figyelmeztette volna a személyzetet a felgyülemlett metánra. De még ha riasztott is volna, a Deepwater Horizon személyzete akkor sem tudta volna kezelni a robbanékony gázt.
Volt egy rendszer, amelynek azt kellett megakadályoznia, hogy a metán a motortérbe jusson, ahol könnyen felrobbanhat. Williams elmondta, hogy a motortér nyílásait lezáró rendszer egyszer véletlenül bekapcsolt, és a nagy szívóerejű motor egyszerűen leszedte az egyik ajtót a zsanérról. Vagyis nem tudták volna elzárni a metán útját.
Egyébként ezt a rendszert is kikapcsolták, és az egész flottánál 5 éve az volt az előírás, hogy le kell kapcsolni, derült ki a meghallgatáson.
Kék halál
Mindenki ismeri a kék halált, amely a Microsoft Windows lefagyását jelzi. Williams szerint ez is gyakori hibajelenség volt a Deepwater Horizon fedélzetén. Az egyik számítógépen 1990-es évekbeli operációs rendszer futott, és olyan sokszor lefagyott, hogy a dolgozók a gépet csak "kék halál" néven emlegették.
Bár semmi nem utal arra, hogy a hibás számítógépnek is köze lett volna a tragédiához vezető eseményekhez, a fúrótorony működtetőjére rossz fényt vet, hogy ilyen elavult technológiákat használ. Egy másik tanú, Steven Bertone főmérnök is elmondta, hogy gond volt a géppel, amelynek a robbanás előtt lecserélték a merevlemezét.
A fúrótorony hibáinak történetét igen alaposan dokumentálja egy vizsgálati jegyzőkönyv, amely 7 hónappal a robbanás előtt készült. 2009 szeptemberében a BP munkatársai észrevették, hogy a Transocean, a fúrótorony tulajdonosa 390 hibát nem javított ki, és ezek közt több kritikus hiba volt. A javítás 3500 munkaórát igényelt, és egyelőre nem tudni, hogy mely problémák szűntek meg a katasztrófa napjáig.
Valaki tudta
Egy szakértő szerint a katasztrófát megelőző órákban a Deepwater Horizon fedélzetén négyszer is megpróbáltak bizonyos teszteket lefuttatni, ami arra utal, hogy valaki sejthette a bajt. Csakhogy egyik tesztet sem végezték el megfelelően.
A Deepwater Horizon fedélzetén mindenkinek joga volt leállítani a rendszer működését, ha valami hibát sejtett, de ezt sem Williams, sem mások nem tették meg. Egy független audit kiderítette, a dolgozók közül néhányan aggódtak, hogy a hibák jelentése miatt bajba kerülnének.
Már volt ilyen
Néhány szakértő összefüggéseket lát a Mexikói-öbölben bekövetkezett katasztrófa, és az Exxon Valdez két évtizeddel ezelőtti olajszennyezése közt. 1989 március 24-én az Exxon hajójából 41 millió liter olaj ömlött a Csendes-óceánba, és ezerötszáz mérföld hosszan beszennyezte Alaszka partvidékét. Több százezer tengeri madár, vidra, fóka, hal és bálna pusztult el a szennyezéstől.
Az Alaszkában megszerzett ismereteket teljesen figyelmen kívül hagyták a Mexikói-öbölben, legyen szó akár a katasztrófa megelőzéséről, vagy a szennyezés feltakarításáról, véli Walter Parker, az Exxon katasztrófáját vizsgáló bizottság elnöke. A bizottság akkor nemcsak az okokat kutatta, hanem a zárójelentésében megfogalmazott néhány ajánlást is a jövőre nézve. Parker szerint a partmenti olajfúrást szabályozni kell, és "nem lehet hátradőlni, megveregetni az ipar hátát, hogy milyen jó munkát végeznek".
Halászok, halálok
Alaszka partjainál keresik a választ arra is, hogy milyen jövő előtt áll a Mexikói-öböl. Az Exxon olajszennyezése a halászközösségekre volt a legnagyobb hatással, mert nagyon sok faj populációja máig nem állt helyre. A helyi halászati ipar alapját adó heringek például sohasem tértek vissza.
A környezeti károk gazdasági, egészségügyi, társadalmi és pszichológiai problémákat is okoznak. Alaszkában a katasztrófa után rengetegen csődbe mentek, valamint megnőtt az öngyilkosságok, a válások és a bűncselekmények száma.