Titkos megállapodás lehet a háttérben
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtökön közvetlen béketárgyalásokat kezdtek, és abban már megállapodtak, hogy kéthetente fognak egyeztetni, az első időpontot már ki is tűzték. Sokkal többet egyelőre nem lehet tudni a tárgyalásokról, az azonban valószínű, hogy Barack Obama közreműködésével titkos megállapodás alakul a háttérben, a telepépítések kérdése ugyanis mindkét fél részéről súlyos kompromisszumokat követel.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Barak: Véget érhet a telepépítési moratórium - 2010.09.05.
Hatalmas titkolózás mellett zajlanak az egyeztetések Washingtonban az izraeli és a palesztin delegációk között, egyelőre csak annyi érdemi információt lehet tudni, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök gyorsan meg tudtak állapodni abban, hogy szeptember 14-15-étől kéthetente újra tárgyalóasztalhoz ülnek, de már nem mennek el Washingtonig, hanem valahol a Közel-Keleten találkoznak.
George Mitchell, Barack Obama közel-keleti különmegbízottja ezen kívül általánosabb eredményekről számolt csak be: a két vezető továbbra is elkötelezett a független palesztin állam megteremtése mellett, mindketten elítélik a civilek elleni erőszakot, és célul tűzték a biztonság fenntartását. Első lépésként pedig egy olyan keretegyezmény megalkotásán dolgoznak, amelyik megerősíti a felek egymásba vetett bizalmát, és megteremti az alapjait egy átfogó megállapodásnak és egy hosszan tartó békének.
Mitchell elmondta azt is, hogy később sem hoznak majd nyilvánosságra részleteket, a felek ugyanis a tárgyalások sikeréhez szükségesnek tartják, hogy az elhangzottakat az érintettek a legnagyobb diszkrécióval kezeljék.
A csapdából indult tárgyalásokon már nagy eredménynek számít az is, hogy az egy évre tervezett folyamat valóban elindul, a felek nem merítették ki a lehetőségeiket már Washingtonban. Obama, aki eredményesnek minősítette a tárgyalásokat, azért arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem kergette magát illúziókba. „Mélyek az érzelmek, annak is megvan az oka, hogy a két állami megoldás több generáción keresztül nem valósult meg – ez szélsőségesen összetett és nehéz.” Megjegyezte ugyanakkor, hogy az eddigi állapot nem tartható fenn.
Nehéz kompromisszumok
A legnehezebb kérdés, amire a feleknek megoldást kell találniuk, az izraeli telepépítések leállítása. Amerikai nyomásra Izrael 10 hónapos moratóriuot vezetett be, ez azonban szeptember 26-án lejár. Abbász még a tárgyalások kezdete előtt leszögezte, hogy amennyiben a fejlesztések újra elindulnak, azonnal megszakítja az egyeztetéseket. Egyébként már az is nagy eredménynek számít, hogy anélkül ment bele a közvetlen tárgyalások megkezdésébe, hogy Izrael garantálta volna a telepépítések befagyasztását.
Netanjahu jelenleg a százhúszból hetvennégy parlamenti képviselő támogatását tudhatja maga mögött, de ha a telepépítéspárti szélsőjobboldali Jiszrael Beitenu tizenöt képviselője felborítja a koalíciót, elveszíti a kormánytöbbséget. Netanjahu emellett nem akar szembemenni az Obama-adminisztrációval, de sokáig nem húzhatja az időt. Ugyanakkor szem előtt kell tartania Izrael biztonságának garantálhatóságát.
Abbász közben nem rendelkezik a Gázai övezetben élők felhatalmazásával, nem tudja rábírni a Hamászt, hogy ismerje el Izraelt, ami az erőszak leállításának alapfeltétele lenne. A Hamász párhuzamosan a béketárgyalások újraindulásával merényleteket követ el, ezzel is jelezve, hogy a folyamatot nem tartja legitimnek.
Már megállapodtak?
Elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amit az izraeli sajtóban és szaklapokban is emlegetnek, hogy Obama és Netanjahu július 6-i washingtoni találkozójukon négyszemközt hallgatólagos megállapodásra jutottak, mely szerint Izrael meghosszabbítja a moratóriumot, de közben Jeruzsálem zsidók lakta részein, illetve a nagyobb ciszjordániai telepeken, amelyek a végső határok kijelölésekor várhatóan izraeli területen lesznek, folytatja az építkezéseket.
Ezzel Netanjahu, amíg hivatalosan nem beszél róla senki, elkerülheti, hogy az izraeli szélsőjobb kiváljon a kormánykoalícióból, egyben azt is, hogy a palesztin területeken zajló építkezések miatt Abbász kihátrálni kényszerüljön a béketárgyalásokból. Ehhez persze szükség van arra is, hogy a palesztin fél érdekelt legyen ebben, ennek megvalósításához lehet szükség az amerikai nyomásgyakorlásra.
Obama számára tehát az jelentheti a legnagyobb kihívást, hogy ezt a kompromisszumot elfogadtassa Netanjahuval és Abbásszal, különben hitelességének csorbulása mellett a béketárgyalások kimenetele múlhat ezen. Az amerikai elnök már tavalyi, első személyes találkozóján Netanjahuval kijelentette, hogy azt várja az izraeli féltől, hogy állítsa le a telepépítéseket. Tekintve, hogy elnöksége külpolitikájának egyik sarokpontja a közel-keleti béke, nem engedheti meg magának, hogy a tárgyalások leálljanak, hiszen ez az egész régió felé a bukás üzenetetét hordozná, és hosszú távra visszavetné a békekötés lehetőségét.
