Mecsetvita árnyékolta be a 9/11-i évfordulót

Az eddigi években politikamentes megemlékezéseket a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kilencedik évfordulójához közeledve a Ground Zero közelébe tervezett iszlám közösségi központ körüli vita árnyékolta be.

Az ellenzők szerint a központ nem veszi figyelembe az áldozatok emlékét, a támogatók szerint azonban segíthetne a kapcsolatok javításában, és enyhíthetné a mecseteket kizárólag a terroristák kiindulóhelyeinek gondoló sztereotípiákat. A hivatalos New York-i megemlékezések után a központ ellenzői, és támogatói is tüntetéseket tartanak a városban.

Egymásnak feszültek az álláspontok

A vita azután lángolt fel augusztus elején, hogy a New York-i műemlékvédelmi hatóság megtagadta a műemlék státust attól az üresen álló épülettől, amelynek helyén az egyik New York-i imám, Feisal Abdul Rauf kezdeményezésére egy iszlám központ, benne egy mecset épülne.

Az eredetileg Cordoba Háznak, majd Park51-nek nevezett épület ellenzői úgy gondolják, hogy a központ felépítésével megsértenék a terrortámadások áldozatainak emlékét, és többen augusztus elején tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek. Abdul Rauf állítása szerint tervezetével ugyanakkor ő éppen hidakat akar építeni vallások és kultúrák közé. Szépen lassan politikusoknak és a támogatókat erősítő Michael Bloomberg polgármesternek is meg kellett szólalnia az ügyben, a New York-i városvezető szerint az épület segíthet megváltoztatni a 9/11-es merényletek után az iszlámmal szemben kialakult sztereotípiákat.

Végül Barack Obama amerikai elnök is nyilatkozott, szerinte a muszlimoknak ugyanolyan joguk van a vallásuk gyakorlására, mint bárki másnak az országban, ebbe pedig beletartozik egy imahely és közösségi központ felépítésének joga egy manhatteni magánterületen összhangban a helyi törvényekkel és előírásokkal. A sajtó azonnal ugrott az elnöki beszédre, míg végül Obamának védekeznie kellett, hogy ő pusztán csak jogi szempontból beszélt a tervezet lehetőségéről, nem foglalt állást a kérdésben.

Az ügy újabb fordulatot vett, amikor egy floridai lelkész koránégetést jelentett be szeptember 11-re, majd az óriási felzúdulást kiváltó tervét még órákkal az évforduló előtt is a tervezett központ és mecset felfüggesztéséhez kötötte. Bár Feisal Abdul Rauf bejelentése szerint elképzeléseik nem változtak, végül az ötvenfős gyülekezet így is letett koránégetési szándékáról.

Uszoda a mecset mellett

A felmérések szerint az amerikaiak kétharmada ellenzi a muszlim imahely létrehozását a terrortámadások helyszínénél, ugyanakkor a támogatók közül többen úgy vélik, hogy sokan nincsenek is tisztában a Ground Zeróház szánt mecsetként elhíresült tervezettel.

Az érvelés szerint az imahely valójában két sarokra lenne a helyszíntől, és nem sokkal távolabb már most is van egy mecset. Sokak elképzelésével ellentétben ráadásul nem egy minaretekkel körbevett épület emelkedne, hanem egy tizenöt emeletes közösségi központ, amelyben a mecset mellett bankok, színházterem, uszoda, a szomszédságában pedig peep show is lenne.

A mecsetek sokszínű arcai

A Foreing Policy elemzésében éppen arra hívja fel a figyelmet a szerző Akbar Ahmed, hogy az iszlám egyik legfontosabb látható szimbólumaként megjelenő mecsetek sokszínűsége egyben az Amerikában élő muszlimok etnikai, felfogásbeli és kulturális változatosságát is leképezi, sok esetben a sztereotípiákat is segít feloldani.

Ahmed 2008 és 2009 között hetvenöt városban, száz mecsetet járt körbe társaival az országban, a témában megjelent tanulmányából kirajzolódik az időnként hatalmas épületekben, máskor egy-két szobában kialakított mecsetek különböző arca.

Az amerikai muszlimoknak csak a harmada érkezett a Közel-Keletről, sokan közülük afro-amerikaiak vagy ázsiaiak. De vannak mecsetek az Egyesült Államokban főként Boszniából érkezett gyülekezettel, és egyre növekszik a fehér és a spanyolajkú hívők száma is. Az etnikai és a területi különbségek mellett a mecsetek az adott gyülekezet felfogásában is eltérhetnek, és ez akár az épületen is tükröződhet.

Egy-két szobától az óriási kulturális központig

A Ground Zero közelébe tervezett Park51-es iszlám központot javasló Feisal Abdul Rauf a volt ikertornyok helyszínétől tizenkét saroknyira egy jellegtelen épületben, két bár között található mecsetben volt imám. Abdul Raufnál nagyon fontos szerep jut a zenének és a táncnak is, miközben rendszeresen látogatnak el zen buddhisták, zsidók és keresztények is a kevesebb mint százfős gyülekezethez.

New York legnagyobb mecsete az Iszlám Kulturális Központban viszont három-négyezer hívőt is vonz a pénteki imáknál, amelyeken számos kultúra keveredik. Ez a mecset a modernista iszlámot képviseli, a vallást és a modern kultúrát próbálja összeegyeztetni. Az Ahmed szerint túlságosan is tágas épület számos ponton eltér a hagyományos építészettől, miközben az imám a sokszínűség jegyében jó kapcsolatokat ápol más helyi vallási vezetőkkel.

A literalista vagy szöveghű csoportok szerint a modernisták túlságosan sok kompromisszumot kötnek, ráadásul nem támaszkodnak elég alaposan a szövegekre. Azonban ezen a szemléletmódon belül is vannak jelentős eltérések: az Atlantában épített Al-Farooq Masjid óriási épület, a város látképének szerves része. A hívőkben Ahmed tapasztalata szerint keveredett a kívülállóktól való félelem és a szélesebb közönség felé nyitás vágya.

Ezzel szemben a georgia-i Masjid at-Tawheed mecset gyülekezete nem nyitna a nem muszlim vallásúak, vagy a kevésbé konzervatív muszlimok irányába, az épület pedig egy kicsit sem feltűnő háznál, egy hentesüzlet mögött van. Az ottani hívők között többen radikálisabb felfogást képviselnek, úgy gondolják, hogy a demokráciát éltető muszlimok bűnös úton járnak.

A főleg afro-amerikai muszlimok által látogatott, Las Vegas-i Masjid As-Sabur mecset különlegessége, hogy az épületben orvosi klinika és ingyenkonyha is működik, ahol vallástól függetlenül segítenek a szegényeknek. Az iszlám gyökerű, de annak tanaitól alapjaiban is eltérő Nation of Islam chicagói mecsetjére viszont a túlzott zárkózottság volt jellemző, itt külön biztonsági őrök engedik be az embereket.