A NATO versenyt fut a kibertérrel

Az eredetileg a Szovjetunió növekvő fenyegetése ellen alapított Észak-atlanit szerződés Szervezete, vagyis a NATO a hidegháború után az elmúlt tíz évben már a terrorizmussal és megváltozott nemzetközi környezettel nézett szembe, a pénteken és szombaton Lisszabonban tartott csúcsértekezleten elfogadott új stratégiai dokumentummal kijelölhet irányvonalait a következő évtizedben.

A 28 tagország - Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli - és több megbeszélésen a szövetségesek részvételével megrendezett csúcson bejelenthetik az afganisztáni menetrendet, és megindulhat a közeledés Oroszországgal, a következő években pedig várhatóan egy sor képesség előtérbe kerül, míg mások fokozatosan háttérbe szorulhatnak.

Új kor, új kihívások

A szervezet alapköve az előzetes nyilatkozatok szerint most sem változik, a NATO fő feladata továbbra is a tagállamok lakosságának és területének védelme lesz. A nyílt államközi háborúk helyett azonban sokkal nagyobb kihívást jelent a terrorizmus, a kibertámadások és az energiabiztonság kérdése.

A kiberháború veszélyeit jelezte, amikor 2007-ben orosz hackerek túlterheléses támadást indítottak a tallinni szovjet hősi emlékmű eltávolítása miatt az észt parlament, kormányhivatalok, minisztériumok, bankok, telefontársaságok és médiacégek szerverei ellen. A bénító helyzetből is tanulva éppen az újszerű kihívások miatt hozták létre augusztus elején a NATO új divízióját, amit Iklódy Gábor vezet.

Összevonások és csökkentések jönnek

A NATO szervezeti reformját is megvitatják a tagállamok Lisszabonban, többek között döntenek a parancsnoki struktúra átalakításáról. Anders Fogh Rasmussen főtitkár már októberben bejelentette, hogy a takarékosságot és a modernizációt is szolgáló átfogó reformtervek alapján az eddigi tizenegyről hétre csökken a parancsnokságok száma, a NATO-ügynökségek hálózatánál pedig tizennégy intézményből csak három marad meg. Jelentősen csökkent a bizottságok száma is.

Arról egyelőre még nem határoztak, és várhatóan a mostani csúcson sem fognak, hogy pontosan melyik szervezeti egységek szűnnek meg, az ügynökségek fokozatos eltűnése pedig akár évekig is eltarthat.

Védernyőbe fognák Európát

A stratégiai koncepció mellett a csúcs egyik legfontosabb témája lesz, hogy a tagállamok döntsenek az európai rakétavédelem kialakításáról. A részletek kidolgozása itt sem Lisszabonban várható, a tagállamok egyelőre megoszlanak abban, hogyan viszonyuljon a tervezet az eddigi nukleáris elrettentés stratégiájához. A legutolsó hírek szerint a nukleáris leszerelést szorgalmazó németek, és az atomfegyverekkel rendelkező franciák kompromisszumos javaslatra jutottak.

Az Egyesült Államok Barack Obama elnöksége alatt letett a George Bush által Lengyelországba és Csehországba tervezett rakétavédelmi rendszerről, a mostani csúcson megvitatott tervezet a már meglévő rakétavédelmi rendszerek összekapcsolásáról szólna. Rasmussen szerint így elfogadható áron Európa egész lakott területe felett védernyőt lehetne létrehozni a következő években.

A főtitkár a tagállamoktól a rendszer tervének elfogadását várja, emellett azt is tudatosítanák a Lisszabonba meghívott Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, hogy a rakétavédelmi tervek nem Oroszország ellen irányulnak. Bár a rendszer egyesek szerint elsősorban Irán ellen védene, hivatalosan nem várható, hogy bármilyen országot is megnevezzenek a NATO-csúcson.

Mindent újrakezdenének Oroszországgal

Oroszország és a NATO kapcsolatainak újrakezdése, új együttműködési formák felvetése szintén a csúcs egyik fontos része lehet. A 2008-as grúziai konfliktus óta szombaton először ülésezik a NATO-Oroszország Tanács, amelyen a tervek szerint lehetőség lesz a közös érdekek meghatározására. A terrorizmus és a kalózok elleni küzdelem mellett közös előrelépés lehet a drogkereskedelem elleni fellépésben is.

A csúcson várhatóan azt is megerősítik, hogy a NATO kész további bővítésre, ugyanakkor csak általánosságokban, ezért ez nem jelent feszültségforrást Oroszországgal. A korábbi években a NATO biztosította Moszkvát, hogy a keleti bővítése nem ellene irányul, de Ukrajna és Grúzia lehetséges tagságát fenyegetésként élték meg, ezúttal azonban egyik sincs napirenden.

A Pew Research Centre Economistban ismertetett felmérése szerint már az oroszok 40 százaléka tekint pozitívan a NATO-ra, miközben egy éve még csak minden negyedik szimpatizált a szervezettel. Gyors összeborulást ugyanakkor nem várnak a szakértők, a közeledés egy hosszú folyamat lesz.

Meghatározhatják az afganisztáni menetrendet

A NATO jelen van Koszovóban, Boszniában, Irakban és harcol a szomáliai kalózok ellen az Ádeni-öbölben, de egyértelműen az afganisztáni háború a legfontosabb missziója. Az afganisztáni amerikai csapaterősítés hatásai kezdenek érződni, és a kiképzés is jó ütemben halad, ezért a NATO-vezetésű nemzetközi biztonsági erő (ISAF) helyzetét elemző szombati megbeszélésen várhatóan bejelentik, hogy 2011-től 2014-ig fokozatosan átadják a tartományokat az afgán biztonsági erőknek.

Ugyanakkor feltehetően azt is kihangsúlyozzák, hogy az átmenet nem Afganisztán hátrahagyását jelenti, hanem egy hosszú távú folyamat kezdetét. A NATO megváltozott formában, de továbbra is támogatást nyújtana az országban.

Az együttműködés bűvöletében

Az afganisztáni tapasztalat is jelzi, hogy a NATO-nak együtt kell működnie olyan nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, amelyek a polgári újjáépítésben segítenek, ezzel együtt a civil kezdeményezésekben játszott szerepét is meg kell majd határoznia a következő években.

Az Oroszországgal tervezett hosszú távú partnerség mellett a partneri viszonyait is újra kell gondolnia a szervezetnek. A NATO-akciókat támogató Japán mellett meg kell találnia a hangot Kínával és Indiával is.