Olivér
1 °C
5 °C

Megvannak az első magyar Wikileaks-dokumentumok

2010.12.01. 14:44 Módosítva: 2010-12-01 20:58:29
Moszkva "nem boldog a magyar külügyminisztériumi nyilatkozat tényével és időzítésével, de egészében mérsékeltnek tekinti" azt. "Az orosz nagykövetet olyannyira felbőszítette az ellenzéki Fidesz nyilatkozata, hogy ,,erkölcstelennek,, nevezte azt" - áll a grúz-orosz konfliktus alatt született táviratban, amely az első magyar vonatkozású, kiszivárgott Wikileaks-anyag.

Két, Magyarországról érkezett távirat is szerepel a Russzkij Reportyor orosz hetilap honlapján a Wikileaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai dokumentumok között.

A hetilap a Wikileaks honlapján megjelent iratok alapján több témakört is részletesen elemzett az orosz külpolitika szempontjából, a magyarországi táviratok a 2008-as grúz-dél-oszét háborúval kapcsolatban közzétett dossziéban olvashatók. Úgy tudjuk, hogy a magyar diplomaták informális találkozón beszélgettek az amerikai diplmotatákkal, a most kiszivárgotatott távirat nem hivatalos megbeszélésről készült.

Az egyik, augusztus 14-i távirat szerint az amerikai diplomaták beszámoltak arról, hogy eljuttatták az amerikai álláspontot Faller Jenő és Hamikus Vilmos külügyi államtitkároknak (akkori beosztásuk szerint helyesen főosztályvezetőknek) valamint Banai Károlynak, a kormányfő külpolitikai és biztonsági tanácsadójának. Jelentést tesz arról, hogy Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet szóvá tette a minisztériumban, hogy Moszkva "nem boldog a magyar külügyminisztériumi nyilatkozat tényével és időzítésével, de egészében mérsékeltnek tekinti".

Banai Károly úgy foglalt állást, hogy a magyar álláspont igen szilárd, amennyiben Grúzia szuverenitása és területi épsége nem vonható kétségbe, és hogy az orosz válasz aránytalan volt. Úgy vélte azonban, hogy Grúzia egyértelműen elszámította magát, de az orosz válasz "rosszabb volt". Fontosnak tartotta, hogy a NATO és az EU egyformán reagáljon, de amellett érvelt, hogy fenn kell tartani a kapcsolatot az oroszokkal.

Banai nem hivatalosan beszélt az amerikaiakkal

Banai Károly az Indexnek azt mondta, hogy a kiszivárogtatásra adott amerikai reagálás önmagáért beszél, ehhez nem kíván semmit hozzátenni. (Az USA mélyen elítelte a kiszivárogtatást, mert az a demokráciáért vívott nemzetközi küzdelmet veszélyezteti.) Banai annyit mondott még, hogy a távirat egy informális találkozón elhangzott beszélgetés részleteit rögzítette. "Nem szeretném tovább tágítani ezt a rést" - mondta jelezve, hogy a kiszivárogtatáson túli kiszivárogtatásban egyáltalán nem kíván közreműködni.

A Fidesz és Oroszország összecsapása

"Az orosz nagykövetet olyannyira felbőszítette az ellenzéki Fidesz nyilatkozata, hogy erkölcstelennek nevezte azt" - szól a távirat. Akkoriban tényleg kemény szavakkal támadta Orbán Viktor az orosz háborús politikát. "Az elmúlt 20 évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban vállalt" - mondta például az Inforádiónak. Orbán egy másik interjújában az 1956-os magyarországi beavatkozáshoz hasonlította a Grúzia elleni orosz támadást.

Igor Szavolszkij, a budapesti orosz követ akkor szokatlanul élesen reragált a sajtóban Orbán Viktor bírálatára. Azt mondta többek között, hogy Orbán Viktor valótlanságot állít, és egyrészt nyugodtan, másrészt enyhe undorral fogadja szavait.

A magyar komány tudatosan volt puhább a szomszédoknál

A táviratot jegyző diplomata így értékelte a magyar álláspontot: "Magyarország úgy hiszi, egy táborban van az Oroszországgal szemben kemény álláspontra helyezkedőkkel, de a törekvésük az egyensúlyra és kommunikációra  elválasztja őket a keményebb vonalat követő szomszédoktól".

A magyarok szerint az EU óvatos marad

A másik jelentésben az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége három nappal korábban arról tájékoztatja a washingtoni illetékeseket, hogy az amerikai álláspontról - amelyben többek között Oroszország grúziai katonai akciójának éles elítélést követelték az Észak-Atlanti Tanácstól (NAC) -, tájékoztatták Hamikus Vilmost, a külügyminisztérium politikai államtitkárát (valójában a tárca volt főosztályvezetőjét). Ő egyetértett azzal, hogy fegyverszünetre és az ellenségeskedés beszüntetésére van szükség, de úgy vélekedett, hogy az Európai Unió részéről nem várható éles bírálat.

"Hamikus azt mondta, jó lenne, ha a NATO és az EU reagálása a lehető legnagyobb mértékben hasonló lenne, és úgy vélte, Moszkva éberen keresi a két szervezet közötti esetleges réseket, hogy később kihasználhassa azokat. Magyarország jelenleg dolgozza ki pozícióját a NAC augusztus 11-én esedékes, valamint az EU-külügyminiszterek Általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa (GAERC) augusztus 13-án tartandó ülésére" - szól a távirat.

Az amerikai diplomata, Jeff Levin jelentésében idézte Hamikust, aki "érzékeltette: Oroszország azon dolgozik, hogy kellő diplomáciai és földrajzi teret teremtsen a manőverezéshez, hogy előnyös helyzetet alkudjon ki magának Grúziában. Az államtitkár rámutatott, hogy az orosz kül- és biztonságpolitikának csak előnyös, ha két potenciális NATO-tagállam - Grúzia és Ukrajna - ilyen, csatlakozási szándékaikat akadályozó bonyodalomba kerül".

A magyar diplomata egyetértett abban, hogy az orosz válasz (a Dél-Oszétia elleni grúz támadásra) igen aránytalan volt. Úgy vélte, Magyarország nem fog tiltakozni a kemény szóhasználat ellen, rámutatott viszont, hogy ezt várhatóan megteszik a szokásos tagok - Olaszország és Németország.

Segélyhez kértünk segítséget

Arról is írnak, hogy Magyarország 800 kilogrammnyi segélycsomagot
gyűjtött össze, ezek Grúziába szállításához pedig amerikai segítséget
kért. Erre a távirat szerint valamilyen választ várnak. Az erről szóló rész végére a jelentést tevő odabiggyesztett egy mondatot még: "Ez tipikus szovjet viselkedés". Az nem világos, hogy ez a gúnyos megjegyzés mire vonatkozhatott.