Strasbourgban váratlanul napirendre vették a magyar demokráciát

További Külföld cikkek

A tunéziai zavargások és a közel-keleti keresztényellenes merényletek mellett a magyarországi demokrácia helyzete lesz a fő téma a strasbourgi Európa Tanácsban. Egy svájci szocialista képviselő, Andreas Gross hétfőn vetette fel, hogy a szerdai közgyűlés vegye napirendre az ügyet. A szervezet 47 tagállamának képviselői másfél órán át elemezhetik a hirtelen sztártémává lett magyar kérdést. Grosst korábban kedvelte a Fidesz, mert az ő nevéhez fűződött az ET kulturális kisebbségek autonómiájára vonatkozó jelentése.

Hétfőn az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PKGY) a svájci Andreas Gross, szocialista frakcióvezető javaslatát elfogadva döntött a "Magyarországi demokrácia működéséről" tartandó vita napirendre tűzéséről, azaz, hogy úgynevezett current affairs debate keretében január 26-án tárgyalja meg a magyarországi emberi jogi helyzettel és jogállamisággal kapcsolatos belpolitikai fejleményeket.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem az Európai Unió egyik szerve. Az 1949 óta működő ET-nek jelenleg 47 tagállama van, köztük az EU mind a 27 tagországa, de rajtuk kívül Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország, Bosznia-Hercegovina is.

Magyarország 1990-ben huszonnegyedik csatlakozó országként lett tag. Az alapokmánya szerint a szervezet fő célja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme. A csatlakozásnak elvben csak annyi a feltétele, hogy az adott európai ország kinyilvánítsa, hogy maga is ezen elvek megvalósításán dolgozik.

A PKGY a szervezet tanácskozó testülete, évente négyszer ül össze Strasbourgban. A közgyűlés, ahogy az ET honlapja fogalmaz, "Európa demokratikus lelkiismerete". Az ET tagjait (az Európai Parlamenttel ellentétben) nem közvetlenül választják, hanem a nemzeti parlamentek jelölik ki, így a nemzeti csoportok összetétele tükrözi a tagállamok politikai felállását.

Braun Márton és Orbán Viktor

A tagok összesen 318-an vannak, és minden tagnak van egy helyettese is. Magyarországot hét főtag képviseli, a küldöttséget a fideszes Braun Márton vezeti, aki egyben a közgyűlés egyik alelnöke is. A magyar küldöttségben rajta kívül van három fideszes, egy KDNP-s, egy jobbikos és egy szocialista politikus.

Az Index külügyi forrásokból úgy értesült, hogy a magyar témájával szemben, amit a PKGY elnökét és alelnökeit, továbbá a politikai frakciók vezetőit és a bizottságok elnökeit tömörítő „Büró” képviselt, Dariusz Lipinski emelt szót. A lengyel néppárti képviselő szerint a magyarországi demokrácia jó állapotban van, és fontosabb lenne a korábban elfogadott három sürgősségi vita (Belarusz, Tunézia, keresztények elleni közel-keleti merényletek) témáival foglalkozni.

Lipinski felszólalása ellenére a magyar téma egyszerű többséget igénylő előterjesztését 101 szavazattal, 55 ellenében, 12 tartózkodás mellett mégis elfogadták a képviselők. Ennek oka többek között az volt, hogy a szocialista frakció csak úgy volt hajlandó napirendre venni a közel-keleti keresztények elleni gyilkosságok ügyét, ha a Néppárt hozzájárul a magyar ügy tárgyalásához.

A témajavaslatot elővezető Gross képviselő veterán politikus az ET-ben: 1995 óta tagja a svájci küldöttségnek. Az egykori újságíró a politizálás mellett egyetemen tanít, a közvetlen demokrácia a kutatási szakterülete. Az ő nevéhez fűződik a 2003-as Gross-jelentés, amely a kulturális kisebbségek autonómiájára vonatkozó javaslatokat tartalmazott. A magyar sajtóban, többek között a jobboldali újságokban is számos pozitív értékelés jelent meg róla, amikor a PKGY elfogadta a jelentést, azt állítva, hogy ez muníciót adhat a magyar érdekekért küzdő politikusoknak. A fideszes Németh Zsolt 2003-ban azt nyilatkozta a Gross-jelentésről, hogy "mérföldkőnek tekinthető a nemzetközi jog fejlődése szempontjából".

Andreas Gross

A vitára szerda délután kerül sor, az első felszólaló Björn Von Sydow svéd képviselő (SOC), a PKGY Politikai Bizottságának elnöke lesz. A tárgyban nem készül jelentés, így a legfeljebb másfél órás vita végén határozat, illetve ajánlás sem kerül elfogadásra.

Ezzel együtt a Bürónak lehetősége van arra, hogy a vita fényében a kérdést jelentés kidolgozása céljából a téma szerint illetékes bizottság elé utalja. Ez azt jelenti, hogy a szerdai vitának elméletileg lehet konkrét folytatása. A döntés a Büró kezében van.

A PKGY döntésével párhuzamosan továbbra sem került le a napirendről egy másik, svéd képviselő, Marietta de Pourbaix-Lundin indítványának beterjesztési lehetősége, amely általános „monitoringot” kezdeményezne az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus intézmények magyarországi helyzetének vizsgálata érdekében. A svéd képviselői szándékokról a magyar képviselői delegáció tájékozódott a svéd képviselőcsoportnál. A svéd képviselők a megbeszélést követően sem állnak el szándékuktól.

A PKGY Monitoring Bizottság szabályzatának értelmében a PKGY legalább 5 tagállamot képviselő legkevesebb 10 tagja kezdeményezheti a monitoring eljárás megnyitását valamely tagországgal szemben. Az erre vonatkozó indítvány beérkezését követő első vagy második ülésén a Büró kiszignálja azt a Monitoring Bizottságra. A folyamat következő szakaszában ez utóbbi elnöke vagy alelnökei megfelelő vizsgálatot követően írásos véleményt fogalmaznak meg, javasolva, vagy elutasítva a monitoring eljárás megnyitását.

A kialakított vélemény alapján a Büró is állást foglal, és mennyiben mindkét testület egyetért a monitoring megnyitásának szükségességével, a Monitoring Bizottság írásos véleményét a határozati javaslatot is tartalmazó jelentéssé kell alakítani, amelynek vitáját a Büró a soron következő plenáris ülésszak napirendjére tűzi. Ha a két testület a monitoring eljárás megindítása ellen foglal állást, ezt rögzítik a Büró, illetve a (tagállami delegációvezetőket tömörítő) Állandó Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóban, amit utóbb a plenáris ülés szavazással hagy jóvá – vagy 10 képviselő indítványára többségi szavazással dönthet a téma napirendre vétele mellett.

A külügyi források azonban kiemelték, hogy az új ET-tagállamok demokratikus érettségének szisztematikus vizsgálatát célzó monitoring eljárás kialakítása óta eltelt másfél évtizedben szinte alig született indítvány a régebbi ET-tagállamok elleni monitoring megindítására, és ezek is sikertelennek bizonyultak.

Az ET tevékenységével ritkán foglalkozik komolyabban a magyar politika. Az egyik legutóbbi ilyen alkalom az volt, amikor a szlovák nyelvtörvényről készített jelentést az ET tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság. 2010 októberében a bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a nyelvtörvény sérti a nemzetközi jogi normákat. Ezt akkor nagyon komoly diplomáciai győzelemnek értékelte Németh Zsolt, fideszes külügyi államtitkár.