Fordulat az arab világban

Az Egyiptomot vezető katonai tanács tovább rövidítette a kijárási tilalmat, amely éjjel 2-től 5-ig lesz érvényben. (Reuters)

Hoszni Mubarak volt elnök és családja nem hagyhatják el Egyiptomot, házi őrizetben vannak, jelentette ki az országot vezető katonai tanács. Tagadták azokat a híreket, hogy Mubarak már Szaúd-Arábiában lenne. (BBC)

A szeptemberre kiírt parlamenti választások előtt felfüggesztik az évtizedek óta érvényben lévő szükségállapotot Egyiptomban, jelentette be a hatalmat átmenetileg gyakorló Legfelsőbb Katonai Tanács. Az elnökválasztás időpontját ugyanakkor egyelőre nem határozták meg.

Az egyiptomi ügyészség vádat emelt a bukott diktátor, Hoszni Mubarak belügyminisztere ellen. Négy további vezető beosztású belügyi hivatalnok is vádlott.

Mindannyian azért állnak bíróság elé, mert a vád szerint tűzparancsot adtak ki a tüntetések idején. A január végi - február eleji tüntetéseknek 384 halottja és hatezer sebesültje volt.

Az egyiptomi kormány szerdán olyan rendeletet hozott, amelynek értelmében rendkívüli állapot idején tilos tünteni és sztrájkolni. Egyiptomban 1981 óta rendkívüli állapot van érvényben.

A rendelet megszegőire akár börtönbüntetés is várhat.

Egyiptomban jelenleg több egyetemen is tüntetések és diáksztrájkok vannak az intézmények vezetői ellen.

Jó híreink is vannak a háború árnyékában: Egyiptomban már a tőzsde is újranyitott két hónapos szünet után, hamarabb, mint eredetileg tervezték.

Kairóban ég a Belügyminisztérium épületének felső szintje, jelentette a CNN. Az épület előtt és környékén kedden egész nap békés demonstráció zajlott, belügyi dolgozók béremelésért tüntettek. Az első hírek szerint a demonstrálók szerint a tűznek semmi köze a tüntetéshez, az épületen belül keletkezett.

Forrás: cnn

A szavazók 77 százaléka igent mondott a vasárnapi egyiptomi népszavazáson az alkotmánymódosításra, jelentette be a választási bizottság. Így akár szeptemberben tarthatnak parlamenti választásokat az országban.

Egyiptomban szombat reggel megkezdődött a népszavazás az alkotmány reformjáról, amely lehetővé teszi a szabad választásokat. A referendum a demokráciába való átmenet első komoly tesztje Hoszni Mubarak elnök rendszerének február 11-i bukása óta. Negyvenötmillió egyiptomi jogosult szavazni, több mint 54 ezer szavazóhelyiségben adhatják le voksukat.

Ha a szavazók jóváhagyják a módosításokat, szeptember végén parlamenti választásokat tartanak. Ha a "nem" szavazatok győznek, akkor az országot irányító katonai tanács kiad egy alkotmányos rendeletet, amely a parlamenti- és elnökválasztásig átmeneti alaptörvényként funkcionál. Ebben az esetben a választásokat decemberben és 2012 elején tartják meg, viszont cserébe egy új alaptörvényt kapnak az egyiptomiak.

A leglényegesebb változtatások, hogy nyolc évben - két négyéves időszakban - maximálják az elnök hivatali idejét, és kimondják, hogy szükségállapot csak a parlament jóváhagyásával hirdethető ki. A szavazóhelyiségek este 6 órakor zárnak. (MTI)

Az egyiptomi állami tévé jelentése szerint késekkel és machetékkel felfegyverkezett csoportok támadtak több száz demokráciapárti tüntetőre a Tahrír téren. (BBC, AFP)

Bár a hivatalos kínai politika mindent megtesz azért, hogy az arab világ lázongásainak híre ne jusson el Kínába, a helyi ipar meglátta az üzleti lehetőséget a forradalmakban. Jack Shenker, a Monocle újságírójának beszámolója szerint Kairó utcáit ellepték az egyiptomi, kínai, bahreini zászlók, a mártírnaptárak, forradalmi rendszámtáblák, amiket mind Kínában gyártottak.

Az AFP legfrissebb kairói jelentése szerint legalább 10-en meghaltak és 110-en megsérültek a kopt keresztények és a muzulmánok kairói összecsapásaiban. Egyiptom lakosságának 10 százaléka kopt keresztény. A keresztények elleni erőszak régebben is jellemző volt Egyiptomban, nem Mubarak bukásának a következménye.

Képek Kairóból

Az AFP kopt egyházi forrásokra hivatkozó jelentése szerint kedd éjszaka hat keresztényt gyilkoltak meg Kairóban. Más források még nem erősítették meg az értesülést.

Keddre egymilliós női menetet szerveztek a nőnapra is reflektálva Kairóban, a tiltakozók azt követelik, hogy a nőknek is legyen beleszólásuk az alkotmánymódosításokba (a változtatásokat javasoló bizottságnak ugyanis csak férfiak a tagjai), valamint olyan törvényeket akarnak, amelyek biztosítják a teljes nemi egyenlőséget. (Guardian)

Egy kairói bíróság is jóváhagyta az egyiptomi legfőbb ügyész döntését Hoszni Mubarak megbuktatott elnök és családja vagyonának befagyasztásáról. (BBC)

Egyiptomban is új kormány állt fel, lecserélték a belügyminisztert, a külügyminisztert és az igazságügyi minisztert is, ugyanakkor a BBC elemzője szerint még mindig maradtak Mubarak megbuktatott elnök hívei közül a kabinetben.

Eszám Saraf, az országot irányító katonai tanács által kormányalakítással megbízott miniszterelnök sajtóértekezletet tartott, miután letette a hivatali esküt az új kormány. Saraf hat poszton hajtott végre személycserét, köztük a kulcsfontosságú külügyi, belügyi és igazságügyi tárca élén.

Az egyiptomi demokráciapárti ellenzék szerint a hadsereg vasárnapi erőszakosabb fellépése mögött az állhat, hogy megpróbálják visszaszerezni a titkosrendőrség kairói és alexandriai főhadiszállásairól kiszivárgott iratokat. A tüntetők pénteken és szombaton rohanták le a titkosrendőrség központjait, ahol a munkatársak próbálták megsemmisíteni a Mubarak harmincéves uralma alatt felhalmozódott iratokat. Több tweet szerint a hadsereg kör-sms-ekben kérte a lakosságtól az iratok visszaszolgáltatását. Mubarak uralma alatt a hadsereg külön társadalmi kaszttá vált, a rendszer egyik nagy haszonélvezője volt, az iratok nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan nem áll érdekében.

Százak próbálnak bejutni a titkosrendőrség központjába amit most katonák védenek

A jelentések szerint civil ruhás, késekkel felvegyverkezett emberek támadtak a belügyminisztérium kairói központja előtt tüntető demokráciapártiakra, írja a BBC.

A Sandmonkey nevű, a tüntetések alatt híressé vált blogger legutóbbi tweetje szerint a hadsereg figyelemztető lövéseket adott le a tüntetőkre, akik Molotov-koktélokkal válaszoltak. "Huligánok támadtak ránk, mi meg menekültünk a golyózápor elől" - írta. (BBC)

A Twitteren terjedő hírek szerint a hadsereg oszlatja - "támadja" - a belügyminisztérium épülete előtti tüntetést Kairóban.

Nabíl al-Arabit nevezték ki Egyiptom új külügyminiszterének, jelentette a MENA hírügynökség. Az országot irányító átmeneti katonai tanács a héten folyamatosan váltja le a még Mubarak által kinevezett minisztereket, a miniszterelnöki posztot például egy neves ellenzéki, a Tahrír téri tüntetéseken is aktív Eszam Saraf kapta.

Hét ember megsérült miután egy állambiztonsági épület meggyulladt Alexandria városában, írja a Reuters.

Egyelőre még nem világos, hogyan keletkezett a tűz. Szemtanúk szerint a rendőrség emberei égettek dokumentumokat az épületben,a  rendőrség viszont civileket gyanúsít.

Manszúr el-Eszavi tábornok személyében új belügyminisztert neveztek ki vasárnap az egyiptomi kormányba, újabb jeleként annak, hogy a hatalomból távozni kényszerült Hoszni Mubarak elnökhöz kötődő előző vezetés tagjait kiszorítják a kabinetből. Eszavi kijelentette, hogy elsődleges feladatai közé sorolja a közbiztonság megerősítését.

Az országban rossz a közbiztonsági azóta, hogy a rendőrök még január 28-án eltűntek az utcákról. Sok rendőr fél újra munkába állni, mert attól tart, hogy a tüntetőkkel szembeni korábbi kemény rendőri fellépés miatt máig dühös lakosság megtámadja őket. Egyiptomi sajtójelentések szerint Eszavi a lakosság körében népszerű a korrupció visszaszorítására tett korábbi erőfeszítései miatt. (MTI)

Állambiztonsági épületeket ostromoltak meg demokráciát követelő tüntetők Egyiptomban, bizonyítékokat keresve arra, hogy a hírhedt belbiztonsági szolgálat megsértette az emberi jogokat. Több százan kíséreltek meg behatolni egy állambiztonsági épületbe, a szolgálat a levegőbe leadott lövésekkel próbálta meg feltartóztatni a tömeget. Végül az országot irányító hadsereg akadályozta meg az épület elfoglalását.

Az egyik tüntető közölte, céljuk az volt, hogy megakadályozzák a jogsértésekről tanúskodó bizonyítékok megsemmisítését. A férfi azt állította, látták, amint rendőrök az épületben iratokat égetnek el. Kairó mellett több más egyiptomi városban is zajlottak hasonló események pénteken és szombaton. (MTI)

Heten megsebesültek, amikor szombaton kigyulladt az állambiztonsági szervek egyik épülete Alexandriában. Egyelőre nem világos, ki gyújtotta fel, szemtanúk szerint a rendőrök iratokat égettek az épületben, a rendőrség viszont civileket okolt. Alexandriában pénteken tüntetők megostromolták feltehetően ugyanezt az épületet, a rendőrök oszlatták fel a tömeget. (Reuters)

Egyiptomban újra feszült volt a hangulat, miután Alexandriában a tüntetők megtámadták az Állambiztonsági Szolgálat épületét. Ez a szervezet volt a felelős a legtöbb kínzásért Mubarak alatt, és hivatalosan még mindig működik. A mintegy ezer tüntető autókat is felgyújtott, végül a hadsereg oszlatta fel a demonstrációt.