"Bizonyos országok, például Szaúd-Arábia és Egyiptom nem vállaltak vezető szerepet az elmúlt három évben. Mi ki akartuk fejezni magunkat, reméljük mások is követni fognak minket" - nyilatkozta az AP-nek a katari légierő vezérkari főnöke, Mubara al-Kajanin. Katar légiereje harmadát veti be a szövetségesek líbiai akciójában.
Hoszni Mubarak volt elnök és családja nem hagyhatják el Egyiptomot, házi őrizetben vannak, jelentette ki az országot vezető katonai tanács. Tagadták azokat a híreket, hogy Mubarak már Szaúd-Arábiában lenne. (BBC)
A líbiai katonai beavatkozás napokig vagy hetekig tarthat, de semmiképpen sem hónapokig, mondta a Reuters hírügynökségnek Alain Juppé francia külügyminiszter. Juppé arról is beszélt, hogy az arab világon végigsöprő változások megállíthatatlanok, és a nép követeléseit teljesíteni kell mindenhol, még Szaúd-Arábiában is.
További örömteli hírek: április 23-án, két évvel az eredetileg tervezett után megtartják a helyi választásokat Szaúd-Arábiában. Igaz, demokratikus forulatról egyelőre túlzás lenne beszélni, nők ugyanis továbbra sem vehetnek részt azokon.
Egy meg nem nevezett amerikai kormányzati tisztviselő a Reutersnek azt mondta, szeretnék, ha a következő napokban több arab ország is csatlakozna a Líbia elleni akcióhoz. Eddig Quatar az egyetlen arab állam, amely bejelentette részvételét, két katonai gépet indítottak el, melyek kedd este Ciprusra érkeztek.
A szaudi külügyminiszter közben Londonban tárgyalt David Cameron brit miniszterelnökkel, a találkozó után kiadott brit közlemény szerint "erős támogatásáról" biztosította a Líbia elleni nemzetközi fellépést.
Jemeni és szaúdi vezetők tárgyalnak egy esetleges előrehozott elnökválasztásról Jemenben. Az 1978 óta hatalmon lévő Szaleh elnök a tüntetések hatására februárban bejelentette, hogy 2013-ig akar elnök maradni. Nos, a jelek szerint erre nem lesz lehetősége, az ország a polgárháború szélén áll. Szaleh elnök most állítólag azt ajánlotta, hogy hat hónapon belül visszavonul, cserébe nyugalmat kér, vagyis a tüntetések befejezését. A Szaúd-Arábiában tartózkodó – Szaleh elnök üzenetét kézbesítette a szaúdi királynak – jemeni külügyminiszter közben hazatért Szanaába.
Az Al-Dzsazíra diplomáciai forrásai szerint a jemeni elnök szaúdi segítséget kért az ellenzékkel való kapcsolatfelvételben.
A jemeni fejlemények kezdenek legalább annyira érdekessé válni, mint a líbiaiak. Átállt a felkelők oldalára Ali Mohszen al-Ahmar, az államfő féltestvére, és egy sor magas rangú katona, politikus és diplomáciai testület, köztük a budapesti nagykövetség.
Száleh elnök külügyminisztere eközben Szaúd-Arábiában tartózkodik. Emlékezetes, hogy a bahreini lázadást szaúdi katonák fojtották vérbe.
A fellázadt féltestvér, az eddig kíméletlenségéről ismert tábornok ugyanakkor nem tekinthető a demokrácia bajnokának.
48 órán belül komoly változások lehetnek Jemenben, mondta az AP hírügynökségnek egy magas rangú ellenzéki vezető. Szerinte az egyik lehetséges fejlemény az lehetne, ha Szaleh elnök lemondana, és egy katonai tanács vezetné az országot, amíg nem sikerül elnök- és parlamenti választásokat tartani.
Az AP úgy tudja, Szaleh ma külügyminiszterével levelet küldött Abdullah szaúd-arábiai királynak. Azt azonban nem tudni, mi áll a Jemen legfontosabb szomszédjának küldött üzenetben.
A bahreini királyságnak sikerült meghiúsítania az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamai ellen húsz-harminc éve szövődő külföldi összeesküvést, jelentette ki a szigetország államfője.
Hamad bin Isza al-Kalifa - aki a GCC-államok, Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Omán katonai illetékeseinek vasárnap esti manámai találkozója után nyilatkozott - feltehetően Iránra utalt.
Egyre növekszik a feszültség a 90 százalékban síita muzulmánok lakta iszlám köztársaság és a szintén síita többségű, de szunnita elit irányította Bahrein között. Az arab ország azzal vádolja Teheránt, hogy támogatja a bahreini kormány elleni tiltakozásokat. A napokban kiutasították Bahreinből az iráni ügyvivőt. (MTI)
Recep Tayyip Erdogan azt reméli, hogy nem szükség hosszú távon a katonai beavatkozásra. A Szaúd-Arábiában tartózkodó török kormányfő szerint ha Líbia is képes lett volna a változásra, mint Tunézia és Egyiptom, akkor nem kellett volna ekkora árat fizetnie az országnak. (BBC)
A jemeni ellenzéktől származó, más forrásból még meg nem erősített hírek szerint kb. 50 szaúdi tank lépte át a jemeni határt, jelentette a Guardian jelenleg amúgy Bahreinban tartózkodó tudósítója, Martin Chulov. Szaúd-Arábia a múlt hétvégén Bahreinba küldött intervenciós csapatokat a főként siíta tüntetők leverésére.
A Reuters jelentése szerint több tucatnyian tüntettek Rijádban a belügyminisztérium épülete előtt. A Twitteren érkező beszámolók szerint a rendőrök erőszakosan feloszlatták a tüntetést, "lőttek és elrángatták a tüntetőket".
Emberi jogi aktivistákat elkeserítette a szaúdi király pénteki bejelentése, amellyel lényegében pénzosztással akarta megvenni az embereket, szerintük ezeket nehéz reformnak nevezni. (CNN)
A szaúdi hitszónokok komoly jutalomban is részesültek kiállásuk miatt. A király rendelete alapján 133 millió dollárt költhetnek el mecsetek felújítására, 53 millió dollárból pedig Korán-iskolákat, további 80 millió dollárból az iszlám hitet terjesztő intézményeket hozhatnak létre. A vallási rendőrség - ez botoztathatja meg a jó erkölcsöt sértőket - 53 millió dollárt kapott.
Pénteken televíziós szózatot intézett népéhez a szaúdi uralkodó. Az elemzők előzetesen azt várták, hogy kormányzati átalakításokat jelent be, de erről szó sem volt. Megköszönte a helyi - kormánypénzen eltartott - hitszónokoknak, hogy nyugalomra szólítottak és fatvát adtak ki a tüntetések ellen, majd névtelen kormányhivatalnokoknak adta át a szót, akik különböző jóléti intézkedéseket jelentenek be, írja Szultan al-Kaszemi egyiptomi újságíró. A közalkalmazottaknak kéthavi extrafizetést, az egyetemistáknak kéthavi extraösztöndíjat ígértek, 800 dollárra emelték a minimálbért és havi 533 dolláros munkanélküli járadékot vezettek be, valamint 250 ezer új lakás építését. A szaúdi állampolgárok pedig fejenként 130 ezer dollár állami hitelt vehetnek fel házépítésre.
Az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Jordánia és Szaúd-Arábia is részt vesznek a Kadhafi-ellenes nemzetközi összefogásban, tudta meg EU-s forrásoktól Colum Lynch, a Foreign Policy szakírója. Utóbbi ország azért különösen érdekes, mert egy másik lázongó arab országban, Bahreinben éppen, hogy katonákat küldtek a vezetés segítségére, a tüntetések leverésére.
Líbiával párhuzamosan Bahrenban is romlott a helyzet. A környező arab országok - talán azért is, mert a világ figyelmét elterelte a japán földrengés és atomválság - a hétvégén intervenciós erőket küldtek a síita többségű, de szunnita uralkodóház irányította országba, ahol azóta több halálos áldozatot követelt a tüntetők elleni erőszakos fellépés. A helyzetet különösen veszélyessé teszi, hogy az arab országok fellépése Iránnak is okot adhat, hogy fellépjen a bahreini síiták védelmében, ezzel kiszélesítve és nemzetközivé téve a konfliktust.
Cikkeink az elmúlt napok eseményeiről:
Szaúdi katonák érkeztek Bahreinbe
Az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a helyzetet Szaúd-Arábiában, jelentette be Ben Rhodes, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója. Mint mondta, jelezték a szaúdiaknak is, hogy támogatnak bizonyos általános értékeket a térség minden országában, ebbe pedig a békés gyülekezés és tüntetés joga is beletartozik. (BBC)
Az AFP úgy tudja, hogy hárman sérültek meg a siíta tüntetők közül, amikor rendőrök tüzet nyitottak egy szaúd-arábiai városban.
A szaúdi rendőrség tüzet nyitott az ország keleti részén, Katifban rendezett tüntetésen, több százan vonultak az utcákon, jelentette az AP.
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagországa Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban találkozott, és közös közleményt adtak ki, miszerint bármilyen fenyegetés valamelyik tagállam biztonságára nézve közös fenyegetést jelent mindegyikük számára, ezért azonnal, habozás nélkül, határozott választ adnak rá. Ugyanakkor az nem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent. A GCC tagjai: Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein és Omán. (BBC)
Az arab világon végigsöprő forradalmi változások nem hagyják érintetlenül még a legkonzervatívabb közel-keleti országot, Szaúd-Arábiát sem. Bár a királyságban nem voltak eddig komoly tüntetések, az utóbbi hetekben aktivisták az interneten követelték, hogy a kőkemény rezsim valamit lazítson állampolgárai szabadságjogain.
Úgy tűnik a királyi család is meghallotta a változó idők szeleit, legalábbis erre utal az egyik szaúdi herceg mai nyilatkozata, amely szerint el kellene gondolkodni azon, hogy az országban engedélyezzék a nők számára is az autóvezetést. Szaúd-Arábiában a nők másodrendű állampolgárok, akik szinte semmit nem csinálhatnak, semmiről sem dönthetnek egyedül.
Alvalid bin Talal herceg nem liberalizációról beszélt, hanem gazdasági kényszerről. Szerinte csökkenteni lehetne az ország függését a külföldi munkaerőtől, ha a nők maguk ülhetnének a volájn mögé, és nem kellene erre is férfi szolgát alkalmazniuk a családoknak, ahol éppen nincs mindig kéznél egy báty vagy apa, aki vállalja a sofőr szerepét.
Szaúd al-Fejszál herceg, szaúdi külügyminiszter szerint nem tiltakozásokra, hanem párbeszédre van szükség. "evágunk minden ujjat, ami keresztbe tesz a királyságnak" - tette hozzá. (Reuters)
Szaúd al-Fejszál herceg szaúdi külügyminiszter szerint az Arab Liga illetékessége eldönteni, hogy meg kell-e védeni Líbia lakosságát. Saját országáról nyilatkozva azt mondta, hogy a vallási vezetők betiltották a péntekre tervezett tüntetéseket. Szerinte hibás az a felfogás, ami összefügést feltételez az arab világban zajló tüntetések, lázadások között, mert "minden ország különböző". (Reuters)
Az Egyesült Államok állítólag arra kérte Szaúd-Arábiát, hogy küldjön nehézfegyvereket a bengázi felkelőknek. A szaúdiak egyelőre nem reagáltak még a kérésre, de Abdullah király személyesen is utálja Kadhafit, amiért a líbiai vezető egy éve állítólag merényletet szervezett ellene. (Independent)
A szaúdi hatóságok őrizetbe vettek legalább 22 síita aktivistát, akik a múlt héten tüntettek a közösségüket hátrányosan érintő megkülönböztetések ellen - közölték vasárnap helyi aktivisták. A síiták főképpen a sivatagi királyság keleti részén élnek, itt található az olajkincs nagyobb része. A terület közel van Bahreinhez, ahol a síita többség a közelmúltban a szunnita uralkodó réteg ellen indított tüntetéseket. Szaúd-Arábiában Katíf és a szomszédos Avvámíja városban kezdődtek az első síita tiltakozások, és ezek átterjedtek Hofúf városára is. Követeléseik között szerepel egyebek mellett a bírósági tárgyalás nélkül fogva tartott emberek szabadon bocsátása. (MTI)
Bár az utóbbi napokban zajlottak békés tüntetések Szaúd-Arábiában, úgy tűnik, a vezetés megelégelte a dolgot. A belügyminiszter bejelentette, minden tüntetést betiltanak, és ha mégis ilyesmire kerülne sor, a biztonsági erők minden eszközzel fel fogják oszlatni azt. (BBC)
A csütörtöki tüntetéssel szemben az ott letartóztatottak szabadon engedését követelő demonstráció békésen zárult, a tüntetők a helyi kormányzóság elé vonultak, majd hazatértek. (CNN)
Összesen háromszáz siíta tüntetett Szaúd-Arábia keleti tartományának két városában a jogtalanul letartóztatott siíták szabadon bocsátásáért. A CNN jelentése szerint pénteken egy szókimondó hitszónokot tartóztattak le azért, mert arról prédikált, hogy Szaúd-Arábiának alkotmányos monarchiává kéne alakulnia. Az előző este pedig 22 siíta tüntetőt vettek őrizetbe. Szaúd-Arábiában a szunnita iszlám egyik szélsőséges ága, a wahabizmus az államvallás, a siíták másodrendű polgárok.
További engedményekre készül a szaúdi uralkodócsalád, hogy megelőzze a lázadást. Az al-Watan című szaúdi lap jelentése szerint az uralkodó fontolgatja, hogy esetleg megadja a nőknek a választójogot, igaz, egyelőre csak a helyhatósági választásokon. Az ugyanakkor még nem került szóba, hogy a nők esetleg jelöltethessék is magukat. (Guardian)