Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segíteni akar Egyiptomnak a demokratikus átmenet folyamatában. William Burns amerikai külügyi államtitkár sürgette az egyiptomi vezetőket, hogy konkrét lépésekkel építsék ki a bizalmat a demokrácia felé vezető úton, például a három évtizedes rendkívüli állapot feloldásának és a politikai foglyok szabadon bocsátásának révén. David Cameron brit kormányfő ugyancsak a rendkívüli állapotról szóló törvény megsemmisítését szorgalmazta. (MTI)
John Simpson, a BBC talán legtekintélyesebb külföldi tudósítója Tripoliban egy Kadhafi-közeli forrástól azt tudta meg, hogy a líbiai diktátornak jó lehet a döntetlen. Simpson értesülései szerint Kadhafi megelégedne egy olyan patthelyzettel, amelyben nincs háború, ő pedig Líbia nyugati felének marad az ura.
Amit két nap alatt meghódítottak, egy nap alatt el is veszítik a felkelők. A CNN helyszíni tudósítója szerint Bin Dzsavád után a líbiai kormány csapatai elgogalták Rasz Lanúfot is, és most már a még keletebbre lévő Brega felé tartanak.
Franco Frattini olasz külügyminiszter azt mondta a CNN hírtelevíziónak, hogy azt reméli, lesz olyan afrikai ország, amely felajánlja, hogy menedéket nyújt Kadhafinak, ha az hajlandó elhagyni Líbiát.
Olaszország az utóbbi napokban nyíltan beszélt arról, hogy Kadhafinak fel kellene ajánlani valamiféle egérutat. Ugyanakkor Frattini most azt is hozzátette, hogy a menedék nem azt jelentené, hogy Kadhafit nem lehetne később esetleg bíróság elé állítani.
Amennyiben a légitámadások nem tudják megvédeni a líbiai polgári lakosságot, el kell gondolkodni a felkelők felfegyverkezésén, mondta kedden Londonban Hamad Bin Dzsabr al-Thani sejk, Katar miniszterelnöke.
A sejk szerint egy idő után fel kell mérni, hogy mennyire voltak hatásosak a légicsapások, és elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a polgári lakosságnak ne kelljen sok ideig szenvednie.
Alain Juppé francia külügyminiszter kedd este arról beszélt, hogy Kadhafi utóbbi hetekben elkövetett bűntettei a líbiai polgári lakosság ellen azt jelentik, hogy neki semmilyen szerepe nem lehet Líbia jövőjében.
Az éppen Hugo Chávez venezuelai elnököt vendégül látó Crisina Kirchner argentin elnök keményen kikelt a Líbia elleni katonai akció ellen.
"Amikor azt látom, hogy ezek a civilizáltnak nevezett országok bombákkal próbálják megoldani a problémákat, igazán büszke vagyok arra, hogy dél-amerikai vagyok" - mondta Kirchner.
A BBC-nek sikerült kapcsolatba lépnie a harmadik legnagyobb líbiai városban, a hetek óta ostrom alatt álló Miszrátában dolgozó egyik orvossal. Szerinte március 18 óta legalább 142 halottja és 1400 sebesültje van Kadhafiék és a felkelők összecsapásainak.
Az orvos szerint a kormánycsapatok utcáról utcára nyomulnak előre Miszrátában, és ő attól tart, hogy vérfürdő lehet a vége.
A kedd esti Tripoli elleni szövetséges légitámadás után egy katonai forrás azt nyilatkozta az ország állami tévécsatornájának, hogy "katonai és polgári célpontokat bombázott Tripoliban a kereztes, gyarmati agresszió. Minden rakétának és bombának Katar és az Egyesült Arab Emírségek állta a költségeit."
Ez az a két arab ország, amely eddig aktívan csatlakozott a szövetségesek líbiai akciójához.
Kedden már nap közben is lőtték a szövtségesek a líbiai fővárost, a támadás pedig sötétedés után is folytatódott. Az AP hírügynökség szerint robbanások hallatszottak a korábban már többször támadott, Tazsúra nevű negyed felől, ahol egy szemtanú szerint egy katonai radarállomást ért egy találat.
Két robbanás hallatszódott Kadhafi személyes, Bab al-Azizya nevű erődítménye felől is, amit már szintén többször támadtak az utóbbi napokban a szövetségesek.
Fontos politikai fejleményről beszélt londoni sajtótájékoztatóján Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter azt mondta, az ENSZ hamarosan megbízottat küld Líbiába, aki Bengáziban a felkelőkkel, Tripoliban pedig Kadhafival folytatna tárgyalásokat a konfliktus feloldásának érdekében.
Clinton ismét hangsúlyozta, hogy a légitámadások addig folytatódnak, amíg Kadhafi nem tartja magát az ENSZ 1973-as számú határozatához. Ennek részeként pedig hirdessen tűzszünetet, amit szemben az eddigi hasonló kijelentéseivel, saját katonái be is tartanak.
A bengázi Átmeneti Nemzeti Tanácsuk már a harcok utáni időszakra, a politikai átmenet megalapozására készül. A Guardianen olvasható nyolcpontos tervezetük, „A demokratikus Líbia víziója” lényegében egyfajta általános alapelveket és célkitűzéseket fektet le, amelyek mentén elindulhatnak, ha sikerül megbuktatni Kadhafi rezsimét.
Kedden a szövetségesek tüzet nyitottak három líbiai hadihajóra, amelyek a Miszráta kikötőjében horgonyzó polgári hajókat akarták megtámadni. Az amerikaiak közlése szerint egy hajó megsemmisült, egyet elhagyott a személyzete, egy pedig megsérült.
A Líbia elleni légicsapások során először kedd délután először támadták a szövetségesek fényes nappal is Tripolit. A líbiai fővárosban tartózkodó nyugati újságírók arról számoltak be, hogy legalább három nagy robbanást hallottak magyar idő szerint 18 órakor.
A nappali bombázás jelentheti azt, hogy a szövetségesek légifölénye már ilyen merész támadásokat is lehetővé tesz, de lehet arról is szó, hogy egyszerűen csak váratlan időpontban akarták meglepni Kadhafiékat.
Az utóbbi néhány napban a hadiszerencse a felkelők mellett volt, kedden délután azonban úgy tűnik, hogy Kadhafiék vissza tudják szorítani a nyugati irányban egészen Bin Dzsavádig nyomuló ellenzéket.
Az Al-Dzsazíra jelentése szerint a felkelők kedden elhagyták Bin Dzsavádot, Kadhafiék pedig már a keletebbre fekvő Rasz Lanúfot is támadják.
Fidel Castro szerint Líbia jelenleg az emberiség történetének legsúlyosabb bombázását szenvedi el. A szövetségesek pedig fasiszták.
A líbiai felkelők közt nyomokban megtalálható a Hezbollah és az Al-Qaeda befolyása, legalábbis ilyen jellegű információi vannak az amerikai titkosszolgálatoknak. Erről James Stavridis amerikai admirális, a NATO európai erőinek főparancsnoka beszélt kedden a washingtoni szenátusnak.
A Pentagon szerint eddig 550 millió dollárba került Amerikának a líbiai kaland, aminek nagy részét bombákra és ráakétákra költötték.
Élő felvételeket közölt Hamisz Kadhafiról, a diktátor egyik fiáról a líbiai állami televízió. Hamiszról a szövetséges támadás legelején elterjedt a pletkya, hogy egy rakéta áldozatául esett, de amennyiben a líbiai tévé nem hazudik – amire semmi garancia nincs –, akkor mégis életben van.
Svédország nyolc vadászgéppel fogja támogatni a szövetségesek líbiai katonai akciót, jelentette be kedden Fredrik Reinfeldt, az ország miniszterelnöke. Reinfeldt azt is sietett hozzátenni, hogy ezek a gépek csak akkor használják fegyvereiket, ha előbb őket támadják meg.
Fontos megemlíteni, hogy ezek a gépek Gripenek lesznek, tehát olyan repülők, amilyeneket a magyar honvédség is elvileg használ.
Kedden Párizsból és Washingtonból is arról érkeztek hírek, hogy a Kadhafi-rezsim elleni légicsapásokban vezető szerepet vállaló két ország külügyminisztériumai egyaránt diplomtákat küldenek Bengáziba, hogy felvegyék a kapcsolatot a felkelőkkel.
Francia oldalról még nem tudni részleteket, az amerikaiak viszont már azt is közölték, hogy ők azt a Chris Stevenst küldik, aki már korábban is tárgyalt a felkelőkkel, régebben pedig az USA tripoli nagykövetségén dolgozott.
Addig folytatódik a szövetségesek katonai akciója, amíg Kadhafi nem tartja be az ENSZ határozatát, mondta kedden Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Londonban, egy Líbiával foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozón.
A CNN helyszíni tudósítója szerint Kadhafi csapatai kedden is támadják Miszráta városát, amelynek egyes részei még mindig a felkelők kezén vannak. Közben a város felett repkednek a szövetségesek vadászgépei, de egyenlőre még nem avatkoztak be a harcba.
A korábbi ígéreteknek megfelelően kedden lemondott a szíriai kormány, Aszad elnök pedig természetesen el is fogadta a lemondást. Semmiféle bombasztikus bejelentésről nincs szó, Aszad egyszerűen a kormány átszervezésével próbál az utóbbi napokban reformokat követelők kedvében járni. A következő lépés az évtizedek óta érvényben lévő rendkívüli állapot megszüntetése lehet, ami szintén fontosnak hangzik, de valójában szintén jelentéktelen látszatintézkedés.
Elképzelhető, hogy Amerika fegyverekkel is segítse a líbiai felkelőket, mondta egy kedd reggeli tévéműsorban Susan Rice, az USA ENSZ-nagykövete. Rice a fegyverszállításról úgy fogalmazott, hogy "nem született ilyen döntés, de nem is zártuk ki a lehetőséget".
Csütörtök reggel 6 órától a NATO irányítja a líbiai hadműveleteket, jelentette az AFP hírügynökség. Ez azt jelenti, hogy az észak-atlanti szövetség 24 órával később veszi át a parancsnokságot, mint ahogy az eredetileg tervebe volt véve.
A BBC fronttudósítójának jelentése szerint a felkelők visszafoglalták Bin Dzsavad városát, de a várostól nyugatra még komoly harcok folynak. A felkelők hétfőn menekültek vissza Bin Dzsavadig, amint komolyabb ellenállásba ütköztek.
A BBC Bin Dzsavad-i tudósítója szerint a kormányhadsereg nagyon visszavetette a felkelők előretörését, most gyakorlatilag Bin Dzsavadnál van a frontvonal, a város keleti oldalát a felkelők, a nyugatit a kormányhadsereg tartja. Most éppen rakétákkal lövik egymást a felek.
A BBC diplomáciai tudósítója szerint a brit miniszterelnök, David Cameron is fogadja a líbiai felkelők küldöttségét, még a délután kezdődő koalíciós tanácskozás előtt. A felkelők nem lesznek jelen a tanácskozáson, de álláspontjukat is figyelembe veszik a döntéshozatalkor, mondta Cameron. (BBC)
Hat hajót küld Lampedusa szigetére az olasz kormány az ott partot ért líbiai menekültekért. A hatóságok közlése szerint már több menekültet dél-olaszországi transzfertáborokba szállítottak, ahonnan a tévék beszámolója szerint sokan a kerítésen átmászva próbálnak megszökni. Az olasz hatóságok szerint a menekültek nagy része nem az elnyomás elől menekült, hanem a zűrzavart kihasználva próbált Európába jutni. Fontolgatják, hogy újra bevezetik korábbi ellentmondásos gyakorlatukat, mely alapján a menekülteket visszatoloncolják származási országukba. Ezt azzal indokolták, hogy különben humanitárius válsághelyzet alakulna ki. (BBC)