Össznépi drogozás miatt úszhatja meg a forradalmat a jemeni diktátor?

A jemeni társadalmi érintkezés egész szerkezete nagy részben a drog fogyasztására épül (a mezőgazdasági termelésről nem beszélve), és ez a jelenség ebben a kizárólagos formában világritkaság. Képzeljenek el egy rettentően száraz, forró éghajlatú, rendkívül szegény országot, ahol az öntözött mezőgezdasági területek nyolcvan százalékán egy fajta drogot termelnek.

Egy országot, ahol a polgárháborús felek – meg nem erősített, de széles körben elterjedt hírek szerint – annak idején megállapodtak abban, délután nem támadnak, hogy mindenki khatozhasson. Egy országot, ahol délután férfi nem nagyon dolgozik, kivéve, ha khatárus. Egy országot, amelynek polgárai azzal a feltétellel emigrálhatnak az Egyesült Államokba, ha orvosi papírral igazolják, hogy három éve nem khatoztak.

Szép zöld levélkék

A khat egy Jemenben, Szomáliában, Etiópiában és Kenyában őshonos, a hegyekben ezer méter fölött termő, akár több méter magasra is megnövő, zöld leveles, kezdetben cserjeszerű, majd fává vastagodó növény. Ránézésre, mint a babér. Leggyakrabban úgy fogyasztják, hogy a friss leveleiből és hajtásaiból csomagocskát kötnek, ezt kell a szájba venni és órákon át rágni.

A khat hatásának igen jellegzetes, élesen elkülönülő fázisai vannak. Először jön az eufória, amitől a felek megbeszélős-vitatkozós állapotba kerülnek, és megpróbálnak megoldani minden problémát, aztán következik a kiábrándulás szakasza, miszerint a problémák megoldhatatlanok, majd a vége a teljes búskomorságé. Nem is csoda, ha az ember másnap délben, mire összekaparja magát, másra sem vágyik, mint némi vigasztaló cserjeeufóriára.

Egyfajta kávézás?

A khat ugyanakkor nem heroinhoz, kokainhoz, vagy crackhez hasonló erejű kábítószer, sőt a világban elterjedt rekreációs könnyűdrogokhoz képest is enyhe a hatása. Sokan inkább a teázáshoz, kávézáshoz vagy a dél-amerikai őslakók kokalevél-rágásához hasonlítják az egészet, ami igaznak is tűnik, de az azért árulkodó, hogy vezetés közben még Etiópiában is, ahol a cucc legális, tiltják a használatát.

Nem pusztán kikészít

A khat a jemeni és a szomáli társadalom alapszövetét meghatározó erő, gazdasági és szociális értelemben is. A növény termesztése a parasztok igen fontos bevételi forrása, egy kiló levélért becslések szerint ugyanekkora tömegű kávébab árának 10-12-szeresét kapják. Jemenben, Etiópiában, Szomáliában és Kenya egyes vidékein a parasztok jó eséllyel éhen halnának khat nélkül. Ugyanez a khat az eleve szegény városi lakosságot viszont végképp megfosztja minden készpénzétől, ugyanis elterjedtsége ellenére egyáltalán nem olcsó.

A városi függő férfiak Jemenben és Szomáliában családjuk összes bevételének legnagyobb részét kedvenc cserjéjükre fordítják. A mérleg mégsem egyértelműen negatív, ugyanis a növény pszichoaktív hatása ezekben a töredezett, ellenséges törzsek és klánok által uralta országokban nem lebecsülendő. Ez hozza össze a férfiakat, teremti meg gyakorlatilag az egyetlen fix kommunikációs csatornájukat. A drog kibeszéltető hatása hasonló okokból igen fontos, a növény tartós fogyasztásakor tapasztalható, a való világ tényeitől elemelő lebegés pedig szinte életfeltétel ezekben a történelmi léptékben is nyomorultnak számító országokban. Jemenben az üzleteket is délután, a khatozás megbeszélős fázisában szokás megkötni. Lehet, hogy khatra megy el a pénz, de ha nem menne, akkor is csak a nyomorgásra lenne elég, és a családfők így legalább nem őrülnek meg, vagy ha igen, akkor nem úgy. A khat ráadásul elveszi az éhségérzetet, ami Afrika szarván igen praktikus tulajdonság.

A nők a vesztes ágra kerülnek ugyan, de ezekben a társadalmakban khat nélkül is borzalmas lenne nekik, a délutánra lekókadó családfő pedig szerencsés esetben legalább nem annyira agresszív.

Másnaposságra is jó

A khat nem egyforma szerepet tölt be az érintett társadalmakban. Jemenben a társasági élet motorja, Etiópiában is fontos szervező erő, Szomáliában Jemenhez volt hasonló, majd váratlanul betiltották a keményvonalasok, hogy aztán etióp hatásra újra visszatérjen. Kenyában ezzel szemben alkalmanként használt, rekreációs drog, amivel leginkább a másnaposság vagy a sakálrészegség tüneteit próbálják enyhíteni.

A khattermesztésnek közlekedési-logisztikai előnyei is vannak. Mivel a gyorsan romló termést igen hamar el kell juttatni a piacokra, a khattermelő vidékeken kimutathatóan jobb például az úthálózat.

Ebből élnek

Vannak, akik a szokás ősi mivoltával érvelnek a khatkultúra mellett. Igaz, hogy a növényt Afrika szarván ezer éve termesztik, de Etiópiában például hosszú évszázadokon át kisebb mennyiségben termelt, különleges alkalmakkor fogyasztott frissítőszernek számított, és csak a huszadik század elejétől vált pótolhatatlanul fontos terménnyé és a társadalom mindennapjait formáló erővé. Ez a folyamat az utóbbi évtizedekben különösen felgyorsult.

1985-ben a khat Etiópia negyedik legfontosabb mezőgazdasági exportterménye volt, a belőle származó valutabevétel a kávépénz harmincadát tette ki. 2004-ben már a második helyre jött fel, a kávébevételek több mint harmadát kitevő forgalommal. Etiópia teljes, iparral és szolgáltatásokkal együtt számított 2009/2010-es exportbevételének 36,9 százaléka származott kávé- és khatkivitelből.

Nagyobb térképre váltás

A dolog dinamikája a többi országban is hasonló, a közlekedés fejlődésével a romlandósága miatt korábban a termőterületekre szorítkozó cucc egyre messzebb juthat el. Kenya relatív fejlettségének köszönhető, hogy az utóbbi években már izlandi és kanadai reptereken is voltak khatfogások.