Alkotmányos rendszert akarnak Marokkóban

A vasárnapra szervezett két megmozdulás egyikét az Igazság és Jótékonyság nevű iszlamista, magát békepártinak valló mozgalom hirdette meg. Marokkóban ez az egyik legjelentősebb ellenzéki erő, a hatóságok szerint 30-40 ezer, más becslések alapján 200 ezer aktív taggal.

Fő bázisuk a 30 év alatti egyetemista korosztály, illetve a városok szegényebb kerületeiben élő emberek. „Legfőbb erősségük abban rejlik, hogy jelentős tömeget tudnak mozgósítani” – nyilatkozta a betiltott, ám megtűrt pártról Mohamed Darif iszlamista szakértő.

A másik tüntetésre készülő csoport a "Szabadságot és Demokráciát Most!" mozgalom, amely baráti körből nőtte ki magát többezres csoporttá. Az egyik alapító szerint ez a jó pillanat, hogy színre lépjenek követeléseikkel. "Valódi demokráciát akarunk, nem színházat" – magyarázta a szervező.

A két csoport követelései nagyjából azonosak: politikai reformokat, a kormány lemondását és a parlament feloszlatását követelik. Mindkét csoport új alkotmányt, független, korrupciómentes bíróságokat, a szegénység és munkanélküliség elleni azonnali intézkedéseket szorgalmaz.

Jönnek az ellentüntetők

Bár még nem tudni, hányan fognak valóban tüntetni vasárnap, az interneten létrehozott ellencsoportokban már fellángoltak az indulatok. Az ezekhez csatlakozók ugyanis mindent megtesznek azért, hogy hiteltelenítsék a megmozdulás kezdeményezőit, sokan még abban is kételkednek, hogy valóban marokkóiakról van-e szó.

Az egyik bejegyzés szerzője azt írja: a csatlakozók neve alapján "egyértelmű, hogy homoszexuálisokról, ateistákról, kirúgott újságírókról és zsidókról van szó". Egy helyi blogger által létrehozott csoport pedig egyenesen ellentüntetést szervez 20-ára a forradalmi és királyellenes tüntetők ellen – írja az econostrum című francia lap. Pedig a szervezők elsősorban nem királyellenesek, bármennyire is szeretnék ezt elhitetni róluk ellenlábasaik. Mélyreható reformokat akarnak ugyan a marokkói politikai rendszerben, de Spanyolországhoz vagy Nagy-Britanniához hasonló módon megtartanák a királyságot.

A kormány egyelőre nem fél

Khalid Naciri kormányszóvívő szerint egyelőre nincs mitől tartani. Menouar Alem, az ország EU-nagykövete kijelentette: a marokkói polgárok immunisak a szomszédos Tunéziában és Egyiptomban elterjedt fertőzéssel szemben.

"Nem akarom azt mondani, hogy itt nincsenek társadalmi problémák, mivel igenis vannak. Ilyen például a még mindig 32 százalékos analfabétizmus, vagy a falvak és városok, a szegények és gazdagok közti nagy különbségek. De ezért vannak a reformok” – mondta a diplomata az euractiv.com, uniós hírportálnak adott interjújában.

A rendszer ellenfelei hevesen vitatják az ilyen kijelentéseket. A fővárosban a legnagyobb feltűnést a király unokatestvérének, az öröklési sorban harmadik Moulay Hicham hercegnek a nyilatkozata keltette. A vélhetően szocialista kötődése miatt Vörös Hercegnek hívott 46 éves Hicham a madridi El Paísnak arról beszélt, hogy országát ugyan még nem érte el az elégedetlenségi hullám, ám ez csak idő kérdése.

"Ne csapjuk be magunkat, a térség szinte valamennyi tekintélyuralmi rendszerét eléri ez a hullám, és ez alól Marokkó aligha lesz kivétel" – mondta a herceg. Véleménye szerint csak az a kérdés, hogy a tiltakozás megreked-e a szociális szférában, vagy átterjed a politikai mezőre is.

Belső gondok

Bár Marokkóban hivatalosan alkotmányos monarchia működik választott parlamenttel, az alkotmány megengedi a királynak, hogy feloszlassa a törvényhozást, szükségállapotot hirdessen ki, és az ő szava a döntő a lényegesebb miniszteri tárcák elosztásánál, illetve a miniszterelnök kiválasztásánál is. A mozgalmak ezért akarják egy új, demokratikus alkotmánnyal helyettesíteni a mostanit, szakítva a szerintük fennálló autokratikus rendszerrel.

Najib Akesbi közgazdász szerint Marokkóban fiatal, nagy munkanélküliséggel küzdő társadalom van, amelynek szembe kell néznie a képzetlenséggel, az álláshiánnyal és a kilátástalansággal, amit csak tetéz a viszonylag zárt politikai horizont.

Az országban ráadásul burjánzik a korrupció és a nepotizmus. A Transparency International korrupciós listáján Marokkó a 85. helyen áll, míg a szomszédos Tunézia például csak 59. A Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet 2009-es jelentése szerint az emberi jogok betartása romlott Marokkóban 2009-ben.

A kormányt támogató bírósági gyakorlat elnyomó igazságszolgáltatást és a békés ellenzékiek bebörtönzését hozta magával, főként azokét, akik tabutémákat, vagyis a királyt és a királyságot kritizálták, kérdéseket tettek fel Nyugat-Szahara kapcsán, vagy ócsárolták az iszlámot.

A rendőrség is csak ritkán vállal felelősséget az emberi jogok megsértése miatt, a politikai perekben a bíróságok általában nem folytatnak le tisztességes eljárást, a bírók nem vesznek tudomást a vádlottak által kért, megkínzásukat bizonyító orvosi vizsgálatokról, nem hívják be a vádlottak mellett tanúskodókat, a vádlottakat pedig kikényszerített vallomások alapján ítélik el.

A Committee to Protect Journalists amerikai szervezet 2010-es jelentése már egyenesen ellenségeskedésről ír: „a spanyol újságírókat növekvő ellenségeskedés fogadja Marokkóban, főként azokat, akik a Nyugat-Szaharában folyó összecsapásokat derítik fel.”

Nem tűrik a kritikus hangokat

A marokkói királyságban egyébként is érdekesen értelmezik a sajtószabadság fogalmát. Bár egyre több szállal kötődnek az EU-hoz, aktívan részt vesznek az unió szomszédsági politikájában, és az uniós törvényekhez igazodva jogharmonizációt is végrehajtottak, az emberi jogok és a véleményszabadság területén még mit javítaniuk.

Az észak-afrikai királyságban csendes cenzúrával egy éven belül három, a marokkói király intézkedéseit kritizáló lapnak kellett lehúznia a rolót. Az ok a hirdetők elpártolása, amit még a viszonylag magas példányszámokkal sem tudnak kompenzálni a tulajdonosok.

„Nem volt tovább fenntartható a gazdasági helyzetünk” – nyilatkozta Ahmed Benchemsi, a Nichane marokkói–arab hetilap igazgatója. „Két éven belül a hirdetőink 77 százalékát elveszítettük, egyszerűen nem tudtuk így tovább folytatni." Pedig az irányítása alatt futó Nichane Marokkó egyik legjobban olvasott újságja volt heti 20 ezer eladott példányával.

A király rendkívül népszerű

Az első, Marokkóban készített közvélemény-kutatás szerint egyébként a lakosok 91 százaléka pozitív véleménnyel volt VI. Mohamedről. A megkérdezettek 37 százaléka szerint a király uralkodásának első tíz évében csökkent a szegénység,és csak 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy ebből a szempontból rosszabb lett a helyezet. Az emberek 33 százaléka gondolja úgy, hogy tekintélyelvű államban él, míg 49 százalék szerint Marokkó demokratikus királyság.