Bombázások után állóháború
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Bombázással indult a csütörtök reggel Kelet-Líbiában, a Kadhafihoz hű erők két, olajlétesítményei miatt fontos várost támadtak, napközben azonban nem érkeztek hírek komolyabb összecsapásokról, egyik fél sem nyomult előre lényegesen a Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint a polgárháború szélére sodródott Líbiában.
Az olajmérnöki egyetem környékét és a repteret is bombázták, de komolyabb károkat nem okoztak a vadászgépek Bengázitól 250 kilométerre, Bregában, ahol szerdán a leghevesebb harcok dúltak, és a város négyszer is gazdát cserélt, míg végül megvédték a felkelők. A szerdán szintén támadott Azsdabíjában található fegyverraktár ellen is újabb légi támadást indítottak a kormányerők, a városban két nap alatt legalább tizennégyen meghaltak.
A reggeli bombázást leszámítva a két várost nem ostromolták meg, viszont kiderült, hogy szerdán száz Kadhafihoz hű katonát is foglyul ejtettek Bregában a felkelők. Közülük hat afrikai zsoldos azt állította, hogy egy dél-líbiai katonai repülőtéren keresztül érkezett az országba. Ugyan vasárnap történt, de csak csütörtökön hozták nyilvánosságra, hogy Kadhafi erői elfogtak három holland katonát, akik polgári lakosokat akartak kimenekíteni az egyik városból. A holland védelmi minisztérium tárgyal a szabadon engedésükről.
A bengázi felkelők bizakodnak, hogy tartani tudnák az állásaikat, ha a kormányerők támadást indítanának a felkelők kvázi fővárosa ellen. Ugyanakkor egyelőre leginkább a település védelmét próbálják megerősíteni, nem úgy tűnik, hogy túl hamar átfogó támadást tudnának indítani Tripoli ellen, ahol a hírek szerint még mindig fegyveresek járják az utcákat, és akadályozzák meg a tüntetéseket.
Kadhafi elfogadta Hugo Chávez venezuelai elnök ajánlatát, aki közvetítene a líbiai konfliktusban, és az Arab Liga sem vetette el az ötletet. Ugyanakkor a felkelők Nemzeti Líbiai Tanácsa, vagyis a bengázi átmeneti kormány bejelentette, hogy kizárólag a líbiai vezető és családja távozásával érik be, másról nem tárgyalnak. Az ügyben megszólaló nyugati országok sem örültek Chávez lépésének.
Közben a Nemzetközi Büntetőbíróság bejelentette, hogy vizsgálatot indított a Líbiából jelentett feltételezett bűncselekmények ügyében, vizsgálják azokat az állításokat, miszerint a Kadhafihoz hű erők békés tüntetőkre támadtak volna. A hágai testület szerint Kadhafi és belső köre, köztük több fia feltehetően felelős az erőszakért. Azt is jelezték ugyanakkor, hogy a felkelők lépéseit is kivizsgálhatják.
Továbbra is szörnyű állapotok uralkodnak a tunéziai-líbiai határnál, ahol több tízezer menekült zsúfolódott össze, a WHO járványveszélytől tart. Az Európai Unió harmincmillió eurót (kb. nyolcmilliárd forintot) irányzott elő a Líbiából érkező menekültek megsegítésére. Barack Obama amerikai elnök pedig kijelentette, hogy repülőket és szakembereket küld Észak-Afrikába a humanitáris válsághelyzet kezelésére. Obama megismételte, a legitimitását elveszített Kadhafinak távoznia kell, és az erőszakos cselekmények elkövetőinek felelniük kell tetteikért.
Eddig nem volt európai áldozata a líbiai harcoknak, azonban több forrás szerint is életét vesztette szerdán a kormányerők támadásában Khaled Att-ardi brit állampolgár, aki a lányát érkezett kimenteni Kelet-Líbiába. A brit külügyminisztérium próbál tájékozódni az ügyben.
Líbián kívül a nap legfontosabb fejleménye az arab világban, hogy lemondott Ahmed Safík egyiptomi miniszterelnök, akit még Hoszni Mubarak megbuktatott elnök nevezett ki lemondása előtt. Az ellenzéki tömegek által támadott Safík helyett Eszam Saraf eddigi közlekedési miniszter lett az új kormányfő, és úgy tűnik, hogy a legtöbb ellenzéki csoportnak, köztük a Muzulmán Testvériségnek is elfogadható. Az állami tévé ezzel párhuzamosan tagadta azokat a híreket, miszerint Mubarak Szaúd-Arábiában lenne gyógykezelésen.
Hat ellenzéki párt levelet küldött Bahreinben a trónörökösnek, akitől azt kérik, hogy menessze a kormányt, és függessze fel a 2002-es alkotmányt. A pártok péntekre óriásdemonstrációt szerveznek. A jemeni ellenzék már szerdán összeállított egy menetrendet a követeléseikkel a kormányzatnak, most az is kiderült, hogy a tervezet szerint Ali Abdulah Száleh elnöknek év végéig kellene lemondania. A kormány még nem reagált a követelésre.
Alkotmányozó gyűlést választanak július 24-én Tunéziában, amely a tervek szerint végleg szakít a bukott rendszerrel. Az ománi tüntetők is elkezdtek sátrakat felállítani Szohárban az egyik téren. Ez a város volt az elmúlt napokban a kormányellenes tüntetések központja.