Soha nem látott tüntetések Szíriában

A szíriai tüntetések gócpontja Deraa városának mecsetjénél volt, ahol már hatodik napja táboroztak a tiltakozók, sátrakat is vertek, és azt mondták, mindaddig ott maradnak, amíg a kormány nem érvényesíti a demokratikus szabadságjogokat. A kormány azonban máshogy gondolta, a bizonsági erők csütörtök délután visszaszerezték a mecsetet a tiltakozóktól.

A városban rendkívül feszült a helyzet, szerdán ismeretlenek megtámadtak egy mentőautót és megöltek négy embert. A pokol ezután szabadult el, a rendőrség valóságos hajtóvadászatot folytat az al-Omari mecsetnél összegyűlt tiltakozók ellen. Az összecsapásoknak már több mint húsz halálos áldozata van. (Az is lehet, hogy jóval több: egy orvos azt nyilatkozta, hogy csak ő maga 25 halottat látott, emberjogi aktivisták 45 halottról tudnak.)

Azt nem tudni, hogy mi lett azoknak a sorsa, akik a környékbeli településekről indultak Deraába a szerdai események hírére, de útközben a rendfenntartók tüzet nyitottak rájuk.

Csütörtökön napközben húszezer ember gyűlt össze a városban, hogy eltemesse a halottakat, miközben a városban járőrök cirkálnak. A legtöbb üzlet zárva tart, a várost a biztonsági erők körbevették.

A 75 ezres, jordán határ mentén fekvő Deraa konzervatív muzulmánjai eddig a rezsim biztos támogatóinak számítottak.

Szíria eddig a csendes országok közé tartozott, viszonylag későn, március 15-ére szerveztek tüntetéseket a Facebookon a 48 éve tartó rendkívüli állapot eltörlését, a politikai foglyok szabadon engedését, a korrupció beszüntetését követelve.

Deraaban is demokráciát követelve mentek utcára a tüntetők, de vannak helyi követelések is: a parasztok vízhiánnyal küzdenek, egyre több menekült jön a keleti, vízhiány sújtotta országrészből, és követelik a helyi kormányzó és biztonsági főnök kirúgását is.

Szíria a most forrongó arab országok közül az egyik legrosszabb helyzetben lévő: a világ államainak korrupciós listáján az utolsó harmadban van, a mélyszegénység a lakosság 12 százalékát sújtja, a fiatalok körében 25 százalékos a munkanélküliség.

A 2000-ben apja örökébe lépő Bassár el-Aszad elnök rezsimje kemény választ adott: 35 embert letartóztattak, köztük egy 10 éves fiút, majd két nappal később, az úgynevezett harag napján négy tüntetőt lőttek le a biztonsági erők.

Jemen és Líbia után most Szíriában a legfeszültebb a helyzet. Bassár el-Aszad 2000-ben azzal kezdte uralkodását, hogy politikai elítélteket engedett szabadon, de a biztató kezdetet nem követték további lépések. Bassárt apja csak idősebb fia 1994-ben bekövetkezett halála után vezette be a politikába, előtte szemorvosként dolgozott. (1994-től Szíria minden közintézményében, üzletében, de még a taxikon is ott volt a három Aszad: az öreg, a meghalt fiú lovon ábrázolva és a későbbi utód.) Bassár el-Aszad 2000-es beiktatásakor elmondta: korábban nem készült arra, hogy államfő legyen, de mostantól minden tőle telhetőt meg fog tenni népéért. Egy biztos: Bassár el-Aszad ekkora feladattal még nem találkozott 11 éves uralkodása alatt, mint a mostani deraa-i lázadás lecsillapítása.

Apja ellen 1976-ban Hamában tört ki iszlamista felkelés. Háfez el-Aszad hat év múlva, 1982-ben vert le a lázadást, közvetlen válaszul arra, hogy hetven Baasz pártit gyilkoltak meg. A legóvatosabb becslések szerint is 25 ezer ember esett áldozatul (a legdurvább becslések 40 ezer halottról szólnak), a város nagy részét tankokkal tették a földdel egyenlővé.

Apja, Hafez el-Aszad 1971-től vezette Szíriát, a Baasz párt 1963-tól van hatalmon, amikor puccsal ragadták magukhoz a hatalmat.

Egyelőre megjósolhatatlan, mi lesz a következő néhány napban, hétben az országban. Egyre több város csatlakozik Deraahoz? A rezsim durván, csírájában elfojt minden lázadást? Vagy a tömeg eléri azt a kritikus szintet, ami olyan változásokhoz vezet, mint Egyiptomban és Tunéziában vezetett? Csatlakozik a tüntetőkhöz az elnyomott kurd kisebbség?

Az ellenzéki aktivisták mindenesetre péntekre meghirdették A méltóság pénteke nevű megmozdulást. A kormány pedig igyekszik elejét venni annak, hogy túlságosan eldurvuljanak a dolgok a tüntetésen, és elkezdtek a lehetséges engedményekről beszélni. Felfüggeszthetik az 1963 óta érvényben lévő szükségállapotot, és lehetővé válhat, hogy más pártok is működjenek a kormánypárton kívül. Fizetésemelést is ígértek a közszolgáknak. Azok után azonban, hogy ilyen brutálisan léptek fel a tüntetőkkel szemben, erősen kétséges, megúszhatja-e a vezetés ennyivel.