Kadhafi szülővárosához érhetnek a felkelők

Szombat este még csak találgatni lehetett arról, hogy Kadhafi erői egyszerűen taktikáztak, amikor feladták Adzsdabíját, és valójában Bregát akarják megtartani, vagy menekülni kezdték. Vasárnapra kiderült, hogy nem volt ebben semmi taktika, mert nemcsak Bregát szerezték meg könnyedén a felkelők, hanem a tengerparti utat kihasználva erős menetben elfoglalták az olaj miatt fontos Rasz Lanufot és a nyugatabbra lévő Ben Dzsávádot is. Ezzel egészen közel, száz kilométerre jutottak Kadhafi szülővárosához, Szirthez.

A BBC tudósítójának a felkelők egyik parancsnoka azt mondta, hogy akár már hétfőn elérhetik Szirtet, ami a vasárnapi tempó alapján akár meg is történhet (Adzsabíja és Rasz Lanuf között például 210 kilométer a távolság), de az újságíró szerint ez azért nagyon optimista forgatókönyv. Most, akárcsak szombat este, olyan hírek érkeztek, hogy Kadhafi menekülő katonái komoly ellenállásra rendezkednek be, a felkelők pedig megálltak, hogy a koalíció gépei egyenlítsék ki az esélyeket, és semmisítsék meg a diktátor csapatainak nehézfegyverzetét.

Az biztos, hogy Szirtet szombat óta bombázzák, támadás érte vasárnap is. A helyiek menekülni kezdtek, de érkeztek olyan jelentések is, hogy katonai konvojok is elhagyták a várost, ami nem arra utal, hogy komoly ellenállásra készülnek a város leghíresebb szülöttének a fegyveresei.

A vasárnap elfoglalt városokat könnyedén, nagyobb harcok nélkül vették birtokukba a felkelők, és az önbizalmuk is megjött: több parancsnok is arról beszélt, hogy Kadhafi katonái a fegyverüket eldobva, civil ruhába bújva menekülnek. A másik oldalon kevésbé jó a kapcsolat az újságírók és a fegyveresek között, így onnan kevesebb az önbizalommal teli nyilatkozat, igaz ugyanakkor, hogy a líbiai kormány meghívott újságírókat Szirtbe, akik üzentek is haza, hogy hol vannak, nehogy légicsapás érje őket.

Szirt után a következő lépés már Misztráta lenne Tripoli felé. Napok óta itt zajlanak a leghevesebb összecsapások. A bombázások miatt csendesebb szombat után vasárnapra kiújultak a harcok. Továbbra sem tudni, hogy katonai szempontból pontosan mi a helyzet, az biztos, hogy élelemből, vízből és gyógyszerből kevés van. Egy felkelő a Reutersnek azt mondta, hogy a Kadhafihoz hű erők "csak egy kis körzetet, néhány utcát" tartanak ellenőrzésük alatt a város nyugati részében. Mások viszont úgy látják, hogy Kadhafi minden áron kézben akarja tartani a fővárostól már csak 200 kilométerre lévő várost, akár az ország keleti részének feladásával is, és ide csoportosítja át az erőit.

A koalíció nemcsak Szirtet, hanem Tripolit is bombázta újra vasárnap. Ugyanakkor a hivatalos líbiai propaganda a nehéz helyzetben sem veszíthette el a humorát, mert a szombati nagy londoni tüntetést úgy állította be az állami tévé, mintha az egy Líbia mellett demonstráció lett volna, miközben a kormány megszorításai miatt mentek utcára a britek. Madridban viszont tényleg volt békepárti tüntetés, de azon csak háromezren vettek részt.

Nagy kérdés, hogy ha nem is gyorsan, több mint egy héttel a bombázások megkezdése után, de a belső vitákat végül leküzdve vasárnap este a NATO átvette a légicsapások irányítását az amerikaiaktól. Rögtön olyan nyilatkozatok jelentek meg, hogy az ENSZ felhatalmazás alapján a NATO csak a polgári lakosság védelmében hajtana végre légi csapásokat Líbiában, és nem akar harci támogatást nyújtani egyik félnek sem. Ez kimondva eddig is így volt, de nehéz lenne tagadni azt az egyszerű tényt, hogy a felkelőket segíti Kadhafi hadseregének gyengítése. Robert Gates amerikai védelmi miniszter a CBS-nek nyilatkozva ezt nagyon óvatosan úgy fogalmazta meg, hogy vannak arra utaló jelek, hogy Kadhafi csapatai a páncélos erőkre és az utánpótlási vonalakra mért amerikai légi csapások miatt vonulnak vissza Nyugat-Líbia felé.

Gates és a külügyminiszter Hillary Clinton is azt hangsúlyozta, hogy a katonai műveleteknek nem az a célja, hogy megdöntsék Kadhafi hatalmát, annak érdekében más eszközöket alkalmaznak. Ezek között, a rezsim pénzeszközeinek befagyasztása mellett kilátásba helyezték, hogy az Egyesült Államok fegyvert szállíthat a felkelőknek, amit egyébként a BT 1973-as határozata szerintük lehetővé tesz. Erről Clinton szerint konkrét döntés még nincs.

Szóba került az is, hogy Líbia mellett Szíriában miért nem avatkozik be az Egyesült Államok. Szíriában előbb pénteken Deraában, majd szombaton Latakiában volt vérengzés. Az állami hírügynökség szerint a rendfenntartók fosztogatókkal csaptak össze, más források szerint kormányellenes erőkkel számoltak le. (Egy független forrással már kevesebb van, mert a hatóságok kiutasították az országból a Reuters tudósítóját.) A BBC ugyanakkor úgy tudja, hogy kedden lemond Szíria kormánya, felfüggesztik az országban több mint 40 éve érvényben levő szükségállapotot, és törlik az alkotmányból azt a részt, ami kimondja, hogy a Baath párt az állami hatalom egyetlen letéteményese. És visszatérve Clintonra, meg az amerikaiakra, a külügyminiszter szerint az a különbség Líbia és Szíria között, hogy az előbbiben a légierőt és páncélosokat is bevetettek civilek ellen. Természetesen az erőszakot mindkét helyen elutasítja.

Végül Jemen. Vasárnap is maradt hivatalában az elnök. Száleh most azt mondta, hogy hajlandó lenne 32 év után távozni a hatalomból, amennyiben az nem járna számára tekintélyvesztéssel. És ha megy is, pártja vezetését megtartaná. Az ellenzék azonban nem hisz az elnöknek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!