Döntő ütközet készülhet Kadhafi szülővárosánál

A líbiai felkelők a hétvégén több mint 230 kilométert haladtak Bengázitól nyugatra, sorra vették be a fontos olajkikötőket, azonban hétfőn Kadhafi szülővárosánál, Szirténél megakadt előrenyomulásuk. A Líbia nyugati és keleti felét elválasztó városnál döntő ütközet készülhet, ha itt győznek a felkelők, akkor megnyílhat az út Miszrata, majd pedig Tripoli felé.

A felkelők három hete, Kadhafi kemény ellentámadása előtt egyszer már eljutottak Szirtéig, azonban akkor nem tudták megostromolni a települést. Hétfő hajnalban a koalíciós erők gépei Szirtét is bombázták, és reggel elterjedt a hír, hogy a város máris a felkelők kezére került, ugyanakkor ezt később kormányzati források és külföldi újságírók is cáfolták.

A felkelőket 80 kilométerre a várostól meglepték Kadhafi erői, rakétákkal lőtték az úton közeledő konvojokat, ezért a kormányellenes csapatok Ben Dzsávádig vonultak vissza. Napközben csak araszolva jutottak előre, jelenleg Szirtétől 60-70 kilométerre húzódik a frontvonal, Kadhafi erői pedig úgy tűnik, eltökélték, hogy megvédik a várost, ahova erősítés is érkezett.

A bengázi Átmeneti Nemzeti Tanács azt ígérte, hogy megbocsátanak Kadhafi azon támogatóinak, akik szembefordulnak a líbiai vezetővel, de ennek ellenére sem lehet kizárni az elhúzódó állóháborút. A helyi lakosok segítségével és a folytatódó légicsapások mellett azonban akár már napokon belül bevonulhatnak a felkelők. Ennek szerintük szimbolikus üzenete is lenne, hogy Kadhafi a szülővárosát sem tudja megvédeni, utána pedig megsegíthetnék a Kadhafi erői által hetek óta ostromolt nyugati bástyájukat, Miszratát.

A kormányerők megint nehéztüzérséggel lőtték a harmadik legnagyobb líbiai várost, a külterületeit sikerült megszerezniük, mire váratlanul tűzszünetet hirdettek Miszratában. A harcok ennek ellenére láthatóan nem értek véget, a helyszínre buszoztatott külföldi újságírók fél órát tölthettek a külvárosban, majd lövések hangjára visszavitték őket Tripoliba.

Az este újraindult légicsapásokban a britek két, Miszratánál felderítést végző Tornado vadászgépe kilőtte a Kadhafi-erők két tankját és két páncélosát, de a Tripolitól 30 kilométerre lévő Tádzsúrában is kilenc robbanást hallottak. Mezdánál és az északnyugati Garjánnál líbiai légibázisokra csaptak le a koalíciós erők.

A NATO bejelentette, hogy már a szervezet felügyeli a Líbia fölötti légtérzárat, azonban csak néhány napon belül veszi át teljesen a líbiai hadműveletek irányítását. A légicsapások nélkül nem könnyen tudnának előrenyomulni a felkelők, de a NATO sietett tagadni, hogy légi támogatást nyújtanának a kormányellenes csapatoknak, a cél szerintük még mindig a civilek közvetlen védelme. Ahogy a NATO átveszi a hadműveletek irányítását, az Egyesült Államok fokozatosan kivonja hadihajói egy részét a Földközi-tengerről, egy tengeralattjáró már más feladatokat kapott.

Kedden a hadműveletekben érintett legfontosabb országok és a NATO-tagországok részvételével konferenciát tartanak Londonban, amelyen értékelik az eddig elért eredményeket, valamint politikai kereteket keresnek a helyzet rendezéséhez. A felkelők nyertek egy újabb diplomáciai csatát, Franciaország után már Katar is a Bengáziban működő tanácsukat ismeri el Líbiai hivatalos képviselőjeként.

Magyar idő szerint kedd hajnalban Barack Obama tévébeszédet intézett az amerikaiakhoz. A hazai piacra szánt üzenetben bejelentette, hogy az Egyesült Államok átadja a líbiai művelet irányítását szövetségeseinek, mert a fő feladatot már teljesítették. "Megállítottuk Kadhafi halálos előretörését" - mondta, hozzátéve, hogy az akció "számolatlanul sok" civil életét mentette meg. Hibának nevezte ugyanakkor, ha a katonai akció céljaként a rezsimváltást jelölnék meg.

Az Egyesült Államok az elmúlt három hónapban szokatlanul visszafogott és meglehetősen ellentmondásos külpolitikát folytatott, sok hirtelen irányváltással. Líbiában hosszú ideig ellenezték a beavatkozást, majd váratlanul nemcsak a repülési tilalom, hanem a szárazföldi erők elleni támadások lehetőségét is keresztülverték az ENSZ Biztonsági Tanácsán, de már másnap újabb megerősítést kerestek az arab országoktól a beavatkozáshoz. A kezdetben azt kommunikálták, távol maradnak a katonai akciótól, ami végül mégis amerikai vezetéssel indult meg, és a fő csapásokat is az amerikai hadsereg hajtotta végre. Obama most ezt azzal magyarázta, hogy "mindig saját érdekeinkhez kell mérni a beavatkozás szükségességét, de a helyes cselekvés ellen nincsenek érvek".

Szíriában Bassár el-Aszad elnök fontos beszédre készül, akár már kedden bejelentheti az 1963 óta érvényben lévő rendkívüli állapot felfüggesztését, valamint több korlátozás eltörlését. Az ellenzék szerint ugyanakkor nem várható valódi reform, Aszad szerintük egy terroristaellenes törvénnyel helyettesítheti a rendkívüli állapotot. Az eddigi összecsapások legfontosabb helyszínén, Deraa városban hétfőn is négyezren tüntettek, a biztonsági erők pedig könnygázzal és a levegőbe leadott lövésekkel oszlatták a tömeget.

Jemenben nem a tüntetésekről szólt a hétfő, ugyanakkor így is legalább 110-en meghaltak, sokan megsebesültek, amikor Abjan tartományban eddig tisztázatlan körülmények között felrobbant egy lőszergyár. A lassan lecsillapodó Egyiptomban az országot vezető Legfelsőbb Katonai Tanács bejelentette, hogy a szeptemberre kiírt parlamenti választások előtt felfüggesztik az évtizedek óta érvényben lévő szükségállapotot, egyben a kijárási tilalom mostantól már csak éjjel 2 és 5 között van életben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!