Lépni nem lehetett a menekültektől egy olasz szigeten

A líbiai harcok elhúzódásával sokan attól tartanak, hogy egyre súlyosbodó menekültválság alakulhat ki elsősorban Olaszországban. Egyelőre egy Afrikához közeli olasz szigeten, Lampedusán fajult el a helyzet, de idővel akár Európa több országa is érintett lehet.

Négyszer annyi menekült, mint lakos

Az elmúlt három napban több mint háromezer menekült érkezett Lampedusa szigetére, ahol az ötezres helyi lakosság mellett Zine el-Abidine Ben Ali tunéziai elnök január közepi bukása óta már húszezernél is több menekült zsúfolódott össze. A többségében Tunéziából érkező menekültek nagyrészét már elszállították, de hétezren még mindig a szigeten vesztegelnek.

A sziget lakosai elsősorban a turizmusból és halászatból élnek, ezért aggasztja őket a folyamatos menekültáradat, a héten már élelmiszerhiány is kezdett kialakulni. Az ideiglenes menekültszállásokon már nincs több hely, sokan így is a kikötőben és rögtönzött sátortáborokban húzzák meg magukat.

Hétfőn a helyi halászok a kikötő bejáratát a menekültek bárkáival elbarikádozva tiltakoztak, „Ebből elég, tele vagyunk!” táblákat mutattak fel, szerdán pedig elkeseredésükben elfoglalták a városházát.

Berlusconi bedobta magát

A súlyosbodó helyzet miatt szerdán már Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is aktivizálta magát, a szigetre utazva azt ígérte, hogy legkésőbb a hétvégére eltűnteti a menekültek többségét a szigetről. "48-60 órán belül Lampedusán már csak lampedusaiak lesznek" - jelentette ki magabiztosan.

A megpróbáltatásokért cserébe Berlusconi adókedvezményt ígért, majd viccelődve arról beszélt, hogy Nobel-békedíjra jelöli a helyieket a türelmükért. Azt állította, szorgalmazni fogja újabb golfpálya és kaszinó építését a szigeten, valamint saját tévéadóin külön népszerűsíteni fogják a lampedusai turizmust.

Megszöknek a menekülttáborokból

Miután Lampedusa már teljesen megtelt, az újabb csónakokat egy másik olasz szigethez, Linosához irányították, a menekülteket a parti őrség hajói szállították a partra. Az olasz kormány egyben bejelentette, hogy hat hajót küld Lampedusára, és dél-olaszországi befogadó táborokba szállítják a menekültek egy részét.

A táborokból azonban sokan a kerítéseken átmászva próbálnak megszökni, eddig háromezren indultak az északnyugati határnál Franciaország felé, onnan azonban visszaküldik őket Olaszországba.

A háromszázezer menekültet sem zárták ki

Az olasz hatóságok szerint a menekültek nagy része nem az elnyomás vagy az összecsapások elől menekült el, hanem a zűrzavart kihasználva próbált Európába jutni. Többségük tunéziai, a Líbiából érkezett menekültek többsége pedig állampolgársága alapján valamelyik fekete-afrikai országból, Csádból, Eritreából, Etiópiából származik.

Sokan a konfliktusra hivatkozva kérnének menekültstátuszt, de Olaszországban mégis fontolgatják, hogy újra bevezetik azt az ellentmondásos gyakorlatot, hogy a menekülteket származási országukba toloncolják vissza. Minden egyes menekült ügyét külön vizsgálnák ki, hogy biztosan csak azt küldjék haza, akinél erre lehetőség van. Szerintük ellenkező esetben humanitárius válsághelyzet alakulhatna ki.

Március elején Franco Frattini olasz külügyminiszter még óriási kivándorlástól tartott, 200-300 ezer menekült érkezését sem tartotta elképzelhetetlennek. Olaszországnak van mitől tartania, hiszen az elmúlt években a Líbiával és Tunéziával kötött megállapodások segítségével sikerült jelentősen visszaszorítaniuk az Észak-Afrikából érkező bevándorlók áradatát.

Olaszországnak jól jött az együttműködés

Líbiával 2008-ban, Tunéziával pedig 2009-ben állapodtak meg különböző segélyekről és támogatásokról, melyekért cserébe a két ország keményen fellépett az emberkereskedelem és embercsempészet ellen. Míg 2008-ban még 36951-en érkeztek Olaszországba a Földközi-tengeren keresztül, addig 2010-ben már csak 4406-an.

A Líbiával kötött, a katonai akciót is tiltó megállapodást a légtérzár bevezetése előtt felmondta az olasz vezetés, ugyanis enélkül nem indulhattak volna a szövetséges gépek olaszországi bázisokról. A Ben Alit elzavaró tunéziai vezetésnek ugyanakkor Silvio Berlusconi kormánya 281 millió dollárnak megfelelő segélyt és hitelt ajánlott fel, hogy ebből erősítsék meg a határellenőrzést.

Franco Frattini olasz külügyminiszter már február végén közös európai megoldást szorgalmazott, most megint arra sürgette a tagállamokat, hogy egyezzenek meg valamilyen megoldásban.

Kadhafi keze is benne lehet?

Líbia a felkelés előtt együttműködött az Európai Unióval az illegális bevándorlás feltartóztatásában, de a külföldi beavatkozás miatt a kormány felmondta az erről szóló megállapodást. A katonai akció közeledtével elterjedtek olyan hírek, hogy Kadhafi bosszúból menekültekkel áraszthatja el Európát. A menekültek többsége egyelőre még nem Líbiából érkezett, de onnan is egyre többen indulnak útnak.

A máltai hadsereg vizsgálta azoknak a forrásoknak a hitelességét, amelyek szerint Kadhafi csapatai összeterelték a Líbiában tartózkodó afrikai menekültek egy részét, akiket aztán hajókon és csónakokon indítottak útnak Európa felé. Ezt egyelőre nem erősítették meg, de az olasz szigetek mellett már Máltára is több ezer menekült érkezett, lassan megdőlhet az eddigi háromezres rekord is.

Káosz volt a tunéziai határon

A Földközi-tengeren részben a rossz idő miatt csak március elején indult meg komolyabban a menekültek áradata, előtte keleten az Egyiptommal, nyugaton pedig a Tunéziával közös határon torlódtak fel a menekültek. A brit Vöröskereszt becslései szerint legalább 350 ezren menekültek el az elmúlt másfél hónapban Líbiából Tunéziába és Egyiptomba. A menekültek közül mindössze háromezren líbiai állampolgárok.

Elsősorban a tunéziai határon alakult ki humanitárius válsághelyzet februárban és március elején, az embertelen állapotok azonban fokozatosan rendeződtek, és visszaesett az érkezők száma. Jelenleg a tunéziai oldalon több tízezren laknak rögtönzött menekülttáborokban.