Az amerikai külügy kifogásolta az emberi jogok állapotát

Az amerikai külügyminisztérium 190 országra és az alapvetően 2010-re kiterjedő jelentése Magyarországra vonatkozó része problémának nevezte a kormányzati korrupciót, a nőkkel és a gyermekekkel szembeni "társadalmi erőszakot". A 39 oldalas jelentés szerint folytatódott az etnikai és vallási kisebbségek elleni szélsőséges erőszak és durva retorika, valamint a romákkal szembeni diszkrimináció az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás és a szociális ellátáshoz való hozzáférés területén.

A jelentés, amely kitér a magyar jogrend, igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás részleteire, megemlíti, hogy Somogyban 2009 decemberében vádat emeltek tíz fegyőr ellen, akik egy előzetesben lévő embert megöltek és további kilencet bántalmaztak. Közülük hármat elbocsátottak, hármat felfüggesztettek, egy nyugállományba vonult, három másik pedig tovább szolgál. Az eljárás nem zárult le.

Folytatódott az eljárás Képíró Sándor ellen, akit a háború után elítéltek, mert 1942-ben szerepet játszott több mint 1200 ember - többségükben zsidók - meggyilkolásában.

Rendőrök a palettán

A dokumentum a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezetre hivatkozva megállapította, hogy a roma gyanúsítottakat - különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - verbális és fizikai támadások érik. Arról is írtak, hogy a fővárosi bíróság márciusban felmentett öt rendőrt, akit azzal gyanúsítottak, hogy 2007-ben megerőszakolt egy nőt, ami ellen a panaszos fellebbezett. 2009 decemberében Egerben vizsgálat indult egy roma férfi panasza alapján, aki szerint öt rendőr bántalmazta őt.

A 2006-os októberi rendőri túlkapásokkal kapcsolatban a hatóságok 2006 és 2009 között 203 bűnügyi eljárást indítottak, amelyek közül 171-et leállítottak. A bíróságok nyolc ügy tárgyalását elutasították, húszban pedig vádemelés történt. Testi sértés miatt tíz esetben született elmarasztaló ítélet, háromban folytatódik a vizsgálat, és további hármat a katonai ügyészi hivatal vett át.

A jelentésbe bekerült, hogy a parlament illetékes albizottsága kezdeményezte annak kivizsgálását, miért nem indult eljárás a budapesti rendőrfőkapitány ellen a rendőri fellépés nyomán, miért nem viseltek a rendőrök azonosító számot, és miért nem tudták megvédeni a Magyar Televíziót. A dokumentum beszámolt a sértetteknek kifizetett kártérítésekről, valamint arról, hogy a bíróságok 150 tüntetőt ítéltek szabadságvesztésre, akik közül 90-en sikerrel fellebbeztek.

Zsúfoltság a börtönökben

A magyar börtönök túlzsúfoltak, például a Borsod megyei börtönben egy 8 négyzetméteres cellára négy, egy 25 négyzetméteresre 10-14, egy 32 négyzetméteresre pedig 14 elítélt jut. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szerint a zsúfoltság csak fokozódott 2010-ben, és a higiéniás feltételek sem voltak kielégítőek. Magyarországon decemberben 16 ezer 366 ember volt börtönben, ami 32 százalékkal több a börtönök befogadó képességénél. 4844-en voltak előzetesben, akik közül 1083-an több mint 6 hónapot, 697-en pedig több mint egy évet töltöttek már le a rács mögött. A jelentés három fegyőr erőszakos fellépéséről tud.

A rendőrségi fogdákat az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága (CPT) általában kielégítőnek ítélte, de egy küldöttsége úgy találta, hogy az egyik fogvatartottal megalázóan bántak, miután egy folyamatosan megvilágított és kamerán figyelt magánzárkában tartották. 2009-ben az elsötétíthetőség kedvéért a cellában infravörös kamerákat szereltek fel, de azok továbbra is ráláttak a vizesblokkra.

Hivatalos adatok szerint tavaly október 19-éig hét fogvatartott követett el öngyilkosságot Magyarországon. A főügyészi hivatal szerint önkényes fogva tartás miatt 2009-ben 65 panasz érkezett, amelyek közül a főügyész huszonkettőt elutasított, három esetben pedig vádat emelt.

285-ször fordultak a panasztestülethez

A Független Rendészeti Panasztestület (FRP) szerint 2010 első tíz hónapjában 2914 rendőr követett el fegyelemsértést, 868 szabálysértést, 310 bűncselekményt, nyolcat pedig alkalmatlanság miatt leszereltek. Az FRP-hez december 8-ig 285 bejelentés érkezett az alapvető jogok rendőri megsértése miatt. A testület 157 panaszt tekintett jogosnak, az országos rendőrfőkapitány azonban ezek közül csak egyetlen esetben adott teljesen, 27 esetben pedig részben igazat a panaszosnak, a többi ügyet azonban elvetette.

A CPT 2009-s látogatásáról készült beszámoló szerint a megkérdezett fogvatartottak többsége azt állította, hogy a rendőri fogva tartása első 12 órája alatt nem engedték, hogy ügyvéddel konzultáljon. Az MHB 2008-as adatai szerint a rendőrök háromszor annyi romát igazoltattak, mint nem romát.

Tízszer adtak igazat az állam ellen

A jelentés úgy tudja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010-ben tíz esetben ítélt a felperes javára olyan keresetekben, amelyeket magyar állampolgárok nyújtottak be az állam ellen. Hat esetben a bírósági eljárás hosszadalmasságát kifogásolták.

A dokumentum megemlítette, hogy az Országgyűlés decemberben alkotmánymódosítással korlátozta az alkotmánybíróságnak azt a jogát, hogy költségvetési, adó-, illetve társadalombiztosítási ügyekben állást foglaljon, kivéve ha alapvető jogokról van szó.