A katolikus egyházfő nagyszombat este a Szent Péter székesegyházban mondott szentbeszédében felidézte a bibliai teremtéstörténetet, s hozzátette: helytelen lenne azt gondolni, hogy valamikor a világűr egy apró szegletében véletlenül létrejött valamiféle élőlény, amely képes volt a gondolkodásra, és megpróbál ésszerűséget találni a teremtésben, vagy ésszerűséget vinni belé.
"Ha az ember az evolúció véletlen terméke lenne valahol a világűr peremén, akkor az életének nem lenne értelme" - hangoztatta többek között a pápa, kiemelve, hogy a "teremtő, isteni ok" jelen volt az élet eredeténél.
A húsvéti virrasztás félhományban kezdődött, jelképezve Krisztus koporsójának sötétségét a feltámadása előtt. Ezt követően borult fényárba a Szent Péter székesegyház. Ez az ünnep jelenti a húsvéti szent háromnap középpontját, azt jelképezve, hogy Krisztus kereszthalála visszaszerezte az embereknek az életet. A keresztények számára ez a virrasztás emlékezés arra az éjszakára, amelyen Krisztus feltámadt. A vigília csak a sötétség beállta után kezdődik, abban a jelképes értelmű sötétben, amely Krisztus halálával borult a világra. Az egyház ezen az éjjelen imádkozva várja Krisztus feltámadását.
XVI. Benedek a líbiai harcok befejezését, párbeszédet és a diplomácia szerepvállalását sürgette a vatikáni Szent Péter téren a Rómának és a világnak szóló áldásában. A katolikus egyházfő arra kért minden országot, hogy legyenek együttérzőek a sok afrikai menekülttel, és "lássák őket szívesen". Hozzátette: a politikának Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is mindenki tiszteletén kell alapulnia. A pápa az Urbi et Orbi áldással zárja húsvéti szentmiséjét, amire ezúttal is hívők és turisták tízezrei zarándokoltak el.