Szólj anyádnak, hogy magyar vagy!

Ipolyságon szerda délután kettőkor tucatnyi magyar alsós tapsolt lelkesen három gólyalábasnak. Hont vármegye egykori székhelyén így folyt a kampány, hogy minél többen mondják magukat magyarnak.

Kedden négy felvidéki települést jártak végig a gólyalábakon komédiázó kiskunfélegyházi Langaléta Garabonciások, szerdán három helyen léptek fel. Összesen vagy ötven szlovákiai, jórészt magyarok lakta településen szórakoztatták a gyerekeket. A program célja, hogy jövő héttől minél többen vállalják magyar identitásukat Szlovákiában kezdődő népszámláláskor.

Ez politika is

„1950-ben háromszázezer, 1960-ban hatszázezer mondta, hogy magyar, de ennyire azért nem szaporodtunk meg tíz év alatt” – mondta Csomó László ipolysági nyugdíjas matematika-testnevelés tanár, jelezve, hogy politikai kérdés a színvallás. Most is az, hiszen a garabonciások előadásait a Magyar koalíció Pártja (MKP) szervezi.

„A pap már háromszor elmondta, hogy a népszámláláskor magyarnak mondjuk magunkat” – tette hozzá Csomó, jelezve, hogy nemcsak a pártok kampányolnak.

Szlovákiában mindkét magyar párt kampányol, a kormányon lévő Híd az összes szlovákiai kisebbség nyelvén megjelenő plakátokkal és táncszínház előadásokkal; a parlamentből kiesett, de az önkormányzatokban erős MKP pedig főleg gyerekprogramokkal. A csúcspont vasárnap lesz, amikor Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes és Vikidál Gyula is fellép Léván, az MKP kampányzáró rendezvényén.

A gyerek mosolyától az összeírásig

„Ipolyságon a szlovák nyelvű osztályokba járó gyerekeknek is közel harmada magyarul beszélget egymással a szünetben." – magyarázta Pálffy Dezső iskolaigazgató, ipolysági MKP-s önkormányzati képviselő, hogy miért kell gyerekprogramokat belekeverni a kampányba.

„Léván nagy rendezvény lesz, de akik eljönnek majd Semjén Zsoltot meghallgatni, azokat nem kell nagyon győzködni, hogy magyarnak mondják magukat. Fontos az is, de a bizonytalanoknak, akik elindultak az asszimiláció felé, azoknak kell igazán a kampány” – magyarázta a gólyalábas programok értelmét egy MKP-s aktivista. Szerinte a gyerekeken keresztül hatásosabb eljuttatni az üzenetet a bizonytalanok felé.

A gyerekelőadásnak a szervezők szerint két értelme is van: egyrészt az ifjú közönség elmeséli a szüleinek, hogy milyen jót látott, és jó eséllyel odaadja a népszámlálási szórólapot nekik, vagy legalább valahogy felmerül otthon a kérdés. Másrészt megmarad a gyerekben az élmény, hogy ő értette a műsort, a neki szólt, mert magyar, és ez erősíti identitását.

Ahol fellépnek a garabonciások, oda igyekeznek kivinni minél több iskolást, lehetőség szerint szlovák nyelvű osztályokat is. A műsorban egyébként nincs szó népszámlálásról. Két, a gyerekeknek aligha egyértelmű utalás hangzott csak el arról, hogy magyarul jó tudni, a "népszámlálás" szó pedig egyáltalán nem.

„Most is el tudnánk aludni, de a gyerekek mosolya miatt már megéri, a magyar és a szlovák gyerekek mosolyáért is” – mondta a nagybajszú gólyalábas az erőltetett menetről. Húsz perc egy előadás, amíg ketten még ráadást adnak, a harmadik fellépő már pakol a kisbuszba.

Az ipolysági előadásra csak két magyar osztály ment el a város főterére, mert közben az iskolások nagy része egy keresztbe szervezett városházi ünnepen reprezentált, köszöntöttek egy híres helyi festőt, 80. születésnapja alkalmából.

Erőt mutat, pénzt hoz

A népszámlálás tétje részben anyagi is. Ahogy azt Szlovákia magyar környezetvédelmi minisztere korábban az Indexnek elmondta, könnyebb állami támogatást szerezni, ha erőt tud mutatni egy kisebbség.

De az is fontos szempont, hogy az egyes településeken élők megfelelő számarányától is függ, hogy a helyi közigazgatásban lehet-e magyarul ügyeket intézni. És elvi jelentősége is van, hogy a magyarság mennyire képes megmaradni és identitását vállalni, emlékeztettek többen is szerdán Ipolyságon.

Titkolózás

Ahogy 1950-ben, a kitelepítések után úgy féltek a magyarok, hogy alig merték magukat magyarnak mondani az akkori csehszlovákiai népszámlálás alkalmával, úgy most is hallottunk aggódó hangokat. Egy fiatal magyar nő, aki kérdezőbiztos lesz, például azt mondta, hogy szerinte sokan egyáltalán nem lesznek hajlandóak kitölteni a kérdőívet, ami a nemzetiségen kívül a vallásra és egyes vagyontárgyakra, lakhatási körülményekre is kitér.

Van aki attól tart, hogy az egész népszámlálás egy csapda, hogy a magyarokat összeírják. Hallottunk olyan véleményt, hogy a mostani kormánytól ugyan nem kell tartani, de négy év múlva még jöhet olyan hatalom, amelyik bosszút áll a magyarokon.

Az Index által megkérdezett ipolyságiakat erősen megosztotta a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság. Többek szerint a heves szlovák ellenreakció a mostani népszámlálásnak nem kedvez magyar szempontból, mert a félelmeket csak felerősítették ezzel. „Elég nekem egy állampolgárság, én itt akarok magyar lenni” – mondta például egy idős úr.

„Nem a legjobb időszakban jött ez a törvény” – mondta a város magyar polgármestere, Lőwy János, aki a Híd politikusa. Helyi szinten egyébként jó a viszony a törvényt támogató MKP-val, a magyarok közös frakcióban irányítják a nyolcezer lelkes várost.

A 2010-ben megválasztott magyar parlament első törvénye szólt a kettős állampolgárságról, így fontos szimbolikus gesztus volt ez, viszont pont akkor heves választási kampány folyt Szlovákiában. A kormányzó baloldal gyorsan törvényt hozott a kettős állampolgárság tiltásáról, így most aki felveszi a magyart, az elvben elveszti a szlovákot. Az új jobboldali kormány már többször neki futott a törvény enyhítésének, de a koalíción belül sem volt egyetértés, a módosítás nem sikerült.

„Elmérgesítette a törvény a két ország viszonyát, de ami külön rossz, megosztotta az itteni magyarokat is” – mondta a máig tartó, és a népszámlálásra is kiható nehézségről Lőwy.

Találkoztunk olyan ipolysági magyarokkal is, akik szerint nagyon jó a kettős állampolgárság lehetősége, csak nem lehet élni vele. „Aki beadta a papírokat, az is titokban tartja, legfeljebb bizalmas ismerőseinek halkan beszél róla” – mondták többen is, hiszen a szlovák állampolgárság elvesztését nem akarja senki sem megkockáztatni, aki otthon akar maradni.

A titkolózás nem segít az identitás vállalásában. Az általunk megkérdezettek ipolyságiag többségét az sem motiválta különösebben, hogy Orbán Viktor megígérte, hogy a kettős állampolgárok részt vehetnek majd a magyarországi választásokon is.

Fogy a magyar

„Ha tíz százalék feletti lesz a veszteség 2001-hez képest, akkor nagy baj van, akkor le kell vonni minden politikusnak a következtetéseket” – vélekedett Pálffy Dezső. 2001-ben 520 ezren mondták magukat magyarnak Szlovákiában, Ipolyságban pedig 5015-en (62%).

A veszteség elsősorban a vegyes házasságok terjedéséből adódhat, vélekedett mindenki, akivel szerdán beszéltünk. A vegyes családokban ugyanis szívesebben adják tovább a szlovák identitást a gyerekeknek. De még a teljesen magyar családokból is sokan küldik szlovák iskolába a gyerekeket, mert abban bíznak a szülők, hogy így könnyebben tanulnak tovább, felnőttként jobban érvényesülhetnek.

Pálffy reménye, hogy tíz százalék alatt marad a csökkenés, azt jelentené, hogy marad az eddigi trend. 1991 és 2001 között 47 ezerrel csökkent a magukat magyarnak vallók száma a Felvidéken, ami akkor 8 százalékos csökkenést jelentett tíz év alatt. Ha most is ez lesz, akkor húsz év alatt százezer magát magyarnak valló ember tűnt el a Felvidékről. Ez elég reálisnak tűnik a tudományos kutatások (pdf) szerint is.