Drágább a halálbüntetés, mint az életfogyt
További Külföld cikkek
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
- Ferenc pápával találkozott Sulyok Tamás, Szent István is szóba került
Az elmúlt három évtizedben 13 bűnözőt végeztek Kaliforniában, átlagosan 25 évvel az ítélet kihirdetése után, és mindez esetenként több mint 300 millió dollárjába került az amerikai államnak - derül ki egy nyilvánosságra hozott kutatásból.
A halálbüntetés újbóli bevezetése, azaz 1978 óta Kalifornia és az amerikai kormány összesen 4 milliárd dollárt költött a délnyugati állam siralomházaiban fogva tartottakra, akiknek végül alig 2 százalékát végezték ki. A kutatásnak a Los Angeles Timesban megjelent összefoglalójában a szerzők arra figyelmeztettek, hogy a költségek 2030-ig 9 milliárd dollárra nőnek majd.
A két jogász által végzett felmérés rávilágít, hogy a 33 év alatt összesen 714 személyt őriztek kaliforniai siralomházakban, gyakran negyed századon át, különleges biztonsági intézkedések közepette. Ez, valamint a kivégzésig vezető szövevényes jogi eljárás és az elítéltek képviseletének a költségei nemcsak az állami (kaliforniai) kasszát, de a szövetségi költségvetést is megterhelik. Kaliforniában az amerikai átlagnál kétszer hosszabb idő telik el a halálbüntetés kihirdetése és a kivégzés között.
A tanulmány szerzői - egy ismert bíró, Arthur Alarcon és egy jogászprofesszor, Paula Mitchell - nem foglaltak állást sem a halálbüntetés mellett, sem az ellen, csupán feltették a kérdést: van-e értelme fenntartani a rendszert, megkapják-e a kaliforniai választók, amit szeretnének. A három éven át tartó kutatás eredményei szerint a fenti kérdésre a válasz egyértelműen "nem". Egy halálbüntetéses ítélet esetenként 184 millió dollárral többe kerül az államnak, mintha tényleges életfogytig tartó börtönt szabnának ki a vádlottra, a többi között azért, mert ez utóbbi ügyek perköltsége jóval kevesebbre rúg. Még a legdrágább tényleges életfogytiglannal végződő per is 1,1 millió dollárral kevesebb pénzt emészt fel, mint a legolcsóbb halálbüntetéses ügy. A fellebbviteli tárgyalásokon a halálbüntetéssel sújtott vádlottakat képviselő ügyvédek 300 ezer dolláros fizetést kapnak az államtól.
A szerzők azt is kiszámolták, hogy a halálbüntetés eltörlésével öt-hat év alatt 1 milliárd dollárt spórolhatna az állam az adófizetők pénzéből; már azzal is évi 55 millió dollárral több juthatna a költségvetésből másra, ha kevesebb bűntényért lehetne halálbüntetést kiszabni.
A különleges kaliforniai törvények szerint a halálbüntetésre vonatkozó szabályokat csak népszavazással lehet módosítani, és az 1978 óta ebben a témában tartott referendumok eredményeképpen eddig folyamatosan szélesedett a halállal büntethető bűntények sora, s az országban egyedülálló módon már 39 bűntett tartozik ebben a kategóriába. "Nagyon szeretnénk, ha a választók ráébrednének, hogy ez hatalmas pénzpazarlás. Ha továbbra is ragaszkodnak a halálbüntetéshez, egyre több pénzt kell majd költeniük rá" - mondta a tanulmány egyik szerzője.
Szintén kaliforniai sajátosság, hogy a vádeljárás nagyon nehézkes, és rendkívül kevés halálbüntetéssel foglalkozó jogász-szakértő van, ezért gyakorlatban csak nagyon ritkán jutnak el az ügyek a kivégzésig. 2006 óta például egyetlen kivégzést sem hajtottak végre Kaliforniában, mivel a méreginjekció használata jogi problémákba ütközött.