Államnyelv lehet a berber Marrokkóban
További Külföld cikkek
Július elsején népszavazáson nyilvánítanak véleményt a marokkóiak az új alkotmány tervezetéről, amelyet június 17-én mutatott be VI. Mohammed király. A tunéziai és egyiptomi forrongás közepette, február 20-án Marokkóban is reformokat követelő tüntetések robbantak ki, Casablancában, Rabatban és több nagyvárosban is tízezrek követeltek politikai és társadalmi reformokat.
A Facebookon február 20-ra szerveztek országos tüntetést, de a rendszernek itt más volt a hozzáállása, mint a környező országokban. A tüntetéseket engedélyezték, sőt, még a királyi tévé is közvetítette a demonstrációkat. Végül mégis elfajultak az események. Az északi kikötővárosban, al-Hoceimában felgyújtottak egy bankot, öten bennégtek, és több összecsapás is volt a tüntetők és a rohamrendőrök között. A tüntetések ugyanakkor nagyrészt erőszakmentesek maradtak.
Az országban nagy népszerűségnek örvendő, 1999 óta uralkodó VI. Mohamed már korábban is hajlandónak mutatkozott reformok bevezetésére. A február 20-i események után alkotmányreformot jelentett be.
Az ellenzék egyes körei – köztük a Február 20. Mozgalom a Változásokért - azt hiába követelték, hogy az uralkodó az összes jogkörét átadja a megválasztott hatalomnak. Az 1996-ban elfogadott hatályos alkotmány helyébe lépő, 180 cikkelyből álló tervezet szerint továbbra is VI. Mohammed felügyelné például a biztonsági szerveket, a hadsereget és vallási ügyekben is megmaradna hatalma.
Ugyanakkor az új alkotmány lényegében kiemeli a királyt a napi politikából. A miniszterelnök jogköre jelentősen bővülne: az új alkotmány értelmében jogában állna feloszlatni a parlament alsóházát, amely most még a király hatásköre. A miniszterelnököt - ahogy eddig is - a király nevezné ki, ugyanakkor az új alkotmány rögzítené, hogy a választásokon győztes párt jelöltjét kell kineveznie. Jelentősen bővülne a parlament hatásköre is, a király a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács fejeként ugyanakkor továbbra is kiadhat majd rendeleteket.
A legfelsőbb vallási hatalom a király maradna, de az új alkotmány, a hatályossal szemben ezután már nem azt mondaná ki, hogy személye szent és sérthetetlen, csupán azt, hogy a személye sérthetetlen, és tisztelettel kell iránta viseltetni.
Míg a hatályos alkotmány csupán a nők és férfiak politikai egyenlőségét deklarálja, az új tervezetében már polgárjogi és társadalmi egyenlőség is szerepel. Az egyéni jogok terén fontos változás lenne az is, hogy az arab mellett a berber is hivatalos államnyelvvé válna.
Marokkóban a tervezet bemutatását tüntetések kísérték, mind ellenzők, mind pártolók utcára vonultak. Múlt vasárnap is tüntetések voltak Marokkó több városában. A Február 20. mozgalom szerint egy demokratikusan választott bizottságra kellene bízni az alkotmányos változtatások kidolgozását. A belügyminisztérium becslései szerint Casablancában több tízezren gyűltek össze, és az egy héttel korábbi demonstrációval szemben most jóval magasabb volt a király reformtervét pártolók száma.
Nagy valószínűséggel elfogadják az alkotmányt a népszavazáson, azonban az igenek többsége önmagában még nem elég. Mohammednek magas részvételi arányra is szüksége lenne, különben az ellenzők könnyen megkérdőjelezhetik az új alkotmány legitimitását. A hivatalos politikai pártok támogatták a reformokat, és a kormány nagy médiakampányt is indított az új alkotmány mellett.
Marokkóban általában viszonylag kevesen mennek el szavazni. 2007-ben például 37 százalékos volt a részvétel a parlamenti választásokon. A kormány most arra számít, hogy 50 százaléknál is többen nyilvánítanak véleményt az új alkotmányról. 13 millió ember jogosult szavazni. A végleges eredményeket várhatóan jövő hét közepén hirdetik ki..
Az alkotmányos reformtervnek pozitív volt a nemzetközi fogadtatása. Ban Kimun ENSZ-főtitkár üdvözölte a reformokat, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton pedig jelentős lépésnek nevezte a tervezetet, szerinte az mutatja az elkötelezettséget a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter egyenesen példaként állította a régió többi országa elé a marokkói király reformjavaslatát.
"A marokkói király az összes arab vezetőnél tovább ment, hogy megelőzze a bajt" - mondta Marina Ottaway, közel-keleti elemző a The Nationalnek. Szerinte a népszavazás sikere esetén Jordániában és több arab országban is hasonló kezdeményezés indulhat.