Gyöngyi
9 °C
9 °C

Meghalt Habsburg Ottó

2011.07.04. 09:13 Módosítva: 2011-07-04 16:20:02

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. Habsburg Ottót németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál, hétfőn hajnalban, családja körében. "Békésen elszenderült" - közölte az elhunyt egy munkatársa a német hírügynökséggel. Habsburg Ottót hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.

Fotó: Nagy Lajos
Fotó: Nagy Lajos

Habsburg Ottó magyar trónörökös, politikus és író 1912-ben született az ausztriai Reichenau an der Rax-ban az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly és felesége, Zita császárné legidősebb fiaként. Ferenc József császár keresztfiaként Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen néven anyakönyvezték.

A nyilvánosság előtt 1916-ban, Ferenc József császár temetésén tűnt fel először, egy hónappal később pedig részt vett apja magyar királlyá koronázásán is. IV. károly két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot is  köztársasággá kiáltották ki. IV. Károly kétszer is megpróbált visszatérni a magyar királyi trónra, de Magyarországon 1921-ben törvényesen is megfosztották trónjától.

Habsburg Ottó királyfi 1928-ban. (Halmi Béla felvétele)
Habsburg Ottó királyfi 1928-ban. (Halmi Béla felvétele)

A Monarchia felbomlása után a család a portugál Madeira szigetére menekült. Károly 1922-es halála után Ottó lett a jövendő trónörökös, 18 éves korától pedig a Habsburg-dinasztia feje.

Egyetemi tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte Belgiumban, ahol 1935-ben megszerezte a politika és társadalomtudományok doktora címet. 1936-tól a Páneurópai Unió tagja volt, 1957-től alelnöke, 1973-tól pedig elnöke.

Hitler 1933-as hatalomra jutása után Ottó sokáig azon fáradozott, hogy megszervezze az ellenállást. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Később felajánlotta, hogy Bécsbe utazik és átveszi az utolsó kancellár, Kurt von Schuschnigg hivatalát. Ajánlatát elutasították, így családjával együtt az USA-ba menekült.

Fotó: Kálmándy Ferenc
Fotó: Kálmándy Ferenc

A második világháború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében. Ottani tevékenysége máig nem tisztázott. Habsburg Ottó egészen 1961-ig fenntartotta trónigényét, de a Habsburg-törvény alapján ekkor aláírta a trónigényről való lemondását. Egy jogvita miatt végül csak 1966. október 31-én térhetett vissza hazájába, Ausztriába.

Ottó főherceg 1951. május 10-én házasodott meg, felesége Regina szász–meiningeni hercegnő, akitől hét gyermeke született. Legkisebb fia, György 1964. december 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Starnbergben, jelenleg a Magyar Vöröskereszt elnöke. Feleségével, Eilika oldenburgi hercegnővel és három gyermekükkel (Zsófia, Ildikó, Károly), 2000 óta a Budapest melletti Sóskúton és a bajorországi Pöckingben élnek.

Fotó: Kálmándy Ferenc
Fotó: Kálmándy Ferenc

A volt trónörökös 1978-ban német állampolgárságot kapott. A keresztény értékeken nyugvó európai egységet zászlajára tűző mozgalomnak, a Nemzetközi Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt.

1979-től húsz éven át a kereszténydemokrata CSU frakció tagja volt az Európai Parlamentben, két ízben is a frakció korelnökeként. Nagy szimpátiával kísérte az 1988–1989 évi kelet-közép-európai változásokat, és sokat tett az Európai Unió bővítéséért is.

1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának volt az elnöke. 1989-ben fővédnöke és egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett "páneurópai pikniknek", amelynek során 700 keletnémet jutott át Ausztriába. A páneurópai piknik fontos mérföldkő azokban a folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez vezettek.

A rendszerváltás idején Habsburg Ottó közismert és népszerű személyiség volt Magyarországon. 1989-ben az FKGP felvetette köztársasági elnökké választását. Habsburg Ottó akkor szóvivője útján azt közölte: nem tartja megvalósíthatónak jelöltetését, de nem zárta ki, hogy később esetleg elfogadna ilyet. Egyrészt elsietettnek látta a köztársasági elnökválasztást, másrészt úgy vélte, hogy az Európai Közösségben lényegesen többet tehet  Magyarországért, mint a magyar belpolitikában. 1990. május 2-án, a demokratikusan választott  többpártrendszerű országgyűlés első ülésén Habsburg Ottó díszvendég volt.

Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.

95 éves születésnapja alkalmából egy interjúban azt mondta: „Olyan családból származom, amely már 600 éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia. Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelentett".

Bár Habsburg Ottó 1961. május 31-én egyértelműen lemondott minden osztrák uralkodói igényéről, a legitimisták szemében a trónörökös Habsburg Ottó 1961-ben született fia, Károly, aki jelenleg Ausztriában él.

Pannonhalmán helyezik el a szívurnáját

Habsburg Györgynek, az elhunyt fiának titkársága hétfőn közölte: a volt családfőt földi maradványait július 16-án, a bécsi Kapucinusok Templomában, a szívurnát pedig egyelőre meg nem nevezett időpontban, szűk családi körben, Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra. Lelki üdvéért pedig a budapesti Szent István-bazilikában celebrálnak szentmisét július 17-én.