Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Kibújnak az aggastyánok Zuroff ökle alól

2011.07.19. 22:55
Az utolsó esély nácivadászprogram már nem nagyon juttat senkit börtönbe. Voltak, akiket elítéltek az elmúlt években, de nekik sem kellett börtönbe vonulniuk. Képíró Sándor volt az első Efraim Zuroff "most wanted" listáján, őt most első fokon felmentették. A második helyezett júniusban halt meg Ausztriában, háborítatlanul.

A Simon Wiesenthal Központ a kiadott sajtóközlemények alapján az utóbbi évben többet foglalkozott az antiszemitizmus elleni küzdelemmel, mint a náci bűnösök bíróság elé állításával. A gyanúsítottakból egyre kevesebb van, a leleplezettek idős koruk és a bizonyítékok felkutathatatlansága miatt nem nagyon kerülnek börtönbe.

A központ májusban kiadott évértékelésében az elmúlt időszak legnagyobb sikereként a Képíró Sándor elleni vádemelést értékelte. Hétfőn azonban a Fővárosi Bíróság első fokon, nem jogerősen, bizonyítottság hiányában felmentette a 97 éves férfit a vádak alól.

Efraim Zuroff élesen kritizálta a magyar igazságszolgáltatást az ügyben hozott felmentő ítélet miatt, és nem finomkodott  június 20-án az osztrák bíróságok támadásakor sem. Akkor azért volt dühös, mert meghalt Ausztriában Milivoj Asner, anélkül, hogy eljárás indult volna ellene. Asner a Wiesenthal intézet szerint pozsegai rendőrfőnökként volt felelős több tucat szerb, zsidó és cigány ember kivégzéséért. Ő volt Képíró mögött a második a központ „most wanted” listáján.

Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője (Fotó: Somorjai László)
Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője
(Fotó: Somorjai László)

A horvát nemzetiségű Asner kiadását 2005-ben kérte Horvátország, ám ezt a gyanúsított rossz egészségi állapotára hivatkozva Ausztria megtagadta. Zuroff az ügy kapcsán megjegyezte: valójában arról van szó, hogy Ausztria továbbra sem képes szembenézni a náci bűnökkel. Hasonlóan nyilatkozott a Képíró-ítélet után Magyarországról is.

Akit elítélnek, annak sem kell ülnie

Képírón kívül az idei év nagy ügye John Demjanjuk pere volt. Az ukrán származású, amerikai állampolgárságú, 91 éves férfit egy müncheni bíróság májusban bűnösnek találta 27 900 zsidó meggyilkolásában. A rémtetteket Soribor koncentrációs táborban követték el. Demjanjuk öt évet kapott, de magas életkora miatt a bíróság úgy döntött, nem kell börtönbe vonulnia. A Wiesenthal Központ tiltakozott, Zuroff ebben a perben is részt vett jogi szakértőként a vád oldalán. Azóta újabb eljárás indult Demjanjuk ellen, egy másik koncentrációs táborban elkövetett gyilkosságokért.

Az idei év nagy ügye John Demjanjuk pere volt
Az idei év nagy ügye John Demjanjuk pere volt

Demjanjuk 1952-ben költözött az USA-ba, de 1986-ban kiadták Izraelnek, ahol halálra ítélték, ugyanis őt azonosították a treblinkai haláltábor „Rettegett Iván” néven elhíresült szadista kápójával. 1988-ban egy izraeli fellebbviteli bíróság megállapította, nincs elég bizonyíték arra, hogy tényleg Demjanjuk volt „Rettegett Iván”, és a korábban autószerelőként dolgozó ukrán férfi visszaköltözhetett az USA-ba.

2001-ben indult ellene újabb eljárás, és hosszas procedúra után végül 2009-ben adták ki Németországnak. A per egy korábbi szakaszában az ukrán elnök és miniszterelnök is próbált közbejárni az érdekében.

Most Wanted

Az idén májusban kiadott nácivadász-toplista élén Képíró Sándor és Milivoj Asner után a harmadik helyen a holland Klaas Carl Faber állt, aki önkéntesként csatlakozott az SS-hez, és a gyanú szerint holland ellenállókat és zsidókat végzett ki. Fabert hazájában először halálra, majd életfogytiglanra ítélték, de 1952-ben megszökött a börtönből, és Németországba menekült. Ott 1957-ben bizonyítékok hiányában felmentették.

Képíró Sándor a hétfői tárgyaláson
Képíró Sándor a hétfői tárgyaláson

Hollandia többször is kérte kiadatását, 2010-ben nemzetközi körözést adtak ki ellene, de a német hatóságok még nem döntöttek arról, hogy kiadják-e. Faber 89 éves, november óta folyik ellene eljárás Bajorországban, meglepő lenne, ha közel hatvan év után a németek mégis kiadnák.

A negyedik helyen álló Gerhard Sommer volt SS-tisztet 560 civil olaszországi kivégzésével vádolják, 2005-ben a távollétében egy olasz bíróság el is ítélte. Esetleges kiadását Németország 2002 óta vizsgálja. A 92 éves Sommer egy idősek otthonában él Hamburg közelében.

Adam Nagorny az ötödik. Ő a treblinkai tábor egyik őre volt, és tanúvallomások szerint több foglyot is kivégzett. Nagorny ellen idén indult eljárás Németországban, szintén az utolsó esély program keretében bukkantak rá.

A lista hatodik helyén újabb magyar van, az Ausztráliában élő Zentai Károly, aki a gyanú szerint 1944-ben megkínzott és halálra vert harmadmagával egy 18 éves budapesti zsidó fiatalembert. Zentai kiadatását már 2005-ben kérte Magyarország, de első fokon ezt egy perthi bíróság megtagadta. A másodfokú ítélet előtt idén tavasszal Zentait szélütés érte, nem tud beszélni, az ügyet elnapolták.

Zentai Károly
Zentai Károly

A hetedik a dán Sören Kam, aki Németországban él, és a háború idején az SS Viking Divízió nevű dán erőszakszervezetének volt az önkéntese. Kamot egy antifasiszta lap főszerkesztőjének meggyilkolásával vádolják, de Németország már többszöri kérésre sem adta ki Dániának.

A nyolcadik Ivan Kalymon, aki John Kalymon néven több mint hatvan éve az USA-ban él. Kalymon a lvivi (ma Ukrajna) gettót felügyelő csendőr volt, és a vád szerint részt vett a deportálások szervezésében és kivégzésekben is. Idén januárban kiutasították az Egyesült Államokból, és megfosztották amerikai állampolgárságától is. Továbbra is az USA-ban maradt, mert még nincs ország, amelyik befogadja.

A kilencedik Algimantas Dailide, aki Litvániában tartóztatott le zsidókat és lengyel ellenállókat, a foglyokat a nácik kivégezték. Dailide az USA-ban élt, 1997-ben vették el az állampolgárságát, mert tagja volt a litván nácibarát rendőrségnek. 2004-ben utasították ki, 2006-ban ítélték börtönbüntetésre Litvániában, 12 zsidó és 2 lengyel letartóztatásáért (mindannyiukat kivégezték). Nem kellett börtönbe vonulnia, mert a litván bíróság tekintettel volt idős korára, arra, hogy ápolta a beteg feleségét, és arra is, hogy nem jelent veszélyt a társadalomra. 2008-ban másodfokon sem küldték börtönbe, megromlott egészségi állapota miatt. Jelenleg Németországban él.

A tizedik Mihail Gorsko, aki a Gestapo tolmácsa volt Belorussziában és a Wiesenthal Központ zsidók tömeges kivégzésével vádolja. Gorsko is az USA-ban élt, és amikor ott eljárás indult ellene, Észtországba költözött. Az észt hatóságok évek óta vizsgálják az ügyét, de eddig nem emeltek vádat.

Aligha élnek

Szerepel a listán még két nagyon keresett személy, bár valószínűleg egyikük sincs életben. Alois Brunner az egyik, aki Adolf Eichmann egykori közeli munkatársa volt, és a francia, osztrák, szlovák és görög zsidók deportálásáért felelős. Szíriában élt az utóbbi évtizedekben, utoljára 2001-ben látták. Mivel 1912-ben született, egyáltalán nem biztos, hogy még életben van.

Alois Brunner
Alois Brunner

Aribert Heim a másik, aki több koncentrációs tábor orvosa is volt, Mauthausenben mérget fecskendezett a foglyokba. 1962-ben az ellene indult per elől megszökött. Állítólag 1992-ben Kairóban meghalt, de erről sincs bizonyíték.

Senki sem került rács mögé

A most wanted listán szereplők közül senkit sem ítéltek el az utóbbi években, vagy akit mégis, annak sem kellett börtönbe vonulnia. Az utolsó esély program ennek ellenére még működik. Az informátoroknak pénzjutalom jár, és önállóan is nyomoz tanúk és bizonyítékok után a Wiesenthal Központ. Zuroff diplomáciai tevékenységet is folytat, igyekszik lobbizni politikusoknál és hatóságoknál az ügyek felgyorsításáért.

Zuroff nemrég a Der Spiegelnek azt mondta: hiába gyűjtenek elegendő bizonyítékot, sok ország késlekedik a büntetőeljárás megindításával, és lassan reagál. Zuroff felkutatta Erna Wallischt, a majdaneki haláltábor egykori őrét, de mire a tárgyalása elkezdődött, meghalt. Nagy győzelemnek tekinti ugyanakkor az 1999-ben indult eljárást az Argentinában elfogott és Horvátországnak kiadott egykori usztasa parancsnok, Dinko Sakić ügyében.

A Wiesenthal Központ májusban egy nyolcas skálán értékelte, hogy egy-egy ország mennyire együttműködő a náci bűnösök elleni eljárásban. A legmagasabb osztályzatot csak az USA kapta meg, de Magyarország rögtön a második helyen állt, Németországgal, Olaszországgal és Szerbiával. A legrosszabb értékelést számos dél-amerikai ország mellett Csehország, Szlovákia és Franciaország kapta.

Wiesenthal megtalálta Anne Frank gyilkosát

Simon Wiesenthal osztrák holokauszt-túlélő 1947-ben alapított szervezetet, hogy dokumentálja a náci háborús bűnöket. Először perekhez gyűjtött anyagokat, később több háborús bűnös felkutatásában is szerepet vállalt. Wiesenthal allítása szerint kulcsszerepe volt Adolf Eichmann elfogásában is, bár a Moszad, az izraeli titkosszolgálat akkori vezetője emlékirataiban nem említette, hogy lett volna bármilyen köze a holokauszt megszervezőjének letartóztatásában.

Simon Wiesenthal
Simon Wiesenthal

Az egészen biztos, hogy Wiesenthalék találták meg azt a Gestapo-tisztet, aki elfogta Anne Frankot és családját. Simon Wiesenthal 2005-ben halt meg.

Zuroff folytatja

A Simon Wiesenthal Központ Los Angeles-i szervezet, amelynek közvetlenül nincs köze Wiesenthalhoz, a társaság csak tiszteletből vette fel a nevet 1977-ben. A szervezet fő tevékenysége az antiszemitizmus elleni nemzetközi küzdelem. A központ jeruzsálemi vezetője, Efraim Zuroff 2002-ben hirdette meg az utolsó esély programot a náci háborús bűnösök felkutatására, átvéve Simon Wiesenthal félbeszakadt nyomozásait is. Egyszer azt mondta, "fiatalon nem az utolsó nácivadász akartam lenni, hanem az első ortodox zsidó kosaras az NBA-ban". Ma úgy látja, a sikerek és kudarcok egyensúlyban vannak eddigi pályáján.

15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft