Pokolgépes merénylet Oslóban, lövöldözés egy ifjúsági táborban

Pokolgépes merénylet történt Oslóban a kormány épületénél, erősítette meg a rendőrség. Legalább heten meghaltak a rendőrség szerint.

Péntek délután aztán lövöldözés is történt Utoeya szigetén, a norvég kormánypárt, a Munkáspárt ifjúsági táborában - a miniszterelnök a tervek szerint szombaton ideutazott volna.

Szemtanúk szerint húsznál is többen halhattak meg, amikor egy rendőrnek öltözött személy lövöldözni kezdett. A rendőrség tíz halottról beszélt. (Később azt jelentették, hogy a férfi nem öltözött rendőrnek, csupán a rendőrségi egyenruhához hasonló kék fölsőt viselt, rajta egy rendőrségi logóval, de nem dolgozott soha a rendőrség kötelékében.) AZ NRK szerint a lövöldözés gyanúsítottját, egy norvég embert, őrizetbe vettek. A feltételezett elkövető származása megint csak arra utal, hogy nem a szélsőséges iszlám csoportok állnak a merénylet hátterében.

Rendőrségi források két variációt is megpendítettek. Az egyik szerint a robbantás mögött külföldiek állnak, egy másik szerint viszont nemcsak az elkövetők, hanem a megbízók is norvégok, akiknek az ország politikai berendezkedésével van bajuk. Azt ugyanakkor megerősítette a rendőrség, hogy a két támadás között kapcsolat van.

A Guardian késő esti információi már arról szóltak, hogy a rendőrség őt gyanúsítja az oslói belváros elleni támadással is. Ugyanazt az embert látták az oslói belváros elleni merénylet helyszínén, akit később az ifjúsági táborban őrizetbe vettek. (Oslo belvárosa körülbelül 20 kilométerre fekszik a szigettől, a két merénylet között pedig nagyjából két óra telt el.) Ha így van, akkor nem zárható ki a magányos norvég merénylő teóriája, aki a kormányt vette célba.

View Larger Map

Súlyos a helyzet

Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök nagyon súlyosnak minősítette a helyzetet késő délután, ismeretlen helyről adott nyilatkozatában. A kormányfő ugyanakkor korainak mondta, hogy egyértelműen terroristáknak tulajdonítsák a robbantást. Tudomása szerint a kormány tagjai sértetlenek.

Hollétét a rendőrség tanácsára nem árulja el. "Mégha az ember fel is van készülve ilyesmire, ha megtörténik, az mindig drámai" - mondta a TV2 televíziónak, amelyet később egy gyanús csomag miatt kiürítettek.

Jens Stoltenberg késő este is megjelent a nyilvánosság előtt. "Senki nem döntheti romba a demokráciánkat, és egy jobb világba vetett hitünket" – mondta sajtótájékoztatóján, ahol nem bocsátkozott találgatásokba arról, kik lehetnek a feltételezett merénylők.

A helyszíni beszámolók szerint katonák jelentek meg Oslo belvárosában.

A tizenhét emeletes kormányépület valamennyi ablaka betört. Az egész épület megrázkódott, egy helyszínen tartózkodó újságíró szerint olyan volt, mint egy földrengés. A közelben lévő többi minisztérium ablakai is betörtek, az olajügyi minisztérium épülete felgyulladt.

Az utcán vérző sebesülteket és üvegszilánkokat lehetett látni.

Az Afterposten norvég lap szerint azért ürítették ki a környéket, mert újabb robbanástól tartanak. Egy összeroncsolódott autót találtak a helyszínen.

Terrorizmus volt a vád

A norvég ügyészségen kedden emeltek vádat terrorizmus miatt Krekar molla, az kurd iszlamista Anszar al-Iszlám szervezet vezetője ellen - írja az al-Dzsazíra. Krekar molla korábban halállal fenyegetett egy volt norvég közigazgatási minisztert, Erna Solberget, a Konzervatív Párt jelenlegi vezetőjét. "Ha Solberg kiutasít engem, és ezért én meghalok, neki is ez lesz a sorsa" - mondta. Egyelőre nem világos, az esetnek van-e köze a robbantáshoz.

Krekar menekültként érkezett Norvégiába az 1990-es évek elején, majd titokban utazott Oslo és az iraki kurd területek között, mielőtt 2002 szeptemberében letartóztatták. 2003-ban ugyan ejtették ellene a terrorizmus vádját, azonban nemzetbiztonsági fenyegetésnek nyilvánították és házi őrizetbe helyezték. Ott várta deportálását.

A Global Montreal és több forrás szerint ugyanakkor egy dzsihádista fórumon valaki a Helpers of the Global Jihad nevű csoport nevében vállalta a merényletet, ezt ugyanakkor mások nem erősítették meg. A csoport állítólag azt írta, hogy "ez még csak a kezdet". Egy szakértő ugyanakkor a Guardiannak úgy nyilatkozott, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy olyan szervezet állna a merénylet mögött, amelyik vállalta érte a felelősséget.

Mi lehet a baj Norvégiával?

A The Atlantic egy korábbi cikke szerint Norvégia emellett az afganisztáni szerepvállalás miatt is célpontja lehet terrorszervezeteknek, emellett 2006-ban egy kis norvég lap is leközölte a Mohamed prófétáról készült dán karikatúrákat. Ezért az interneten sokan megfenyegették az országot, Szíriában felgyújtották a norvég nagykövetséget, Pakisztánban pedig megtámadták a norvég cégek irodáit.