Magányos norvég ölt Oslóban és Utoyán?

Egyre valószínűbb, hogy egy szélsőséges nézeteket valló (erről bővebben itt) 32 éves norvég férfi áll a Norvégiát megrázó merényletek mögött. A pénteki oslói robbantásnak hét, az Utoya szigeti lövöldözésnek legalább 85 halálos áldozata van.

Az eddig a béke szigetének tartott Norvégiában, ahol a második világháború óta nem voltak a mostanihoz hasonló erőszakos cselekmények, péntek délután 15 óra 26 perckor robbanás rázta meg a kormányzati negyedet. Két órára rá lövöldözés tört ki az Oslótól északnyugatra, alig negyven kilométerre fekvő Utoya szigetén, ahol a kormányzó norvég Munkáspárt tartott ifjúsági tábort.

Az Oslo kormányzati negyedében felrobbantott, autóba rejtett pokolgépnek péntek éjszakai adatok szerint hét halálos áldozata volt, 11 ember súlyosan megsérült.

Az utcakép háborús állapotokat idézett, mindenhol romok, törmelékek, üvegszilánkok, autóroncsok voltak, a halottak és a sebesültek szanaszét hevertek, az utcát sűrű füst borította. A túlélők egy földrengéshez hasonlították a robbanást, amit hét kilométerre is hallani lehetett.

Egy átlagos munkanapon jóval magasabb is lehetett volna az áldozatok száma, de Norvégiában ez az időszak a szabadságolásoké, ráadásul péntek délután volt már, így a kormányzati negyedben a megszokotthoz képest jóval kevesebben tartózkodtak az utcán.

Még senki sem ocsúdott fel a történtekből, amikor alig két órával később, délután fél 6-kor lövöldözésről érkezett hír a Utoya szigetéről, ahol 700 fiatal gyűlt össze a norvég Munkáspárt ifjúsági táborában.

A merénylő a rendőrség ruházatához hasonló kék felsőt viselt, rajta rendőrségi jelvényt, és az oslói eseményekre hivatkozva kért bebocsátást a táborba. Megkérte az embereket, hogy gyűljenek köré, majd válogatás nélkül lőni kezdett. Sokan a vízbe menekültek, rájuk is ugyanúgy lőtt tovább. Szombat jelentések szerint legalább 84-en haltak meg a szigeten.

View Larger Map

Órákkal a támadás után a rendőrség bejelentette, hogy robbanóanyagot találtak a szigeten.

Nincs iszlám kapcsolat

Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök az első támadás után megjelent a televízió képernyőjén, de tartózkodási helyét biztonsági okokból nem árulta el. Drámai nyilatkozatában a helyzetet nagyon súlyosnak minősítette.

Stoltenberg órákkal a második támadás után már sajtótájékoztatót tartott, ahol az elkövetők motivációiról nem beszélt, megerősítette viszont a demokráciába és a szabadságba vetett hitét: "Senki nem döntheti romba a demokráciánkat, és egy jobb világba vetett hitünket."

Az első feltételezések szerint a merényleteket szélsőséges iszlám csoportok követték el. Ezt a szálat erősítette, hogy egy dzsihádista fórumon - ahogy az ilyenkor lenni szokott - azonnal magára vállalta a merényletet egy csoport.

Péntek késő éjszakára, szombat hajnalra azonban egyre valószínűbbé vált az a variáció, hogy mindkét merényletet a szigeten őrizetbe vett férfi követte el. A rendőrség nem tud arról, hogy társai is lettek volna.

A norvég szálat több dolog is erősíti:

1. A szigeten őrizetbe vett norvég férfit látták az oslói merénylet helyszínén. A két támadás közötti időben kényelmesen átérhetett egyik helyről a másikra.

2. A rendőrség szerint az őrizetbe vett férfi mindkét merénylettel kapcsolatba hozható.

3. A rendőrségi források eleinte külföldi szálról beszéltek, de péntek éjszaka névtelen források megpendítették: elképzelhető, hogy az elkövetők és megbízóik is norvégok, akik az ország politikai berendezkedését akarták aláásni. Hogy milyen okból, az egyelőre nem világos.

4. A szélsőséges iszlamisták nem feltétlenül politikai intézményeket, illetve szervezeteket támadnak. A jelképeken túl fontosabb nekik az áldozatok számának maximalizálása. A kormányzati negyed mellett több, vásárlókkal teli bevásárlóközpont is van.

5. Hasonló merényletet követett el egy amerikai szélsőjobboldali férfi 1995-ban Oklahoma Cityben, ahol autóba rejtett pokolgépet robbantott fel.