Nándor
6 °C
22 °C

Népszavazáson oszlathatják fel a lett parlamentet

2011.07.23. 15:03
Két hónapon belül előrehozott választásokat kell kiírni, ha a többség a parlament feloszlatása mellett dönt a Lettországban szombaton tartott népszavazáson. A referendumot kezdeményező volt elnököt nem választotta újra a törvényhozás, de új pártjával megkerülhetetlen erő is lehet egy új parlamentben.

Lettországban népszavazáson dönthetnek szombaton a parlament feloszlatásáról, amelyet Valdis Zatlers korábbi elnök korrupciós ügyek miatt és az általa oligarcháknak nevezett politikusok befolyásának gyengítésére hivatkozva írt ki. Az előrejelzések szerint a szavazók kilencven százaléka támogathatja a parlament feloszlatását, ha pedig valóban így lesz, alig egy évvel az előző szavazás után előrehozott választást írhatnak ki szeptemberben.

Leszavazták a mentelmi jog feloldását

A 2010. októberi választások után koalíciós kormány állt fel két jobbközép párt, az újraválasztott Valdis Dombrovskis miniszterelnök Egység blokkja és a Zöldek és Farmerek Uniója részvételével. Az utóbbit vezető Aivars Lembergs, Ventspils kikötőváros befolyásos polgármesterével, de több ellenzéki képviselővel szemben is sokan bizalmatlanok korábbi feltételezett korrupciós ügyek miatt.

Zatlers volt elnök szerint az érintett politikusok között van Andris Skele, a Néppárt egyik vezetője, valamint az ilyen-olyan formában az elmúlt húsz évben minden kormánynak fejtörést okozó Ainars Slesers, a Lett Út párt vezetője, volt közlekedésügyi miniszter. Mindannyian tagadják, hogy bármi törvényellenest tettek volna.

Ainars Slesers
Ainars Slesers

A Korrupció Megelőzési Iroda (KNAB) május 20-án eljárást indított több meg nem nevezett tisztviselő ellen, és cégeknél is házkutatásokat tartottak. A bizonyítékok alapján feltételezik, hogy köztisztviselők és politikusok is érintettek lehettek a vizsgált korrupciós ügyekben. A parlament május 26-án azonban leszavazta az ügyészség kérését, hogy oldják fel Ainars Slesers mentelmi jogát, hogy átkutathassák az otthonát.

Zatlers nekiment a parlamentnek

Ezen a ponton lépett közbe Valdis Zatlers, az ország elnöke. A korábban orvosként dolgozó és kevés politikai tapasztalattal rendelkező Zatlerst 2007-ben választotta meg a lett parlament. Kritikusai úgy vélték, a kormánykoalíció mozgatja majd, és visszalépésnek tartották a két cikluson át markáns kiállásáról is ismert Vaira Vike-Freiberga elnök utódaként.

A külföldi lapok is történelmi döntésnek nevezték azonban, hogy Zatlers éppen egy héttel a parlamentben esedékes újabb elnökválasztás előtt, május 28-án Slesers mentelmi jogának feloldásának megtagadására válaszul rádióbeszédben jelentette be – Lettország 1991-es függetlenné válása óta először –, hogy kezdeményezi a parlament feloszlatását, amelyről az alkotmány értelmében népszavazásnak kell döntenie.

Valdis Zatlers
Valdis Zatlers

Szerinte az ügy szirénával ért fel: "Látjuk, hogy a parlament kényelmesen érzi magát a hazugságok és a büntetlenség légkörében, és ez nagyban befolyásolja a kormányt” – mondta. A Baltic Times szerint az érzelmes beszédben azzal is vádolta a parlamentet, hogy egyéni érdekeket véd, ahelyett, hogy az emberek jólétével foglalkozna. Egyben úgy vélte, véget kell vetni az oligarchák befolyásának.

Nem választották újra

Ha elbukott volna a népszavazás, akkor Zatlersnek az alkotmány értelmében le kellett volna mondania, de a rádióbeszéd után négy nappal az elnököt nem választotta újra a parlament, a májusban még a többség támogatását élvező politikus mögül sokan kihátráltak.

A szavazáson szembekerült a kormánykoalíció két pártja: a Zöldek és Farmerek Uniójának támogatását élvező Andris Berzins, a nemzeti bank korábbi elnöke 54 szavazattal nyerte meg a választást, Zatlerst a kormányzó Egység párt és az Egy jó Lettországért párt támogatta összesen 41 szavazattal a 100 tagú parlamentből. Berzins megválasztása után korrupcióellenes tüntetők vonultak a parlament elé, mert az új elnököt bábnak tartották.

A kormánykoalícióban megkerülhetetlen is lehet

A referendum sikerére és a szeptember 17-én tartott előrehozott választásokra számító Valdis Dombrovskis miniszterelnök és Vaira Vika-Freiberga volt elnök is támogatta Zatlers kezdeményezését. Dombrovskis már a kampányra készülve folytatta Zatlers retorikáját, és azt mondta, a választás legfontosabb célja, hogy „az oligarchákat támogató pártok ne szerezzenek többséget a következő parlamentben.” Szerinte ha ez megtörténik, akkor kifizetődik Zatlers kezdeményezése a parlament feloszlatásáról, mondta a Bloombergnek.

Valdis Dombrovskis
Valdis Dombrovskis

A lettek közül sokan kiábrándultak a politikából, júniusban készített felmérések szerint az elsősorban az orosz kisebbséget képviselő és önmagát baloldalinak valló Harmónia Párt nyerheti a legtöbb széket a parlamentben, míg a gazdasági válságban Lettországot kormányzó Dombrovskis Egység blokkja a második helyen áll. Koalíciós partnere, a Zöldek és Farmerek Uniója számíthat a harmadik legtöbb szavazatra.

Nyílt titok, hogy Valdis Zatlers exelnök feltehetően már szombat este bejelenti, megalakítja Zatlers Reformpártja nevű új mozgalmát, amely a felmérések szerint a szavazatok harmadát szerezheti meg egy előrehozott választáson. Azt is kijelentette, pártja semmiképpen nem fog olyan erőkkel együttműködni, melyeknek közük van az oligarchákhoz. Ezek között említette a politikától visszavonuló Andris Skele éppen átalakuló Néppártját, a Zöldek és Farmerek Unióját, valamint Slesers Lett Útját.

Zatlers jobbközépre pozícionálja pártját, amelyben olyan embereknek szán fontos szerepet, akiknek korábban nem volt közük a politikához. Ha az oroszbarát Harmónia Centrum együtt akar működni Zatlers pártjával, kénytelen lesz elismerni, hogy a Szovjetunió megszállta Lettországot, amit mindeddig nem tett meg. Zatlers pártjának első számú szövetségese az Egység lehet, amely felajánlotta, induljanak együtt az előrehozott választásokon.

A megszorítások folytatódhatnak

A politikai paletta ugyan Zatlers szereplésétől függően átrendeződhet, Slesers pártja kiszorulhat a parlamentből, két nacionalista párt pedig egybeolvad, de az a leendő koalíciótól függ majd, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek a korrupció visszaszorításáért.

Gazdaságilag egyik politikai erőnek sincs mozgástere. Lettországnak 2008 végén 7,5 milliárd euró hitelt kellett kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól és több országtól, a kölcsön visszafizetését 2012-ben kell megkezdenie. Egyik párttól sem várható, hogy kormányra kerülve  visszavegyen a bevezetett kemény megszorításokból.