Árpád
3 °C
12 °C

Miért éppen Norvégia?

2011.07.23. 22:29 Módosítva: 2011-07-24 12:26:29
Még mindig nem tudni, miért ölt meg legalább 92 embert a norvégiai támadásokkal gyanúsított férfi, akinél azonban politikai motivációt sejtenek a háttérben. A Munkáspárt vezette kormánykoalíció népszerűsége visszaesett, több intézkedés ellen is utcai tüntetéseken tiltakoztak, de a mészárlás helyszínéhez, Utøya szigethez különösen szorosan kötődő Jens Stoltenberg miniszterelnök nem hozott túl sok megosztó döntést.

A politikai indíték világosnak tűnik, de egyelőre a norvég rendőrség szerint nem egyértelműek a norvégiai támadásokkal gyanúsított férfi motivációi. Legalább 92 ember meghalt, amikor Oslóban egy autóba rejtett pokolgép felrobbant a miniszterelnöki hivatal épületénél, majd egy férfi lövöldözni kezdett a kormányzó Munkáspárt ifjúsági táborában.

Habár a Munkáspárt vezetője, Jens Stoltenberg miniszterelnök nem megosztó politikus, és nagyobb botrányok, valamint a más országokban a gazdasági válság alatt bevezetett szigorú megszorítások sem fűződnek a nevéhez, néhány népszerűtlenebb intézkedés miatt visszaesett a kormánykoalíció népszerűsége, a szélsőjobboldalról pedig többen keményebb bevándorlási szabályozást kérnek számon a kabineten.

Stoltenberghez közel állt a sziget

A mészárlás helyszíne, Utøya egy apró, 0,12 négyzetkilométeres sziget a Tyrifjoren tavon. Az AUF, a Munkáspárt ifjúsági szervezete tulajdonában van, rendszeresen tartanak táborokat itt, és ki is lehet bérelni a szigetet különböző rendezvényekne.

Jens Stoltenberg miniszterelnök szombaton – más források szerint már pénteken – érkezett volna a Munkáspárt ifjúsági szervezetének szokásos nyári táborába, amelyen rendszeresen több száz fiatal vesz részt a szigorúan alkohol kizárásával tartott programokon.

Utøya sziget
Utøya sziget

A norvég lapok szerint Utøyáról indulnak a Munkáspárt későbbi potenciális vezetői, akik már 16 évesen szoros barátságokat kötnek és kapcsolatokat építenek ki a leendő erős emberekkel, és az előadóként felnőttként visszatérő politikusokkal. Éppen ezért is nevezik a szigetet ragasztónak a Munkáspártban. Soltenberg a támadás után azt mondta, 1979 óta itt töltötte minden nyarának legszebb pillanatait, paradicsom volt a hely, ami most pokollá változott.

Húsz éve a politikában

Stoltenberg fiatalon utcai tüntetéseken ellenezte a vietnami háborút, innen fordult érdeklődése a politika felé, majd 1985 és 1989 között már a Munkáspárt ifjúsági tagozatának elnöke volt. Az 1990-es évek elejétől töltött be különböző kormányzati pozíciókat, volt környezetvédelmi államtitkár, majd iparügyi miniszter és pénzügyminiszter is.

Jens Stoltenberg 2000-ben
Jens Stoltenberg 2000-ben

1998-ban elérte az első politikai botrány, miután kiderült, hogy magasabb támogatás reményében az AUF több vezetője papíron felduzzasztotta a szervezet tagjainak létszámát. Az ifjúsági tagozat négy tagját börtönbüntetésre ítélték, de Stoltenberg ellen nem indult eljárás, csak tanúskodnia kellett.

Egy bizalmatlansági indítványnak köszönhetően Stoltenberg először 2000-2001 között volt miniszterelnök, azonban nem sikerült igazán sikeres egy évet zárnia. A norvég lapok felkapták, hogy kinevezése után nem sokkal nekiütközött autójával egy parkoló kocsinak, majd továbbhajtott, kormánya pedig a Munkáspártot is megosztva kezdett privatizációkba.

A párt csúfos vereséget szenvedett a 2001-es választásokon, azonban Stoltenbergnek egy évvel később mégis sikerült megszereznie a vezetést, és 2005-ben egy hárompárti balközép koalíció élén újból kormányt alakíthatott. Vezetésével 2009-ben 1993 óta először sikerült egy koalíciónak hatalmon maradnia, habár többsége kétfősre apadt a parlamentben.

Alig érezték meg a válságot

A legutóbbi kampányban a balközép koalíció a gondoskodó állam megőrzését és a munkahelyek megóvását ígérte az olajbevételek átcsoportosításával, miközben a jobboldali ellenzék adócsökkentéssel kampányolt. A kiegyenlített versenyben Stoltenbergék hatékonyan érvelhettek azzal, hogy Norvégia alig érezte meg a 2008-as gazdasági válságot, még ha ezt főként az ország helyzeti adottságainak is köszönhették.

000 APP2000041702093

A tengeri kutak a világ ötödik legnagyobb olajexportőrévé teszik Norvégiát, ahol 2009-ben 3 százalékos, a legalacsonyabb volt a munkanélküliség Európában. Az országnak évente közel 40 milliárd dollár bevétele van az olajból. Norvégia a világ legbiztonságosabb államadósa befektetői szempontból, egyike annak a három "AAA" besorolású szuverén adósnak, amelyek államháztartási többlettel kerültek ki a globális pénzügyi válságból.

Dimitrij Medvegyev és  Jens Stoltenberg
Dimitrij Medvegyev és Jens Stoltenberg

Jelképes győzelemként Stoltenbergnek sikerült lezárnia Barents- és a Jeges-tengeren a tengeri határok rögzítéséről még a 70-es években kezdődött tárgyalásokat Oroszországgal, ami új alapokra helyezte a két ország viszonyát. Azt is elhatározták 2010-ben, hogy 2030-ra teljesen megszüntetik az ország nettó széndioxid-kibocsátását.

Visszaesett a népszerűségük

Stoltenberg kormánya ugyan kivonta Norvégia katonáit Irakból, de Afganisztánban ott maradtak, amiért az al-Kaida is megfenyegette az országot. A kabinetet az afganisztáni szerepvállalás miatt otthon is bírálták, többen azt is kifogásolták, amiért idén márciusban az elsők között küldtek norvég vadászgépeket a Líbia feletti légtérzár betartatásához.

000 Par6408387

Az NRK norvég tévé és rádió szerint a kórházreform ellen is sokan tüntettek, ennek keretében a kisebb kórházak kárára centralizáltak szolgáltatásokat, majd év elején több tízezres aláírásgyűjtés indult, amikor a kormány elrendelte a 2002 óta illegális bevándorlóként az országban tartózkodó Marija Szalmanova orosz írónő és ismert blogger kitoloncolását.

Marija Szalmanova
Marija Szalmanova

Több vitatott elképzelés és az oktatási reform körüli vita is kikezdte a kormánypártok népszerűségét, miközben a jobboldali Haladás Párt a szintén ellenzéki Konzervatív Párt kárára is előretört a felmérésekben. A BBC azt írja, hogy egyes források szerint az Utøya szigeti mészárlással gyanúsított férfi is szimpatizált a Haladás Párttal. A párt többek között sokkal szigorúbb bevándorlási szabályozást akar bevezetni, mint a Munkáspárt.