Salamon
6 °C
14 °C

A külföldi-ellenesség és az Európa-szkepticizmus robbanhat

2011.07.24. 18:33 Módosítva: 2011-07-24 19:05:50
A gyűlölet minden formájának elutasítására szólított fel a norvégiai merényletek kapcsán a német kancellár. A német lapok szerint át kell értékelni a terrorizmus elleni harc eddigi stratégiáját, az iszlám fenyegetés túlságosan elhomályosított minden mást.

Angela Merkel - mint vasárnap Berlinben közölték - a tragikus események kapcsán telefonon hívta fel norvég kollégáját, Jens Stoltenberget. A kancellár hangsúlyozta, hogy a merényletek mélységes megdöbbenést és felháborodást váltottak ki Németországban. Merkel nyomatékosan utalt arra: ismertté vált, hogy a véres események indítékát a gyűlölet jelentette. Ezzel összefüggésben a kancellár rámutatott: a másság gyűlölete, a mások, a másként kinézők, a vélt idegenek gyűlölete ellen együttesen kell fellépni.

"Valamennyiünknek, akik hiszünk a szabadságban, a kölcsönös tiszteletben és a békés együttélésben, együtt kell fellépnünk a gyűlölet minden formája ellen" - szögezte le a német kancellár. Részvétüket, együttérzésüket fejezték ki a norvég miniszterelnöknek, illetve az áldozatok hozzátartozóinak a német politikai pártok, valamint az egyházak vezetői.

Az iszlám terrorizmus az elmúlt években minden más fenyegetettséget "elhomályosított", s Európa rendkívül kevés figyelmet fordított a szélsőjobboldali fenyegetésre - így fogalmazták meg pártállástól függetlenül a legtekintélyesebb németországi lapok és terrorizmus-szakértők a szélsőjobboldali norvég férfi által elkövetett merényletek legfőbb tanulságait.

Az Egyesült Államok ellen 2001 szeptember 11-én végrehajtott terrorista támadások és az azóta elkövetett európai merényletek szinte kivétel nélkül "iszlamista háttérrel" rendelkeztek. A legtöbb embert, illetve a legtöbb pénzt az ő kitervelőik mozgathatták meg. Az európai hatóságok szinte minden figyelmet erre a "háttérre" fordítottak, az erősödő szélsőjobboldal csaknem teljes mértékben figyelmen kívül maradt. A hatóságoknak nem tűnt fel az sem, hogy a szélsőjobb Németországban, a skandináv államokban és több más európai országban is egyre "professzionálisabb" módon szerveződött meg, és egyidejűleg mind több követőre, illetve pénzre tett szert. Ezért a szakértők szerint a Norvégiában történtek egyik legfőbb tanulsága az, hogy a szélsőjobboldali "szintérre" Európa-szerte az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani.

Az idézett szakértők utaltak arra is, hogy a szélsőjobboldal fő táptalaja az idegenellenesség. Az elmúlt időszakban különböző szélsőjobboldali csoportok a legtöbb merényletet Németországban is ennek ürügyén követték el.

A norvégiai támadások - mint az elemzők fogalmaztak - "visszahozták" a terrort Európába. Az a tény, hogy a mostani merényleteteket a kontinens egyik, legnagyobb jóléttel rendelkező országában követték el, egyértelműen bizonyítja, hogy mennyire sebezhető minden demokratikus és nyitott társadalom.

Senkit nem nyugtathat meg Európában az, hogy ezúttal nem az al-Kaida csapott le. Természetesen a kontinens továbbra is az iszlám terrorizmus célkeresztjében áll, egyebek között az európai uniós tagállamok afganisztáni közreműködése, valamint a Líbia elleni nemzetközi katonai akcióban való részvétele miatt. Az európai országokat azonban emellett egyre inkább fenyegeti a társadalom polarizálódása. Még a legbékésebb norvég társadalomban is - amelyre a szociális feszültségek aligha jellemzők és a munkanélküliség is rendkívül alacsony - a szélsőjobboldal egyre nagyobb erőre kap, és mindenekelőtt a külföldiek, valamint a menedéket kérők ellen lép fel. Radikális jelszavaik megtűrése, a velük való egyezkedés csak táptalajt jelent további fanatizálódásukra és az erőszakos cselekmények végrehajtására - vélekedtek az elemzők, akik szerint a Norvégiában végrehajtott merényletek azért is rendkívüli aggodalomra adnak okot, mert az elmúlt években több európai országban megerősödtek a jobboldali populista, illetve szélsőjobboldali pártok.

A szakértők szerint a fokozódó külföldi-ellenesség, valamint a növekvő Európa-szkepticizmus rendkívül veszélyes vegyületet jelenthet. Ezért valamennyi európai ország feladata, hogy megvédje a társadalom szabadságjogait az új ideológiákkal, illetve populista jelszavaikkal szemben - mutattak rá az elemzők, külön hangsúlyozva: senki nem hiheti azt, hogy Németország immunis maradhat az ilyen fenyegetésekkel szemben. Erre utal, hogy a szélsőjobboldali erőszak az elmúlt években Németországban 137 halálos áldozatot követelt.

Hans-Peter Friedrich belügyminiszter a norvégiai merényletek kapcsán egy interjúban azt hangoztatta, hogy a történtek nyomán felülvizsgálják a németországi biztonsági intézkedéseket. A miniszter szerint a hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy a skandináv országban történt véres eseményeknek bármilyen "német összefüggésük" lenne. Ugyanakkor még fokozottabb éberségre van szükség - hangoztatta Friedrich, utalva arra: a merényletek bizonyítják, hogy a fanatizált "magányos" tettesek - indítékaiktól függetlenül - mennyire veszélyesek lehetnek.