A Btk. szigorítását követelik a norvégok

Emberiesség elleni bűntettel is megvádolhatják a 76 halottal járó pénteki kettős norvégiai merénylet gyanúsítottját, Anders Behring Breiviket - idézte az Aftenposten című norvég lap kedden Christian Hatlo ügyészt. A norvég büntető törvénykönyvbe 2008-ban bekerült bűncselekmény, amellyel eddig még senkit sem vádoltak meg az északi országban, harminc évig terjedő börtönnel sújtható. A tudósítás szerint az ügyész kiemelte, hogy a szóban forgó 102-es paragrafus alkalmazása Breivik ügyében még csak egy eshetőség.

A rendőrség eddig a terrorcselekményekre vonatkozó 147-es cikk első két bekezdése alapján javasolt vádemelést, amely 21 évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az első bekezdés "a társadalom alapvető működésének súlyos destabilizálását" tartalmazza, a második pedig "a lakosságon belüli félelemkeltés" szándékát. Sturla Henreiksboe rendőrségi szóvivő megjegyezte, hogy nem zárnak ki más vádpontokat sem. "Végleges döntés még nem született" - tette hozzá.

A 32 éves Breivik státusa jelenleg "hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent. Bár elismerte tettét, vádat csak a vizsgálat után emelhetnek ellene a norvég jogrend szerint.

A pénteki merényletek óta, amelyek legalább 76 ember életét oltották ki, sokan szigorítanák a büntetési tételeket, hogy a példátlan mészárlás elkövetője élete végéig rács mögé kerüljön.

Napok óta folyik a vita a szabad és toleráns Norvégia türelmének határairól; egyesek nyíltan követelik, hogy a 32 éves Anders Behring Breivikre szabjon ki halálbüntetést a bíróság. „Olyan sok ártatlan embert ölt meg, hogy csakugyan úgy vélem, nincs joga az élethez” – írta Mari Kaugerud a Halálbüntetést Anders Behring Breivikre nevű Facebook-csoport tagjaként. A csoporthoz pár nap alatt ezernyolcszázan csatlakoztak.

Nem minden Facebook-levelező helyezkedik ilyen kemény álláspontra: a norvégoknak csak csekély hányada híve a halálbüntetésnek. Ám sokakat irritál az a gondolat, hogy Breivik – akármilyen tartamú szabadságvesztésre ítélik is majd – egy idő után újból szabadlábra kerülhet. „Az ilyeneket soha többé nem szabadna normális emberek közé engedni – háborog Mustafa, egy iráni származású kioszktulajdonos. – Ha 21 évet kap, akkor 53 évesen jöhet majd ki a börtönből. Túl sok életet pusztított el ahhoz, hogy valaha is szabadon engedjék!”

A skandináv ország börtönei korszerűek és kényelmesek. A pénteki brutális merényletektől eltekintve Norvégia  bűnügyi mutatói és a visszaeső bűnözőkre vonatkozó adatai elmaradnak az európai átlagtól. A halálbüntetést a legtöbb bűncselekmény esetében már 1902-ben megszüntették, 1979-ben pedig végleg eltörölték. Az utolsó kivégzést 1948-ban hajtották végre.

Helen Arvesen diák is ellenzi a halálbüntetést, ám a 21 évi maximális börtön szerinte roppant kevés. „Ha majd kiengedik Breiviket, annyi felháborodott ember fog vele farkasszemet nézni, hogy soha többé nem érezheti magát biztonságban” – véli a lány. A rendőrség szerint a tettes kész élete hátralévő részét rács mögött tölteni.