Salamon
6 °C
14 °C

Még a 21 éves életfogytiglan is ritka Norvégiában

2011.07.28. 23:57
A múlt pénteki mészárlás után Norvégiában sokan egyetértenének a maximálisan kiszabható, 21 évnyi büntetés emelésével, főleg, hogy az ilyen ítéleteknél az országban sokszor 14 év után feltételesen szabadulhalnak. A 21 évnyi börtönbüntetést a norvég bíróságok amúgy is csak a legdurvább esetekben használják: ilyen volt a templomokat gyújtogató és társát meggyilkoló norvég black metálos, a két kislányt brutálisan megerőszakoló és megölő fiatal férfiak, illetve a saját szüleit és testvérét felesége és annak rokonai segítségével kivégző középkorú férfi.

"A II. világháború óta nem érte akkora támadás Norvégiát, mint a múlt pénteki oslói robbantás és az Utoya szigeti mészárlás" – mondta Jens Stoltenberg, norvég miniszterelnök nem sokkal a támadások után.

Jens Stoltenberg
Jens Stoltenberg

A 76 ember haláláért felelős merénylő, a 32 éves Anders Behring Breivik azóta előzetes letartóztatásba került, bírósági meghallgatásán pedig elismerte a gyilkosságokat is. A férfira a terrorcselekményekre vonatkozó, 147-es cikk első két bekezdése alapján javasoltak vádemelést.

A férfi így a jelenleg hatályos norvég törvények szerint maximum 21 évnyi börtönbüntetést kaphat tettéért, bár Christian Halto ügyész szerint az eddig még soha senki ellen nem használt, 2008 óta a norvég Btk-ba bekerült emberiesség elleni bűntettel is megvádolhatják a merénylőt. Ha ez alapján ítélik el, Breivik már harminc évig terjedő börtönnel is sújtható.

Anders Behring Breivik
Anders Behring Breivik

A skandináv országban ugyanis nincs halálbüntetés vagy az európai országokban alkalmazott életfogytiglan, a börtönök pedig korszerűek és kényelmesek. Norvégia bűnügyi mutatói azonban elmaradnak az európai átlagtól; 2010-es adatok szerint például 100 ezer emberre csak 71 elítélt jutott, ami kevesebb, mint fele a brit átlagnak, és alig tizede például az USA-belinek.

A múlt pénteki események után azonban sok norvég úgy nyilatkozott, egyetértenének a jelenleg hatályos büntetőtörvénykönyv szigorításával és az életfogytig tartó börtönbüntetés visszaállításával; egyesek pedig nyíltan követelik, hogy Breivikre halálbüntetést szabjon ki a bíróság.

A cél érdekében még Facebook-csoport is alakult, melynek már több mint 3400 tagja van, akiket irritál az a gondolat, hogy Breivik –akármilyen szabadságvesztésre ítélik is – egy idő után szabadlábra kerülhet. Jó magaviselet és 14 év letelte után az elítélt kérheti feltételes szabadlábra helyezését, így a maximálisan kiszabható 21 évet a legtöbb esetben az elítélt nem tölti le.

21 évet kapott, 15 év után szabadult

Varg Vikernes a 90-es évek elején
Varg Vikernes a 90-es évek elején

Példa erre a leghíresebb, szintén 21 évre ítélt norvég, Varg Vikernes, az egykori black metal együttes, a Mayhem volt tagja, akit együttesbeli társa meggyilkolásáért, továbbá négyrendbeli gyújtogatásért ítélték el a kilencvenes években.

Vikernes 1973. február 11-én született, első, egyszemélyes bandáját, a Burzumot – mely a Gyűrűk urából kölcsönzött szó, és sötétséget jelent - 18 évesen alapította. A Burzum nagyon hamar népszerű lett, így a fiatal fiút alig egy év múlva már a Mayhem nevű bandához hívták játszani. Új együttestársa Øystein Aarseth, művésznevén Euronymous volt, akinek meggyilkolásáért két évvel később végül elítélték.

Burzum aske

1993 augusztusában Vikernes és egy másik zenész, Snorre Ruch közösen meglátogatták Aarseth-et annak oslói lakásán, ahol konfliktusba keveredtek a házigazdával,és Vikernes brutális módon megölte Aarsethet. A férfi testét lakásától nem messze, 23 szúrt sebbel találták meg - ebből kettő a fején, öt a nyakán, 16 a hátán volt.

A Vikernes elleni másik vád a középkori templomok sorozatos felgyújtása volt. Az első templomégetés 1992. június hatodikán történt, ekkor egy a 12. századból megmaradt, középkori fatemplomot gyújtottak fel Fantoft-ban. A hatalmas építészeti értéket képviselő templom után további hét, szintén faszerkezetes középkori épületet gyújtottak fel, egyiket épp 1992 karácsonyának éjszakáján.

Vikernes a szóbeszéd szerint az általa vallott pogány vallás és a sátánista eszmék hatására gyújtotta fel a templomokat, a zenész azonban tagadta, hogy valaha is köze lett volna a sátánizmushoz. Pere 1994 május másodikán kezdődött el, a gyilkosság idején vele lévő Snorre Ruch nyolc, ő pedig az akkori maximálisan kiszabható büntetést, 21 évet kapott. Vikernes mindvégig állította: nem vett részt a templomok felgyújtásában.

Varg Vikernes

A férfit nem viselte meg a híresen emberbarát norvég börtönélet; a bent töltött majd 16 év alatt tovább szerkesztette honlapját, elkészített két stúdiólemezt, már meglévő lánya mellé pedig további két gyereket nemzett feleségének.

A zenész többször megpróbált élni a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségével, börtönbe kerülésekor ugyanis még lehetséges volt, hogy 12 év után kérvényezze ezt. 2002-ben a norvég parlament 12 évről 14-re emelte a korlátot. Vikernes ennek ellenére négy alkalommal próbálkozott feltételes szabadlábra helyezési kérelmével, mondván, az új jogszabály nem lehet visszamenőleges hatályú. 2009 márciusában végül elfogadták a férfi kérését, aki így büntetése kétharmadának letöltése után, 15 évvel a háta mögött szabadult.

Soha nem találták meg a gyilkos fegyvert

Legalább ugyanilyen nagy port vert fel a Baneheia-eset, a 2000-es évek elején nagy nyilvánosságot kapott gyermekgyilkosság. A 2000. május 19-én történt bűntényben két kislányt, a tízéves Lena Sløgedal Paulsent és a nyolcéves Stine Sofie Sørstrønent gyilkolták meg. A gyerekeket két férfi, a 21 éves Viggo Kristiansen és a 20 éves Jan Helge Andersen erőszakolta majd ölte meg.

Stine Sofie Sørstrønen és Lena Sløgedal Paulsen
Stine Sofie Sørstrønen és Lena Sløgedal Paulsen

A két gyilkos pere 2002-ben ért véget. Kristiansen a kislányok megerőszakolásáért és megöléséért 21 évet kapott, gyerekkori barátját, Andersent viszont csak a kisebbik lány megöléséért vonták felelősségre, a másik lány ügyében felmentették. A nemi erőszak és a gyilkosság miatt azonban ő sem járt sokkal jobban társánál: összesen 19 év börtönbüntetést kapott.

Az ügyben eljáró bíróság kiemelte a bűntény rendkívüli kegyetlenségét és az áldozatok szenvedéseit illetve a tettesek hidegvérét, mellyel végrehajtották a gyilkosságokat. Az ítélet szerint Kristiansen volt a bűntény kitervelője. Az igazságügyi szakértők szerint a pedofil hajlamú, mindössze 83-as IQ-val rendelkező férfi rendkívül veszélyesnek tekinthető, észlelhető javulást nem mutat és „valós veszélyt jelent a társadalomra, mivel fennáll a lehetősége, hogy ismét erőszakos cselekményeket és szexuális zaklatást követ el.” A bíróság épp ezért nem hagyományos börtönbüntetésre, hanem elzárásra ítélte, mely a norvég jogban egyfajta speciális védőőrizet. E szerint a fogvatartott tulajdonképpen a végtelenségig börtönben tartható, szabadon bocsátása pedig az ügyben ítélkező bírón múlik, még akkor is, ha büntetését már letöltötte, mivel ilyenkor újabb és újabb ötéves periódusokkal hosszabbítható a büntetés.

Viggo Kristiansen és Jan Helge Andersen
Viggo Kristiansen és Jan Helge Andersen

Kristiansen egyébként végig kitartóan tagadta az ellene felhozott vádakat. A rendőrök semmilyen technikai bizonyítékot nem tudtak felhozni ellene, a gyilkos fegyver pedig sosem került elő. A férfit végül tettestársa vallomása alapján ítélték el. "Andersen megbízható tanú, már elismerte bűnösségét az ügyben és nincs rá oka, hogy belekeverje Kristiansent a bűnténybe, ha nem követte el azt - mondta az ügyész vádbeszédében, majd azzal érvelt: a bizonyítékok is mind Andersen verzióját támasztják alá. - Valamennyi kétség mindig lesz, de a gyilkos képe a hiányzó részletek ellenére is tisztán kirajzolódik."

2008-ban Kristiansen ügyének újbóli megnyitását és a DNS-bizonyítékok vizsgálatát kérte. A DNS-eket két különböző országban, a norvég bűnügyi laborban illetve egy spanyol intézetben vizsgálták meg. A norvég hatóságok nem találtak értékelhető nyomokat, a spanyolok viszont az első esetben Andersen DNS-ét találták meg a bizonyítékokon, a második esetben azonban már egyik vádlottal sem találtak egyezést. 2010-ben a hatóságok végleg lezárták a nyomozást, a vádlottak büntetésüket töltik.

A meny rendelte el apósáék és sógornője meggyilkolását

A másik, szintén ekkoriban elhíresült eset legalább ennyire hátborzongató volt: itt négyen követtek el egy hármasgyilkosságot, melyért két vádlottat szintén 21 év börtönre ítélték. A szövevényes családi drámában két nyolcvan év feletti szülőt és ötvenhez közelítő lányukat ölte meg saját fiúk és annak felesége.

A hármas gyilkosság vádlottai ugyanis a két áldozat fia és a harmadik áldozat testvére, a 46 éves Per Kristian Orderud és felesége, a 29 éves Veronica Orderud volt, társtetteseik pedig Veronica féltestvére, a 28 éves Kristin Kirkemo Haukeland és annak élettársa, a 43 éves Lars Grønnerød. Mindannyiukat előre megfontolt szándékból elkövetett gyilkossággal, bűnrészességgel és bűnpártolással vádolták.

Per Orderud, Veronica Orderud, Kristin Kirkemo és Lars Grønnerød
Per Orderud, Veronica Orderud, Kristin Kirkemo és Lars Grønnerød

A gyilkosságokat 1999. május 23-án fedezték fel, mikor megtalálták az Oslo északi részén fekvő tanyáján a 84, illetve 81 éves Marie és Kristian Orderudot és lányukat, a 47 éves Anne Orderud Paustot.

Pár héttel később a rendőrség megtalálta a gyilkos fegyvert Haukeland és élettársa lakásában, három nappal később pedig a két másik gyanúsítottat, az áldozatok fiát és annak feleségét is letartóztatták.

Megéri a büntetést

A gyilkosság mozgatórugója az ügyész szerint Per Kristian felesége lehetett, mivel a 29 éves Veronica azért ment hozzá a jóval idősebb férfihoz, mert azt hitte, ő a tulajdonosa az Orderud-farmnak. Az asszonynak azonban keserűen csalódnia kellett, mikor felfedezte, hogy férje csupán bérlője apja tanyájának. A nő végül úgy döntött: „tenni kell valamit ebben az ügyben”.

Mivel titokban házasodtak össze, az asszony a lehető leghamarabb magáénak akarta tudni az öregek farmját, az idős szülők azonban rájöttek, hogy menyük ki akarja őket semmizni, a kapcsolat megromlott a két család közt. Az örökösödés miatti vita odáig fajult, hogy a házaspár a gyilkosságot választotta.

Ekkor vonták be Veronica féltestvérét, akinek pénzt és egy lakást ígértek, ha segít nekik. Haukeland rögtön szeretőjéhez, a nőbe őrülten szerelmes Grønnerødhoz fordult, aki fegyvereket adott és megtanította azok használatára is az elkövetőket.

A per 2001 áprilisában kezdődött, az ügyész mind a négy vádlottra 21 évet kért. Indoklásában azt hozta fel: bár a gyilkosságokat Kristian és annak felesége találta ki, ám ugyanilyen súlyos a két másik vádlott-társ részvétele is, mivel ők biztosították a szükséges eszközöket és a bűntényben is részt vettek.

„Ezek a gyilkosok előre kitervelték és hosszasan fontolgatták a bűntény elkövetését, ezért a maximálisan kiszabható, 21 évvel kell őket sújtani” – mondta az ügyész vádbeszédében. A maximális büntetést végül csak a házaspárra szabták ki, Haukeland 16, szeretője 18 évet kapott.

A féltestvér és szeretője ügyét tovább súlyosbította, hogy a harmadik áldozat, Anne Orderud Paust ellen korábban bombatámadást is megkíséreltek, és bár egyértelmű bizonyítékot nem tudtak felmutatni ellenük, a kocsi alatt talált dinamittal egyértelműen összekapcsolhatóak voltak. A másik két vádlott büntetését az ügyész azzal súlyosbította volna, hogy kizárta volna őket a farm lehetséges örökösei közül.

A jogtudósok nem akarnak szigorítani

Eközben a norvég jog professzorai nem feltétlenül szigorítanának a mostani jogszabályokon. A Dailycaller.com által megkérdezett három elismert jogtudós egyike sem vélte úgy, hogy szigorítani kéne a szabályokon, azt viszont mindannyian hangsúlyozták, mennyire büszkék a mostani szelíd rendszerre és remélik, az nem változik a pénteki tragédia nyomására sem.

Az újság három Oslóban tanító jogászporfesszort keresett meg, eredetileg csak azért, hogy megbizonyosodjon róla: valóban 21 év-e a maximálisan kiszabható büntetés, ám ketten közülük azt is elmondták: nem értenek egyet ennek további emelésével. „A norvég társadalom nem nyer vele, ha megemelik a 21 évnyi büntetést, a pénteki merénylőhőz hasonló emberek ugyanis ettől nem lesznek kevésbé hajlamosak tetteik véghezvitelére. A büntetés mostani szintje viszont jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy társadalmunkra viszonylag humánus közösségként tekintsenek, melyre büszkék lehetünk" - mondta Thomas Mathiesen, a professzorok egyike.

A másik jogtudós, Neil Christie ugyanakkor megjegyezte, hogy van egy ritka, de lehetséges kivétel, ami alapján Breivik hosszabb ideig maradhat börtönben, mint 21 év. „Ha a vádlott különösen veszélyes lehet a társadalomra, kaphat olyan ítéletet, mely feljogosítja a börtönhatóságokat arra, hogy büntetése végének közeledtével mégis hosszabban tartsák bent, mint a neki megítélt 21 év. Ehhez azonban a bíróság döntése szükséges, és amennyire én tudom, ilyen helyzet még sosem állt elő.”