Szavazni kell, hogy legyen-e Palesztina

Várhatóan szeptember 20-án szavaz az ENSZ közgyűlése arról, hogy Palesztinát mint önálló államot felvegyék-e a szervezetbe. Úgy tűnik, hogy bár Palesztina nem lesz teljes jogú tag, olyan státust kaphat, amilyen Vatikánnak, Koszovónak vagy Tajvannak van. Ez elég ahhoz, hogy amit a palesztinok akarnak az egész procedúrával, azt el is érjék.

Esélyek

Ahhoz, hogy egy tagállam az ENSZ teljes jogú tagja lehessen, szükség van az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatására, és utána a tagállamok kétharmadának szavazatára is. Ez így nem fog összejönni a palesztinoknak, mert az USA már jelezte, hogy megvétózza a palesztin kérést a Biztonsági Tanácsban. (Kínának, Oroszországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának van még vétójoga a BT-ben. Korábban Koszovó felvételét az oroszok, Tajvanét a kínaiak vétózták meg.)

Ettől azonban a palesztinok az ENSZ közgyűlése elé vihetik az ügyet, ahol a 193 tagállamnak egy-egy szavazata van, és vétózni nem lehet. Ha itt a tagállamok kétharmada, tehát legalább 129 ország mellettük szavaz, megfigyelő tagállamként ott lehetnek az ENSZ-ben.

Ezzel már fontos jogosítványokat szerezhetnek. Így például államként a hágai nemzetközi bírósághoz fordulhatnak, és számos nemzetközi egyezmény betartását hivatalosan is számon kérhetik Izraelen. Megtámadásuk egy szuverén állam elleni agressziónak számítana.

Az ENSZ-ben a kétharmados támogatás megszerzésére elég jó esélyük van a palesztinoknak. 122 ország – köztük szinte az összes dél-amerikai állam és Oroszország – már tavaly elismerte az önálló Palesztinát.

Vagyis elég hét eddig vonakodó ország támogatását megszerezni a közgyűlési sikerhez. A palesztin vezetés szerint akár 150 támogatójuk is lehet, de 130 biztosan lesz.

Mire jó ez nekik?

Az ENSZ-szavazás hatása több szempontből is nagyon fontos lehet a palesztinoknak.

Egyrészt világos üzenet volna Izraelnek: a világ országainak nagy része az 1967-es arab–izraeli háború előtti határok visszaállítását követeli. A mostani előterjesztés alapján a független Palesztina Gázából, Ciszjordániából és Kelet-Jeruzsálemből állna. Ezek közül az utóbbi átadásáról tárgyalni sem akar Izrael.

A palesztin ügy nemzetközi támogatásán túl Izraelnek kínosak lehetnek bizonyos nemzetközi jogi következmények is, bár ezek kényszerítő ereje nem teljesen világos. Például a megszállt területeken élő zsidó telepeseknek palesztin állampolgárrá kellene válniuk, vagy legalábbis külföldön így tekintenének rájuk? Mi lesz ha izraeli politikusokat és katonákat citál a palesztin állam a hágai bíróság elé? A terrorizmus miatt börtönben ülő palesztinok jogi szempontból hadifoglyokká válnak?

Az is várható, hogy ha a világ többsége a palesztinok mellé áll, már aznap óriási tüntetések lesznek a palesztin területeken és az arab világban. A palesztinok azt érezhetik majd, hogy mögöttük van a Föld többsége, ami magabiztosabbá teheti őket. Izraelnek egy ilyen döntés után biztosan kínosabb lesz tovább folytatni a betelepítéseket, vagy éppen fenntartani a gázai blokádot.

Ugyanakkor sok amerikai politikus és publicista arra figyelmeztet, hogy ha sikeres is lesz a palesztinok akciója az ENSZ közgyűlésében, az csak szemfényvesztés lesz. Izrael eddig sem vette nagyon komolyan a nemzetközi figyelmeztetéseket, és az USA támogatására továbbra is számíthat. Még annak ellenére is erős vélemény ez utóbbi Izraelben és az USA-ban is, hogy Barack Obama amerikai elnök beiktatása óta többször is kiállt az 1967 előtti határok visszaállítása mellett.

A palesztin törekvéseket ellenzők szerint a szavazással csak hamis illúziókba ringatják az arabokat, ami fokozhatja a feszültségeket. Eddig is sok ország elismerte Palesztinát, mégsem változott semmi. Attól hogy ezt most az ENSZ-ben megismétlik, nem várható semmi különös állítják sokan, például a Bush-kormány egykori ENSZ nagykövete. A kritikusok szerint úgyis csak akkor lesz béke, ha a két fél megegyezik egymással, kívülről  ezt kikényszeríteni nem lehet.

Belső kételyek

A palesztin területek közül a Ciszjordániát felügyelő, mérsékeltebbnek tartott vezetés kezdte az ENSZ elé vinni a palesztin elismerés ügyét. A gázai övezetet irányító, terrorszervezetként számon tartott Hamász elkötelezettsége már kevésbé egyértelmű. A Hamász néhány vezetője ugyanis aggódik, hogy az ENSZ elismerése egyben azt is jelenti, le kell mondani a többi területről, vagyis egész Izraelről, hiszen az elismerés az 1967-ben Izrael által megszállt területekre vonatkozna. Márpedig a Hamász egész Izraelt a palesztinoknak akarná.

A másik probléma, hogy jelenleg a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek már van egy megfigyelői státusa az ENSZ-ben. Nem államként, hanem szervezetként vehet részt a közgyűléseken, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Európai Unió. Ez a státus a palesztin állam elismerésével megszűnne. Ez a palesztin diaszpóra egyes képviselői szerint azért nagy probléma, mert rengeteg, jellemzően líbiai, jordániai táborokban élő palesztin menekült vesztené el ezzel a képviseletét az ENSZ-ben.

Magyarország kivár

A Külügyminisztérium Indexnek küldött pénteki válasza szerint Magyarország még nem döntötte el, hogyan szavaz. Magyarország azt akarja, hogy az EU-tagállamok lehetőleg egységesen szavazzanak. A kérdés a szeptember 2-ai, Lengyelországban tartandó informális külügyminiszteri EU-csúcson lesz napirenden, Budapest ezt mindenképpen megvárjag.

A magyar kormányt már mindkét fél képviselői személyesen is győzködték. Márciusban Mahmúd Abbász palesztin elnök járt Budapesten. Őt államfőnek járó katonai tiszteletadással fogadta Schmitt Pál a Budai Várban, de Palesztinát Magyarország nem ismerte el, és az erről szóló kérdésre Schmitt így válaszolt: „Elő kell segíteni minden nemzetközi lehetőséggel a tárgyalások újrafelvételét, folytatását, aminek a vége a két szuverén, egymással jó viszonyban álló állam megléte.” Vagyis hosszú távon el akarjuk ismerni Palesztinát, de most nem fogjuk.

Augusztus közepén Németh Zsolt külügyi államtitkár sem ígért semmit, amikor az őt győzködő izraeli külügyminiszter-helyettessel tárgyalt. Németh akkor is csak arról beszélt, hogy Magyarország örülne, ha minden EU-tagállam egyformán szavazna.

Erre nincs túl nagy esély. Spanyolország például a palesztin államiság ügyének egyik  legfontosabb szószólója. Igennel tervez szavazni a palesztinok szerint Franciaország, Luxemburg, Belgium, Írország, Svédország, Dánia és Nagy-Britannia is. A spanyol és a francia külügyminiszter már 2010 januárjában megmondta, hogy támogatni fogják Palesztina elismerését, ha 2011 közepéig nem lesz béke Izraellel. Ugyanakkor az EU-tagok közül várhatóan nemmel szavaz Németország, Hollandia és Csehország.

Magyarország helyzete azért különösen kényes, mert az ENSZ Biztonsági Tanács egyik nem állandó helyét céloztuk meg, és hamarosan erről is szavazás lesz a közgyűlésben. A magyar diplomácia igyekvését jelzi, hogy felevettük a hivatalos kapcsolatokat egy csomó óceániai szigettel. A palesztin államról szóló szavazás is fontos lehet innen nézve, például sok arab ország szimpátiáját lehet elnyerni egy igennel. Olyannyira így van ez, hogy például Ausztráliában komoly viták vannak a helyi sajtóban, hogy megéri-e a palesztinok mellett szavazni a BT-tagság elnyerése szempontjából.

Bekeményítettek

A nemzetközi közvetítők a nyár első felében arra törekedtek, hogy rávegyék a feleket, kezdjenek egymás között tárgyalni, és az ENSZ-szavazást halasszák el. A béketárgyalások felújításából azonban semmi sem lett.

Augusztus 16-án az izraeli kormány újabb telepek építéséről döntött az 1967-ben megszállt területeken. Kelet-Jeruzsálemben 1600 új ház építése kezdődhet, ahová zsidó telepesek költözhetnek.