Szilárda
-2 °C
7 °C

A szerb elnök aláírta a kárpótlási törvényt

2011.10.03. 20:32

Boris Tadic szerb elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, közölte hétfő este a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A közlemény szerint a VMSZ elnöksége sajnálattal vette ezt tudomásul. A jogszabály október 6-án lépne hatályba. "Meggyőződésünk, hogy az egyéni felelősség elvét semmibe vevő törvény több ponton sérti az alkotmányt, továbbá összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapértékeivel" – áll a VMSZ közleményében, amelyet Pásztor István, a vajdasági szervezet elnöke jegyez..

A VMSZ elnöksége megbízta a párt parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék az alkotmánybíróságnál a kollektív bűnösség elvét megerősítő jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését. A VMSZ elnöke szeptember 27-én levélben fordult Tadic elnökhöz arra kérve az államfőt, hogy tagadja meg a restitúciós törvény kihirdetését, és azt újratárgyalásra küldje vissza a szerb képviselőháznak. A törvény nagyrészt kizárná a vajdasági magyarságot a második világháború után kisajátított vagyon visszajuttatásából, illetve a kárpótlásból.

Belgrád folytatni kívánja a dialógust Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar kisebbséggel, és meg szeretné magyarázni, hogy "nincs kollektív bűnösség", de azok akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek, vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon visszajuttatására és kárpótlásra, jelentette ki Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke hétfőn Belgrádban.

Djelic elutasította a Magyarország részéről megfogalmazott bírálatokat, és azt mondta, reméli, hogy a dialógus során sikerül tisztázni ezt a "félreértést". Djelic szerint Magyarország valóban kifejezte elégedetlenségét a restitúciós törvénnyel kapcsolatban, de neki "Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője azt mondta, hogy ez bilaterális kérdés, és nem kell európai kérdéssé válnia".

Djelic szerint Belgrád arra törekedett, hogy a törvény elfogadása a történelmi megbékélés kiegészítő elemévé váljon. A vajdasági magyar kisebbség követelésére módosító javaslatot terjesztettek be, amely pótlólagos magyarázatot adott volna arra, hogy "senki sem lehet kollektív bűnösség tárgya". "A módosító javaslat azonban nem ment át a parlamenti szavazáson, ezért visszavontuk. Az elfogadott szöveg semmi olyanról nem szól, amely bármi módon társadalmunk valamely csoportja ellen irányulna" - mondta Djelic. "Ha valaki a megszálló erők tagja volt, az nem jelenti azt, hogy az egész nép az volt - ez csak azt jelenti, hogy Szerbia nem felejti el, ki harcolt a fasizmus ellen"" – fogalmazott.