Oroszország és Kína Szíria mellett
További Külföld cikkek
- Csak évi több százezer bevándorlóval pótolható a munkaerőhiány Németországban
- Kenőpénzzel „irányíthatta” a személyzetét Mohamed Al Fayed, hogy hallgassanak a visszaéléseiről
- Előrenyomulnak a lázadók Szíriában, kivonultak a kormányerők Aleppóból
- Lojális harcostársat választott Donald Trump, tisztogatás jöhet az amerikai bűnüldözésben
- Ki állítja meg a szélsőjobboldalt Romániában?
Oroszország és Kína kedden megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriát elítélő határozattervezetét, amely büntetőintézkedések helyezett kilátásba a közel-keleti ország ellen.
Kilenc tagállam képviselői fogadták el a tervezetet. Négy küldött - a dél-afrikai, az indiai, a brazil és a libanoni - tartózkodott. Két állandó tagállam vétója miatt azonban a testület nem fogadta el a dokumentumot, amely azzal fenyegette meg a damaszkuszi rezsimet, hogy szankciókat hoz ellene, amennyiben nem állítja le az országban zajló tüntetések vérbefojtását.
A tervezetet Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Portugália dolgozta ki. Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet hangsúlyozta, hogy minden lehetségest megtettek a kompromisszum felkutatására, de hasztalan. "Számos engedményt tettünk Oroszországnak és Kínának, valamint a tartózkodó tagállamoknak" - fűzte hozzá. A határozattervezet készítői ezért nem is nyíltan büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba, hanem e kifejezés helyett "célzott intézkedések" megfogalmazást ajánlották.
A válság békés megoldása
Vitalij Csurkin orosz nagykövet szerint a vitában két filozófia csapott össze, az egyik, a nyugati országoké, amely a konfrontációt szorgalmazta. A szankciókkal való fenyegetés azonban elfogadhatatlan, mert az szembeszáll a válság békés megoldásával - vélte Csurkin. Hozzáfűzte azonban: Moszkva szeretné ha Damaszkusz mielőbb beváltaná a változásokra tett ígéretét. Alain Juppé francia külügyminiszter közölte: értesülése szerint Moszkva hétfőn még hajlott a tervezet elfogadására.
Susan Rice amerikai nagykövet viszont Washington mélységes elégedetlenségét tolmácsolta. A BT ezzel meghiúsította az amerikai kormányzat törekvését, hogy szembeszálljon a térségben fokozódó veszéllyel és kezelje a helyzet erkölcsi kihívását - mondta.
A szabályok értelmében egy BT-határozat elfogadásához legalább kilenc tagállam igenlő szavazata szükséges, de ha csak egy állandó tag is vétót emel, a határozat nem érvényes. Most egyszerre két küldött is élt vétójogával. Legutóbb a BT-ben 2008 júliusában emelt vétót Oroszország és Kína, ami miatt a Robert Mugabe zimbabwei elnök elleni szankciók meghozatala maradt el.
Kivonultak az amerikai diplomaták
Kivonultak kedden a Biztonsági Tanács ülésterméből az amerikai diplomaták, miközben a szíriai ENSZ-követ szólalt fel a testület tagjai előtt. Az esetre azt követően került sor, hogy a BT-ben az orosz és a kínai vétó miatt nem fogadták el a szíriai rezsimet szankciókkal fenyegető határozattervezetet.
Bassár Dzsaafari megnevezése nélkül azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy Izrael cinkosa a népirtásában. A diplomata utalt arra, hogy az Egyesült Államok 1945 óta ötvenszer élt vétójogával, amikor a testületben Izraelt elmarasztaló határozatról szavaztak. Ezzel Washington szemet hunyt a palesztinok elleni izraeli mészárlás fölött, vagyis cinkosságot vállalt a zsidó állammal - fejtegette a szíriai misszióvezető, mire az amerikai diplomaták Susan Rice nagykövettel az élükön elhagyták az üléstermet.