Árpád
3 °C
12 °C

A bevándorlók kórházaiban kopogtatnak a biztosítás nélküli görögök

2011.10.06. 16:29
Görögországban a különféle orvosi civil szervezetek hagyományosan bevándorlóknak és menekülteknek fenntartott kórházaiba tömegesen érkeznek a munkanélküli, társadalombiztosítással nem rendelkező és súlyosan beteg görögök, akik még a közkórházi ellátást is képtelenek megfizetni. A felhalmozott adósságok miatt több gyógyszercég már nem szállít orvosságot egyes közkórházaknak.

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) és a Világ Orvosai (MM) munkatársai európai uniós tagországban eddig nem látott jelenséggel szembesülnek, amikor lényegében az államtól és a magánszolgáltatóktól vesznek át feladatokat  - írta az EUobserver brüsszeli hírportál csütörtökön. Athén az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagjáért cserébe követelt megszorításokat nyögi, és a kormány kemény intézkedéseit az egészségügy is megérzi.

Aposztolosz Veizisz, az MSF görögországi részlegének vezetője elmondta, hogy a szervezet 1995-től van jelen az országban, és a görög egészségügyi ellátásból teljesen kizárt bevándorlók, illetve menekültek kezelésére szakosodott. Az utóbbi időben azonban egyre több görög állampolgár kopogtat az ajtókon, amelyek eddig zárva voltak előttük.

"A gazdasági válság súlyosbodásával egy komolyabb probléma tüneteit láthatjuk" - mondta Veizisz. "Most már a nyugdíjasok, munkanélküliek, hajléktalanok, HIV-pozitívak és tüdővészben szenvedő betegek is biztosítás nélkül maradtak."

Emellett "egyes egészségügyi szolgáltatások költségvetését akár 80 százalékkal is visszavághatják" - tette hozzá.

Tavaly a görög kormány államkötvényekkel kezdett fizetni a kórházi beszállítóknak. Idén már annyira rossz a helyzet, hogy Athén képtelen törleszteni tartozását a gyógyszercégeknek, amelyek így nem szállítanak orvosságot egyes kórházaknak. A Roche svájci vállalat például szeptemberben kijelentette, hogy nem látja el az eladósodott klinikákat. De nemcsak tablettákra, hanem gyógyászati segédeszközökre és vérkészítményekre is szükség lenne.

Veizisz szerint az egészségügyi rendszer válsága három okra vezethető vissza: már jóval a megszorítások előtt is kevés forrás jutott a meglehetősen rossz állapotban lévő egészségügyre, amihez hozzájöttek a kormány által tervezett pénzügyi megszorítások, illetve a kényszerátszervezések.

Athén a kórházak számát 133-ról 83-ra, a klinikai egységekét 2000-ről 1700-ra akarja csökkenteni, és 30 ezerben határozná meg az ágyszámot, ez pedig mindössze 80 százaléka annak, mint amire szükség lenne. Mindezt ráadásul "a következmények felmérése nélkül akarják megvalósítani" - adott hangot elégedetlenségének Veizisz.

Emellett a kormány bevezetette, hogy a kórházi szolgáltatásokat igénybe vevőknek alkalmanként 5 eurót kell fizetniük. Ez az összeg első látásra lehet, hogy nem tűnik soknak, de most, amikor annyi embernek három számjegyű havi fizetésből kell megélnie, minden apró kiadás számít. A kórházi díj alól vannak ugyan kivételek, de meglehetősen sok adminisztráció árán lehet csak bekerülni közéjük.

Eközben a köztisztviselőkével párhuzamosan az orvosok fizetése is csökkent, ami teret engedett a korrupció elburjánzásának. A görög egészségügyi rendszer egyre egyenlőtlenebbé válik, és pont azok részesülnek hátrányos megkülönböztetésben, akik a legszegényebbek és a legsérülékenyebbek.

Az MSF eközben értékeli a görög helyzetet, hiszen ha egy civil szervezet állami feladatokat vesz át, az sok kérdést vet fel. Az egyik fő probléma például az, hogy növeli-e a nyomást a kormányon egy ilyen lépés, vagy csak elkényelmesíti azt? És mi a kiút egy ilyen esetben? Mikor ér véget a civil szervezet helyettesítő szerepe? - vetette fel a kérdéseket Veizisz.