Árpád
3 °C
12 °C

Mélyítenék az együttműködést a visegrádi országok

2011.10.07. 19:53

A Közép-Európa előtt álló gazdasági lehetőségekről szóltak a visegrádi országok államfői a Budapesti Corvinus Egyetemen pénteken. Schmitt Pál szerint a krízis  javíthatja a térség lehetőségeit, amihez szoros gazdasági, fejlesztéspolitikai együttműködésre van szükség. Fontosnak nevezte a bürokrácia csökkentését, a korrupció felszámolását és azt, hogy a közpénzügyek kiszámíthatók legyenek.

Schmitt Pál az energiabiztonság, az innovációs képesség fejlesztése fontosságát, valamint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lehetőségeit hangsúlyozta. Az államfő szerint a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény meggátolja az adósság további növekedését, és bár Magyarország "nem éppen szokványos" módszerekkel próbál kilábalni a válságból,  a feladat sem megszokott, ezért szerinte szükség van új megoldásokra.

Václav Klaus cseh köztársasági elnök azt hangsúlyozta, nem szabad, hogy a politika felülírja a közgazdaságtan törvényeit. Mint mondta, a térségben az elmúlt évtizedekben sok gondot okozott, hogy a politika felül akart kerekedni a gazdasági törvényszerűségeken, nem vette figyelembe, hanem meg akarta változtatni őket, és ez a veszély ma is fenyeget Európa-szerte.
A cseh államfő arról is beszélt, hogy a visegrádi országokat a közös tapasztalatok és hasonló érdekek kötik össze, húszéves együttműködésük ugyanakkor nem bürokratikus jellegű, nincs központja, főtitkára, inkább egy nagyon értékes beszélgető fórum.

Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök előadásában úgy vélte, hogy a gazdasági-pénzügyi válság esélyt ad az európai integráció mélyítésére, és új lendületet adhat annak. Hasonlóan fontosnak értékelte a keleti partnerséget és az unió majdani bővítését a nyugat-balkáni országokkal.

Kiemelte, hogy az Európai Unió kohéziós politikája sokat segített és segíthet abban, hogy a közép-európai térség behozza lemaradását, amelyet a 45 évnyi szocializmus okozott, ezért a visegrádi országcsoportnak az unió következő költségvetési időszakának megtervezésekor is ragaszkodnia kell a szolidaritás elvének érvényesüléséhez. Aláhúzta, hogy a befizető államok számára a kohéziós politika egyben befektetés, hiszen a régió fejlődése és piaci helyzetének javulása nekik is érdekük.

A lengyel köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a válság új, bátor megoldásokra ad lehetőséget. Megemlítette, hogy a lengyel alkotmány már tizenegy éve tartalmaz az államadósság növekedését gátló rendelkezést.
Megjegyezte, hogy a lengyel gazdaság a válság ideje alatt is elkerülte a recessziót, ugyanakkor idén és jövőre a visegrádi államok az unió élbolyában lesznek, ami a növekedést illeti.

Ivan Gasparovic szlovák államfő előadásában hangsúlyozta, hogy a közép-európai térség és az Európai Unió egészének sorsa – a beruházások miatt – gazdasági értelemben elválaszthatatlan egymástól. Kitért arra is, hogy a nyugati partnerek egy része nem különbözteti meg a közép-európai államokat, és csak akkor figyel fel, ha a visegrádi négyek hangja közösen szólal meg.

A szlovák köztársasági elnök szerint az adósságválságból való kilábaláshoz az is kell, hogy a pénzügyi szolgáltatások a jövőben jobban szolgálják a reálgazdaság szükségleteit, ehhez pedig szigorúbb szabályozásra van szükség. Az eladósodottsággal kapcsolatban hozzátette: a múlt hibáinak árát azoknak is viselniük kell, akik "pénzügyi buborékok fújásával hihetetlenül csalárd módon meggazdagodtak".

Ivan Gasparovic ugyancsak szükségesnek ítélte, hogy a visegrádi államok közösen, összehangoltan lépjenek fel az Európai Unió következő hétéves költségvetésének megtervezésekor.