Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Merkel és Sarkozy válságtanácskozást kezdett

2011.10.09. 18:28

A görög államcsődtől az ország adósságainak átütemezésig terjedő, legkülönbözőbb híresztelések közepette kezdett válságtanácskozásnak minősített megbeszélést vasárnap este Berlinben Angela Merkel kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök.

A találkozó előtt olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint Merkel és Sarkozy immár készül a görög adósságok átütemezésére. A német kancellár és a francia elnök eszerint egyfajta kompromisszumra készülne, amelynek lényege: Franciaország beleegyezik a francia bankokat erősen sújtó adósságok átütemezésébe, ezért cserébe viszont Németország beleegyezne abba, hogy az euroövezeti támogatási alapot, az úgynevezett EFSF-et rugalmasabban lehessen felhasználni.

A kancellár és francia vendége a hírek szerint egyetértést érhet el azzal kapcsolatban is, hogy szükség van a bajba jutott bankok pénzügyi megsegítésére, azaz feltőkésítésére.

Mindez nagyban függ majd az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőiből álló úgynevezett trojka Görögországgal kapcsolatos állásfoglalásától, ami a hónap második felre várható.

A tárgyalásokat megelőző híresztelések arról szóltak, hogy a görög adósságok mintegy 60 százaléka kerülhetne átütemezésre. Ez - mint szakértők rámutattak - jelentős mértékben érintené a Görögországnak hiteleket nyújtó európai, köztük francia és német bankokat.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy vasárnapi interjúban aggodalommal szólt arról, hogy Görögország képes lesz-e az adósságválság kezelésére. A miniszter valószínűnek nevezte, hogy a válság tovább éleződik.

Ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke óvott a görög államcsődtől. José Manuel Barroso egy német lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy egy ilyen csődnek beláthatatlan következményei lennének. Barroso utalt arra, hogy az euroövezet nem rendelkezik tapasztalatokkal sem az adósságok átütemezésre, sem pedig egy ország csődjére vonatkozóan.

A bizottsági elnök szerint már kipróbált megoldások alkalmazására lenne szükség. Barroso hozzátette azt is, hogy egy államcsőd az érintettek számára nem lenne "olcsóbb", mint a kibővített euroövezeti támogatási alap.