Szilárda
0 °C
6 °C

Ezer foglyot adnak egy katonáért

2011.10.14. 10:20 Módosítva: 2011-10-14 10:58:10
Öt év után szabadulhat a Hamász fogságából Gilád Salit izraeli katona, akiért cserébe Izrael több mint ezer palesztin foglyot enged el. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint ennél kedvezőbb megállapodást nem tudtak kötni, de több minisztere is bírálta a megegyezést, Izraelben pedig sokan aggódnak, hogy az elengedett palesztinok egy része újabb terrorakciókban vehet részt. A Hamász máris újabb izraeli katonák elrablásával fenyegetőzik.

Több mint ezer palesztin fogolyért cserébe kiszabadul Gilád Salit, a Hamász által öt éve elrabolt és azóta fogva tartott izraeli tizedes, akit időközben törzsőrmesterré léptettek elő. Salit a Hamász egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint október 19-én, jövő szerdán, izraeli források szerint kedden szabadul, egy nappal azután, hogy Izrael elengedi a palesztin foglyok első, 450 fős csoportját.

Salitot az Ynet izraeli lap szerint Kairóba szállítják, onnan érkezik majd haza Izraelbe, ahol egy katonai bázison találkozhat újra szüleivel és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A kairói helyszín egyelőre nem nevezhető biztosnak, ugyanis több német újság meg nem nevezett közel-keleti forrásokra hivatkozva pénteken arról számolt be, hogy az elrabolt izraeli katonát rövid időn belül orvosi vizsgálatra Németországba szállítják, és a hivatalos átadásra ezt követően kerül sor.

„Öt év után, 1935 nappal és éjszaka után az izraeli kormány visszahozza fiunkat, Giládot hozzánk” - mondta Noam Salit, az elrabolt katona apja, aki családjával tiltakozásul hónapok óta egy sátrat állított fel Netanjahu irodája előtt. Nicolas Sarkozy francia elnök is gratulált az izraeli-francia kettős állampolgár Gilád Salit szabadon engedéséhez, egyben köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a megegyezés megszületéséhez, köztük Egyiptomnak, amely kulcsfontosságú szerepet játszott a tárgyalásokban.

Az ügy régóta húzódó tüske volt az izraeli-palesztin kapcsolatokban. A média is a közvélemény egyre fokozódó nyomására elfogadott mostani megállapodás Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök népszerűségét is növeli, de a politikailag egyre inkább háttérbe szoruló Hamász is erőt meríthet belőle. Éppen ezért az izraeli kormányban is többen kemény kritikával illették a megegyezést, szerintük izraeliek életébe fog kerülni, hogy Salit ilyen áron szabadult ki.

Néhány levél és egy hangfelvétel jöhetett csak

A Hamász fegyveres szárnyának egyik kommandója 2006. június 25-én, egy titkos alagúton keresztül a Gázai övezet határánál izraeli területre jutott, ahonnan egy izraeli őrposztról elrabolta az akkor 19 éves Gilád Salit tizedest. Két másik izraeli katona meghalt az összecsapásban.

Gilad Salit
Gilad Salit

Salitot azóta tartotta fogva a Hamász ismeretlen helyen, de feltehetően valahol a Gázai övezetben. Az öt év alatt a genfi egyezmény előírásainak ellenére egyetlen humanitárius szervezet képviselői sem találkozhattak az izraeli katonával, fogva tartói az első három évben három levelet, illetve 2007-ben egy hangfelvételt engedtek át tőle Izraelbe.

A Hamász kezdettől fogva az izraeli börtönökben sok esetben izraeliek elleni terrortámadások vádjával fogva tartott több mint tízezer palesztin fogoly egy részének szabadon engedését követelte Salitért cserébe. Az izraeli hadsereg a tizedes elrablása után bevonult a Gázai övezetbe, az akció célja a területről Izraelbe irányuló rakétatámadások megszüntetése mellett a katona felkutatása volt. A Hamász által ajánlott fogolycserére válaszul Ehud Olmert akkori miniszterelnök végül kijelentette, hogy Izrael nem hajlandó terroristákkal tárgyalni.

Többször közel lehetett a megegyezés

Bár hivatalosan nem tárgyalnak terroristákkal, de ha túszul ejtett izraeli katonáról van szó, egyéb szempontokat is mérlegelnek. Izraelben alapvetésnek számít, hogy egyetlen katonát sem hagynak veszni, mivel az ország fennmaradását garantáló profi hadseregben fenn kell tartani a katonák motivációját, a gyakori katonai akciók társadalmi elfogadottságát.

Így egy katona megmentése, hazahozatala még politikai hasznot is hoz az aktuális kormánynak. Tehát a dilemma ellenére, hogy Salit megmenekülésével hány terrorista kerül szabadlábra, német és egyiptomi közvetítéssel egyeztetések kezdődtek szabadon engedéséről. Közben Salit szülei sem hagyták a szőnyeg alá söpörni a témát, ezért egyre nagyobb nyomás nehezedett a média és a közvélemény részéről is az izraeli kormányokra.

Aviva és Noam Salit
Aviva és Noam Salit
Fotó: Jack Guez

Egyiptom a földrajzi közelség miatt volt érzékeny az ügyre, a Hamász közelségét pedig az egyiptomi Muzulmán Testvériség miatt is veszélyesnek tartják, Németország pedig próbál nagyobb szerepet vállalni a Közel-keleten, egyre többször jelenik meg közvetítőként a térségben. Az elmúlt öt év alatt a Háárec szerint többször is közel került a megállapodás, azonban végül nem tudtak megegyezni a felek.

Olmert ciklusának végén, 2009 elején a gázai konfliktusban nem találták meg Salitot, de a Hamász meggyengült. Egyiptomi közvetítéssel vitáztak a Hamász által követelt foglyokról, de végül nem jutottak eredményre Kairóban. A 2009 márciusi választások után Benjámin Netanjahu lett az izraeli miniszterelnök, és a tárgyalások az új kormány alatt is tovább folytatódtak német és egyiptomi közvetítéssel.

Már 2009 közepén is a mostani megállapodáshoz nagyon hasonló feltételekről volt szó, októberben pedig Izrael húsz fogva tartott palesztin nőt is elengedett. Cserébe a Hamász egy videóval bizonyította, hogy Salit még mindig életben van és egészséges. Ennek ellenére újra befagytak a tárgyalások.

Két lépcsőben engedik el a foglyokat

Bár 2010. júliusában is felmerült, hogy ezer foglyot ajánlanának Salitért cserébe, több forrás szerint csak idén nyáron kezdett valóban körvonalazódni a mostani megegyezés. A tárgyalásokon Izraelt képviselő David Meidan a Telegraph szerint azt mondta, hogy az izraeli titkosszolgálat három hónapja úgy érzékelte, hogy a Hamász egyiptomi közvetítéssel ezúttal készen állna a megállapodásra.

000 Nic588930
Fotó: Gali Tibbon

Az Ynet szerint végül múlt csütörtökön sikerült megegyezniük, kedd éjszaka pedig az izraeli kabinet is jóváhagyta a fogolycserét. Feltehetően mindkét oldalról kompromisszumos megoldás született, Izraelnek engednie kellett abban, hogy mennyi elengedett fogoly térhessen vissza Ciszjordániába és a Gázai övezetbe, míg a Hamásznak több fontos rabról is le kellett mondania.

A megállapodás értelmében két lépcsőben engedik el az 1027 palesztin foglyot. Első körben Salit kiszabadulásával párhuzamosan a Hamásszal egyeztetett 450 rabot, köztük 27 nőt, és 280 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit engednek el. Közülük 178-an nem mehetnek Ciszjordániába, negyvenen pedig a Gázai övezetbe sem, őket külföldre toloncolják. A második csoportba tartozó 550 foglyot Izrael már saját belátása szerint választhatja ki, ők két hónapon belül szabadulhatnak.

Netanjahu jól járhat, többen aggódnak

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán azt mondta, hogy ennél jobb alkut nem tudtak elérni. Kormányzati források szerint azért is vált egyre sürgetőbbé a fogolycsere, mert aggódtak Salit egészségi állapota miatt. Több felmérés is azt mutatta, hogy a közvélemény nagy része támogatja a megegyezést, még akkor is, ha gyilkosok szabadon engedése az ára, ezért Netanjahu megítélésének várhatóan kedvezni fog Salit hazaérkezése.

Benjamin Netanjahu
Benjamin Netanjahu

Ugyanakkor még kormányzati szinten sem mindenki értett egyet a mostani megállapodással, habár a fogolycserét a huszonkilenc izraeli miniszter közül huszonhat megszavazta. A három ellenző közé tartozott Uzi Landau infrastruktúráért felelős miniszter, aki a terrorizmus nagy győzelmének nevezte a megállapodást. Szerinte Salitot is éppen azért rabolták el, mert több palesztin is kiszabadult a megelőző években, a mostani egyezség pedig csak ösztönözni fogja a hasonló palesztin akciókat.

Korábban is voltak fogolycserék

Nem először fordul elő a mostanihoz hasonló fogolycsere. 1985-ben három, még három évvel korábban túszul ejtett izraeli katonáért cserébe Izrael szabadon engedett 1150 libanoni és palesztin foglyot. 2004 januárjában 436 arab származású bebörtönzött és 59 libanoni katona holttestéért cserébe Izrael visszakapott egy civil túszt, és megkapta három, a Hezbollah által kivégzett katonája holttestét. 2008-ban Izrael és a Hezbollah között zajlott le fogolycsere, akkor Ehud Olmerték öt libanoni foglyot, köztük az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Szamir Kuntart engedtek szabadon két izraeli katona holttestéért cserébe. Kuntar már másnap bejelentette, hogy folytatja harcát Izrael ellen.

Az izraeli hadsereg korábbi rabbija, Avichai Ronsky szerint elfogott katonákat terroristákra cserélni őrültség, szerinte csak katonai akció útján lehet elérni a szabadon engedésüket. A rabbi azt mondta az Ynetnek, hogy az 1990-es évek óta elengedett palesztin terroristák az évek alatt több ezer izraelit gyilkoltak meg terrortámadásokban, sokan attól félnek, hogy Salit kiszabadulásának is túlságosan nagy ára lesz.

Erősödhet a Hamász

Az Izraelben Salit kiszabadulását ünneplő tömeg mellett Gázában is utcára vonultak a Hamász támogatói, akik saját győzelmükként értékelték a megállapodást. Habár a legutolsó hírek szerint az izraeliek tagadták, hogy Marván Bargúti, a Fatah életfogytiglani börtönre ítélt ciszjordániai vezetője, valamint Ahmed Szaadat, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet vezetője is szabadulna, így is több százan térhetnek vissza a Gázai övezetbe.

2011-10-11T215605Z 1604198316 GM1E7AC0GLL01 RTRMADP 3 ISRAEL-PAL
Fotó: Mohammed Salem

A Háárec izraeli lap egyik elemzője szerint a megállapodás lökést jelenthet a Hamásznak, amely politikailag háttérbe szorult az elmúlt hetekben, hiszen Mahmúd Abbász, a Hamásszal rivális Fatah szervezet vezetőjének népszerűsége még a Gázai övezetben is megnőtt, miután kérvényezte Palesztina teljes jogú tagságát az ENSZ-ben. Több izraeli tisztviselő szerint is veszélyes lehet a Hamász erősödése, a kiengedett rabok akár harmada is újabb támadásokban vehet részt.

A Hamász több vezetője máris Izrael gyengeségeként értékelte a megállapodást, és újabb katonák elrablásával fenyegetőzött, amíg az összes fogva tartott palesztin ki nem szabadul.