Szilárda
-2 °C
7 °C

Így rántotta el Orbánt Európa az Astoriától

2011.10.17. 22:15
Most hétfőn kezdődött volna az Európai Tanács brüsszeli csúcsa, de a német–francia viták miatt vasárnapra halasztották. Így Orbán Viktor nem beszélhet október 23-án Budapesten.

Martonyi János külügyminiszter múlt hétfőn, az EU-s külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán egyezett bele abba, hogy éppen a magyar nemzeti ünnep idején találkozzanak az EU első számú vezetői. Elvben lett volna arra lehetőség, hogy Magyarország kikezdje az időpontot, és így Orbán Viktor beszélhessen a Fidesz Astoriához tervezett ünnepségén, hiszen a nemzeti ünnep érvényes kifogás egy csúcstalálkozó elhalasztására. De ez most nem az a helyzet volt, amikor a magyar diplomácia kekeckedhetett volna. Túl fontos és sürgős ügyeket kell tárgyalni vasárnap, és Magyarország szava csak halk lehet ekkora kérdésekben.

Ha Orbán nincs, semmi sincs

Mivel Orbán Viktor kormányfő vasárnap Brüsszelben lesz, a Fidesz lemondta a párt Astoriához tervezett október 23-i ünnepségét. A pártelnök-miniszterelnök nélkül, úgy látszik, nem lehetséges az ünneplés, vagy talán attól tarthattak, hogy ha nincs ott Orbán Viktor, túl kevesen mennének el a rendezvényre.

Azért lehet ez fontos szempont, mert a közelben egy kormányellenes tüntetés is lesz, amit a legújabb fejlemények szerint fölöslegesen hoztak egy órával korábbra – éppen a Fidesz keresztbe szervezése miatt.

Nem így tervezték

A csúcstalálkozót eredetileg most hétfőn és kedden tartották volna. Herman Von Rompuy, az Európai Tanács elnöke azonban múlt hétfő délben egy Twitter-üzenetben szólt először a nyilvánosságnak, hogy október 23-ra tolják a csúcstalálkozót.

000 Par6591899
Fotó: John Thys

A késés legfontosabb oka az, hogy nem lett kész az a nagy terv, amit vasárnap elfogadni készülnek az EU vezetői.

Franciaország és Németország között még maradtak viták arról, hogyan kezeljék a görög válságot, illetve hogyan intézzék a bajban lévő európai bankok feltőkésítését.

A németek úgy voltak vele még a múlt hét elején, hogy forgatókönyvet kell készíteni arra az esetre is, ha Görögország csődbe megy. A görög kormány már nyáron jelezte, hogy ha nem jön újabb európai segítség, október végére elfogy az állam pénze. A franciák szerint mindent meg kell tenni azért, hogy Görögország folyamatosan törlessze adósságait.

Az időközben lezajlott tárgyalásokból ítélve vasárnap várhatóan növelik azt a veszteséget, amit a magánbefektetőknek le kellene írniuk a görög állampapírok után (egy hasonló döntést már hoztak az EU vezetői júliusban is).

Az eurózóna két nagy állama abban sem értett egyet még a múlt hét elején, hogy ki nyújtson újabb mentőcsomagot az európai bankoknak. Az IMF becslése szerint kétszázmilliárd euró kellene az európai bankrendszer életben maradásához.

A franciák szerint az EFSF-nek kellene finanszíroznia a bankok feltőkésítését, a németek szerint azonban inkább az egyes kormányoknak kellene a saját bankjaiknak segítséget nyújtaniuk.

A vita nyilván arról szól, hogy a francia bankoknak nagyon sok államkötvényük van a csőd szélén tántorgó dél-európai országokból, míg az EFSF keretre a legnagyobb garanciát a németeknek kellene vállalniuk.

Múlt péntekre egyébként nagyjából összeállt a kompromisszum, ami szerint első körben otthon próbálják megoldani a tagállamok a bankok gondjait, és ha nagyon nem megy, akkor száll csak be az EFSF.

Az elmúlt hét egyeztetéseiről kiszivárgott hírek alapján a görög csőd és a bankmentések kérdésében a német állásponthoz közelebbi kompromisszum kezd kialakulni.

000 Par6583696
Fotó: Michal Cizek

A szlovák helyzet is időhúzásra sarkallt

Múlt hétfőn ráadásul úgy tűnt, hogy az EFSF politikai stabilitása is bajba kerülhet, mert akkor még úgy nézett ki, hogy Szlovákiában elbukik a pénzügyi szervezet jogkörének bővítése. Azóta kiderült, hogy nem az EFSF teljes zónabeli ratifikációja bukott meg, hanem a szlovák kormány, amely végül az ellenzék segítségével zárkózott fel a többi tagállamhoz.

Sokat kell tanácskozni, mire Orbánnak is kell

Hogy pont vasárnapig kellett tolni a csúcsot, abban benne volt az is, hogy előtte még külön találkoznak a tagállamok pénzügyminiszterei (pénteken), és utána a külügyminiszterek is (szombaton), hogy mire az első számú vezetők összeülnek, már a legtöbb részlet elsimuljon.

Ha Orbán Viktornak szerencséje lett volna, akkor vasárnap délelőtt talán letudhatta volna a brüsszeli programot, és legkésőbb sötétedésre már hívei előtt szónokolhatott volna Budapesten, a belvárosban. De kiderült, hogy erre sincs esélye. A 27 kormányfő találkozója előtt ugyanis külön tanácskoznak az eurót használó országok vezetői, és csak ez után a megbeszélés után engedik az asztalhoz a zónán kívül lévő EU-s tagállamokat.

Így pedig szinte kizárható, hogy úgy végezzenek, hogy Orbán Viktor még ébren találjon több ezer fideszest a belvárosban – még akkor sem, ha szirénázva hoznák be a köztársasági őrezred munkatársai Ferihegyről.

A fél világ izgul a csúcs miatt

Az Európai Tanács üléseiről egyébként sem szokás lógni, egy átlagos csúcs esetén is fura lett volna, ha Orbán nem megy el. A mostani azonban különleges jelentőségű találkozó lesz. Az amerikai pénzügyminisztertől az IMF vezetőjéig hetek óta mindenki azon izgul, hogy az októberi csúcson nagyon komoly döntések szülessenek, mert különben az eurót felzabálja a hitelválság, és akkor az egész világgazdaságnak nagyon rossz lesz.

Csúszni tovább nem nagyon lehet, mert ha október 23-án nem születik döntés a görögöknek nyújtott újabb hitelrészletről, akkor novemberben már se nyugdíj, se fizetés nem lesz Görögországban.