Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Éjszakai ügyeletest akarunk New Yorkba

2011.10.21. 09:45
Pénteken tölti fel az ENSZ a Biztonsági Tanács megüresedő helyeit, Magyarország is pályázott. A kelet-európai régió helyéért Szlovéniával és Azerbajdzsánnal versenyez. Addig szavaznak a tagállamok újra meg újra, ameddig az egyik jelölt kétharmados többséget nem kap. A Biztonsági Tanács dönthet embargókról és háború indításáról is.

Azerbajdzsán és Szlovénia mellett Magyarország is pályázik az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) arra a helyére, amit két évre kaphat Kelet-Európa egyik állama. Az ENSZ 193 tagállama pénteken szavaz, hogy a három önjelölt közül melyik ország kapja meg a lehetőséget 2011-2013-ban, hogy nagyon fontos nemzetközi döntésekben képviselje a régiót. A tagállamok addig szavaznak, amíg az egyik ország kétharmados többséget nem kap.

Háborúról is lehet dönteni

Az ENSZ BT a legjelentősebb nemzetközi szervezet. Legfontosabb jogköre, hogy dönthet háború megindításáról – diplomatikusabban fogalmazva "a világbéke érdekében nemzetközi katonai beavatkozással is kikényszerítheti határozatait". Utoljára Líbia esetében hoztak ilyen döntést, idén márciusban.

A BT dönthet nemzetközi embargókról, fordulhat a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz, és a BT jelöli az ENSZ főtitkárát is. A BT nélkül új teljes jogú tagot sem lehet felvenni az ENSZ-be. Mivel ilyen fontos ügyekben kell döntenie a BT-nek, ezért előírás, hogy a BT-tagoknak a nap 24 órájában kell ügyeletes diplomatát tartaniuk az ENSZ New York-i székházában.

Az öt nagy a főnök

A BT-nek tizenöt tagja van, közülük öt állandóan tag, tíz pedig kétévenként cserélődik. Egy döntés érvényességéhez kilenc tagnak egyetértésére van szükség. A helyzet persze nem ennyire egyszerű, mert az öt állandó tagnak vétójoga van.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Fotó: Chris Hondros

Vagyis Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és az USA egyedül is képes „nem” szavazatával blokkolni egy döntést. A nem állandó tagok jelenléte így inkább szimbolikus, bár fontos gesztus lehet néha egy-egy döntéssel szembeni állásfoglalásuk. A Nyugat-Európát képviselő Németország például tavasszal tartózkodott a Líbia elleni katonai beavatkozásról szóló szavazáskor, és ez nagy feltűnést keltett.

A múltkor minden döntés mögé beálltunk

Magyarország a rendszerváltás óta egyszer, 1992-93-ban volt az ENSZ BT tagja. Akkoriban tört ki a délszláv háború, 1992-ben frissen alakult kelet-európai országok sorát kellett felvenni az ENSZ-be, izgalmas időszak volt. Magyarország nem keltett nagy feltűnést a szervezetben, minden BT-döntést megszavazott. Egyébként is jellemző, hogy ha az állandó tagok közül senki sem vétóz, akkor a határozat átmegy a testületen. Az előző magyar BT-tagság idején jellemzően csak Kuba, Jemen és Zimbabwe szavazott egy-egy életbe léptetett határozat ellen.

Elavult, de fennmaradt

Az ENSZ BT-t még a hidegháborús időszak logikája alapján találták ki a világbéke biztosítására. Ehhez mérten osztották ki az állandó helyeket a győztes nagyhatalmak között, és az akkori világrend értelmében osztották fel a régiós helyeket a nem állandó tagok között.

Például Nyugat-Európa és Kelet-Európa azért lett külön régió, hogy a kommunista tábornak is legyen egy bérelt helye. A rendszerhez azonban nem nyúltak az elmúlt húsz évben. Fontos érv volt a kelet-európai régió megtartásához, hogy egy csomó új állam alakult a volt Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia helyén.

Ugyanakkor a kiegyensúlyozottság kárára is mehet a mostani rendszer, hiszen a Nyugat-Európát 2012 végéig képviselő két EU-tag (Németország és Portugália) mellé könnyen beválaszthatnak egy harmadik EU-tagot is (Magyarországot vagy Szlovéniát). Az ötből két állandó tag is benne van az EU-ban, vagyis jövőre akár a teljes BT harmadát is az EU adhatná.

A régiós felosztáson túl az állandó tagok helyzetét is sok kritika éri. Németország, Japán, Brazília és India is bejelentette már az igényét, hogy ők is állandó tagságra vágynak, és rendre felmerült, hogy az iszlám világot is képviselje egy állandó tag.

Guatemala és Togo nyugodtan várhatja a pénteket

Január elsejéig Bosznia-Hercegovina képviseli Kelet-Európát, erre a helyre szállt versenybe Magyarország.

Nyugat-Európa már említett képviselői még egy évig maradnak, róluk így nem lesz szavazás.

K EPA20090107004

A három afrikai hely közül kettőről kell dönteni, mert Dél-Afrika mandátuma csak 2012 végén jár le, Gabon és Nigéria viszont búcsúzik. Helyükre Mauritánia, Marokkó és Togo pályázik. Közülük Togo bekerülése sima ügy, mert van egy olyan szabály is, hogy Ázsia és Afrika felváltva delegál egy arab államot a nem állandó tagok közé, és most Afrikán lesz a sor. Úgyhogy valójában Marokkó vagy Mauritánia között kell csak dönteni.

Ázsia és Óceánia összesen két helyre jogosult. Közülük Indiának még van egy éve, de Libanon mandátuma lejár. Helyére Kirgizisztán és Pakisztán pályázott. Pakisztán győzelme azért lenne izgalmas, mert 2012-ben egyszerre lenne BT-tag halálos ellenfelével, Indiával. Illetve azért is, mert még egy atomfegyverrel bíró ország lenne a BT-ben.

A két latin-amerikai hely közül egy jár le: Kolumbia jövőre is BT-tag lesz, Brazília viszont búcsúzik. Az egyetlen helyre egyetlen pályázó van, Guatemala. Viszont szavazni erről a helyről is kell.

Addig szavaznak, amíg nem lesz kétharmad

Ha az első körben nincs meg a kétharmados többsége valamelyik pályázónak, akkor második forduló következik. A második fordulóban csak a legtöbb szavazatot szerzők mehetnek tovább, de az is szabály, hogy minden helyre legalább két pályázó maradjon. Vagyis ha az első körben a magyar-szlovén-azeri versenyben egyik induló sem kap kétharmadot (ha mindenki szavaz akkor 129 ország egyetértése kell ehhez), akkor a második fordulóban már csak ketten mennek tovább.

Ezután még háromszor lehet próbálkozni a kétharmad megszerzésére. Ha ekkor sincs kétharmados többsége egyik országnak sem, akkor újra indul a szavazás, mégpedig úgy, hogy ekkor új jelölteket is lehet állítani, illetve a korábban kiesettek is újra próbálkozhatnak. És megint háromszor lehet próbálkozni. És ez megy addig, amíg nincs kétharmados győztes.

Elhúzódhat a dolog, 2006-ban például Guatemala és Venezuela között egymás után negyvenhétszer nem sikerült dönteni. A 48. kör előtt mindkét jelölt visszalépett, Panama egyedül indult a latin-amerikai helyért, és végre nyert is. A legtovább 1979-ben húzódott az ENSZ történetében a procedúra: Kuba és Kolumbia 154-szer feszült egymásnak. Aztán visszaléptek, és Mexikó egyedüliként nyert a 155. próbálkozásra.

A három egymás ellen menő kelet-európai ország külügyminiszterei egy-egy beszéddel fejezik be pénteken kampányukat. Martonyi János már szerdán a helyszínre utazott, hogy az utolsó napokban is győzködhesse az ENSZ-be delegált nagyköveteket.

Martonyi János
Martonyi János

Minden állam szavazata egyet ér, akár atomhatalomról, akár ötvenezres óceániai szigetről van szó. A szavazás titkos, sohasem tudjuk meg, hogy Nauru vagy Románia Magyarországra szavazott-e.