Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Akár Vilmos herceg lánya is lehet brit királynő

2011.10.28. 14:25 Módosítva: 2011-10-28 15:14:21
Három évszázad után mentesítik a brit trónutódlási törvényeket a vallási és a nemek közötti megkülönböztetéstől, miután a brit kormány javaslatát pénteken elfogadták azok a nemzetközösségi országok is, amelyeknek államfője a brit uralkodó.

Ennek alapján ha Vilmos herceg és Katalin hercegnő majdani első gyermeke leány lesz, esetleges öccse nem kerülhet elé a trónutódlási sorban neme miatt. Ezután az sem lesz akadálya a trónra lépésnek, ha a majdani uralkodó házastársa katolikus hitben nevelkedett.

Vilmos és Katalin
Vilmos és Katalin

Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement értelmében Angliának nem lehet katolikus uralkodója, de olyan sem, akinek házastársa katolikus.

A jogszabály a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó rendelkezése volt. Vilmos a katolikus érzelmű II. Jakab elzavarása után ült az angol trónra. Később a katolicizmus szellemét is igyekezett örökre távol tartani a koronától.

A törvény csak a katolikusokkal szemben volt ilyen diszkriminatív, ha a trónörökös házastársa például muszlim vagy zsidó volt, az nem jelentett kizáró okot a trónra lépés szempontjából.

A Nemzetközösség most zajló ausztráliai csúcstalálkozóján részt vesz II. Erzsébet királynő és David Cameron brit miniszterelnök is. Itt megállapodás született az uralkodó fiú leszármazottai számára elsőbbséget biztosító jelenlegi, szintén diszkriminatív trónutódlási rend felszámolásáról is.

Ez már vonatkozik Vilmos herceg majdani gyermekeire is. Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, a királynő unokája áprilisban kelt egybe polgári származású kedvesével, Kate Middletonnal. Elvileg édesapját követi majd a trónon.

Az eddigi brit trónutódlási előírások alapján Vilmos és Katalin cambridge-i hercegnő majdani legidősebb fiúgyermeke örökölte volna a koronát, akkor is, ha lenne idősebb leánytestvére. Második fiuk is az esetleges nővére elé került volna a trónöröklési sorban, ha nem változtattak volna a szabályokon.

A mostani trónörökölési szabályok miatt még a királynő saját leányát is komoly hátrányok érik, és ez már így is marad, mivel az ausztráliai Perth városában folyó nemzetközösségi csúcs döntése értelmében a módosítás nem visszamenőleges hatályú. Anna hercegnő ezért továbbra is csak tízedik a brit trónutódlási sorban.

A 85 esztendős II. Erzsébet királynő is csak azért ülhet az Egyesült Királyság trónján, mert szüleinek, VI. György királynak és Erzsébet anyakirálynőnek nem voltak fiúgyermekei.

E törvények ma már egyértelműen ütköznek a vallások és nemek közötti megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal.

A módosítást még formálisan el kell fogadni a Nemzetközösségi Királyságok parlamentjeiben is, melyek a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Ezek Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Jamaica, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Belize, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, a Salamon-szigetek, Tuvalu, St. Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Pápua Új-Guinea.

A vallási korlátozások módosítása továbbra sem terjed ki magára az uralkodóra,  katolikus királya vagy királynője továbbra sem lehetne Nagy-Britanniának. A brit uralkodó ugyanis egyben az anglikán egyház első számú világi vezetője, és az ő felelőssége az anglikán világunió legfőbb vallási méltóságának, Canterbury érsekének a kinevezése. Így minden uralkodói ambíciókkal rendelkező királyi sarjnak továbbra is anglikán protestáns hitben kell majd nevelkednie.