Bezárulhat Kanada a magyar romák előtt

A kanadai kormány már tavaly eldöntötte, hogy jelentősen szigorít a menekültügy szabályozásán, amire a rendszer működési zavarai, elsősorban annak lassúsága miatt volt szükség.

4,5 év helyett 12 hónap

Jelenleg átlagosan 20 hónap telik el, míg a menekült ügye a Bevándorlási és Menekültügyi Tanács (Immigration and Refugee Board) elé kerül. Ezt Ottawában túl hosszúnak tartották, a menekültek ellátására fordított összeget pedig pazarlóan magasnak.

Az idén júniusban elfogadott, és jövő nyáron hatályba lépő új szabályozás, a menekültügyi törvényreform (Balanced Refugee Reform Act) szerint legkésőbb 90 nappal az érkezésük után megszületik az IRB döntése. A kormány indoklása szerint ez a jóhiszemű menekülteknek gyorsabb elbírálást jelent majd, annál is inkább, mert a menekültek "osztályozásakor" a leginkább rászorulókat eleve előre sorolják majd.

Ha valaki minden jogorvoslati lehetőséget kihasznál, jelenleg akár 4,5 évig is kihúzhatja Kanadában, mielőtt (végső esetben) kitoloncolják. 2012-től kezdve azoknak, akiknek a kérelmét jogerősen elutasítják, a döntést követően általában egy éven belül el kell majd hagyniuk az országot.

Százmilliárdos megtakarítás

A kanadai adófizetőknek nemcsak az elutasított menedékkérők tízezreinek a hazajuttatását, hanem annak a több mint 40 ezernek a felkutatási költségeit is állnia kell, akik eltűntek a hatóságok szeme elől. A kormány becslése szerint egyetlen elutasított menedékkérő ellátása és ügyének adminisztrációja összesen átlagosan 50 ezer kanadai dollárba (11 millió forintba) kerül. Az új törvénytől 1,8 milliárdos dolláros (400 milliárd forintos) megtakarítást remélnek.

Az új jogszabály egyik legfontosabb intézkedése, hogy létrehozzák a "biztonságos országok listáját". Az IRB azoknak a menekülteknek az ügyében, akik az ide tartozó – jó emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkező, demokratikus berendezkedésű – országokból érkeznek, ahol adottak a független igazságszolgáltatás és a jogorvoslat intézményei, az elutasítás elleni fellebbezésekről gyorsított eljárásban döntenének.

Magyarország biztonságos ország lesz

Magyarország, mint alkotmányos demokrácia és az Európai Unió tagja, feltehetően rákerül majd a listára, amit az is valószínűsít, hogy a bevándorlási miniszter épp a magyar menekülthullámot szokta negatív példaként emlegetni. Létrehozzák a "nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek" kategóriáját is: az  elutasítás menete ilyenkor még egyszerűbb lenne.

Az IRB első fokú döntése elleni fellebbezés benyújtására az eddigi 45 helyett 15 nap áll majd rendelkezésre. Menekültügyi szakértők ugyanakkor úgy vélik, ennyi idő alatt nem lehet összeállítani egy kellően dokumentált fellebbezést: az eljárás felgyorsítása szerintük annak tisztességessége rovására történik.

Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter azt várja, hogy a változások eredményeként drasztikusan visszaesik a kanadai menekültügyi rendszer rugalmasságával visszaélők száma. A legtöbb menedékkérő egy ideje Magyarországról érkezik, és valószínűnek tűnik, hogy a reformmal egyebek mellett a vízumkényszer visszaállítása is elkerülhető lesz.

Kilépés az ördögi körből

Az IRB a beérkező magyar kérelmeknek csak 1-2 százalékát találja megalapozottnak: azok több mint 90 százalékát vagy visszavonják, vagy nem viszik végig, illetve eltűnik a kérelmező. Ez a magas arány a kanadai kormány szerint egyértelműen annak a jele, hogy a kérelmező nem a menekültstátusz elnyerése, hanem az eljárás ideje alatt igénybe vehető szociális ellátás, iskoláztatás, valamint a legális munka lehetősége miatt érkezett.

A bevándorlási miniszter szerint az egyetlen  lehetséges út a hamis kérelmek visszaszorítására az volt, hogy felgyorsítják a döntési folyamatot. Ellenkező esetben az ország nagyvonalú menekültügyi rendszere továbbra is arra csábította volna a jobb életre vágyókat, valamint egyes, a kiutazásokat szervező kereskedelmi, vagy épp bűnözői csoportokat, hogy visszaéljenek vele. Márpedig minél többen érkeznek, annál jobban lelassul a rendszer, még vonzóbbá válva e körök számára.

Uzsora- és csicskaexport

Pontosan ilyen esetről számolt be a napokban az Origo riportsorozata (1, 2, 3): egy Kanadában élő, Magyarországról kivándorolt család tagjai több tucatnyi ismerősük kiutazását finanszírozták. Utóbbiak már a repülőtéren menedéket kértek, hogy aztán kint csicskaként tartsák fogva és ingyen dolgoztassák őket, miközben még a segélyüket is elvették.

Mindez illeszkedik azokba a gyakran visszatérő híresztelésekbe, hogy a repülőjegy megelőlegezése sok esetben a hazai uzsorarendszer exportálásának tekinthető: azok, akik itthon is foglalkoztak ilyesmivel, a kiutazás mintegy ezer dolláros árát jelentős felárral fizettetik vissza azokkal a kiérkezőkkel, akiknek maguktól nem volt rá pénzük. A fedezet ráadásul adott: a menekültek érkezéskor ezer dolláros segélyt, majd 600 dolláros havi juttatást kapnak.

De miért éppen Kanada?

Uniós tagországban az EU-hoz való csatlakozásunk óta magyar állampolgár menekültkérelemmel nem sok sikerre számíthat. Az Egyesült Államok menekültügyi rendszere Kanadáénál sokkal szigorúbb, az ellátás összehasonlíthatatlanul gyengébb, ráadásul sokáig vízumkényszer volt érvényben, így érthető, hogy sosem vált kedvelt célponttá.

Hasonló a helyzet Ausztráliával és Új Zélanddal. Dél-Amerika sosem volt igazán vonzó a képzetlen munkaerő számára, ezzel pedig nagyjából elfogytak azok a reálisan felmerülő országok, ahol a beilleszkedés kulturálisan még elviselhető sokkot jelenthet.

Kanada a vízumkényszer 2008 májusi újbóli megszüntetése után vált ismét népszerű kivándorlási célponttá a hazai romák körében. Ebben a menekültek bőkezű ellátása és a liberális menekültügyi szabályozás mellett az előző 10-15 évben oda települt több ezer romának, a kapcsolatrendszernek is szerepe lehetett.

Másrészt ugyanakkor érthető, ha sokan, akiknek itthon esélyük se volt rá, szívesen töltenek pár évet egy olyan országban, ahol nem nézik le őket, tisztességes munkát végezhetnek, a gyerekeik megtanulhatnak egy-két világnyelvet, miközben még ismerősök között is lehetnek. A menekültjogot szabályozó Genfi Konvenció szerint azonban ez kevés, a menekültstátuszhoz az kell, hogy az állam ne védje meg a polgárait a szisztematikus üldöztetés ellen, ezt pedig kevés roma tudja bizonyítani.

A kanadai hatóságok érthető módon azt tartanák tisztességesnek, ha az, aki tudja, hogy a menedékkérelme nem megalapozott, nem menekültként érkezne valamelyik repülőtérre, hanem Kanada bécsi követségén keresztül megpróbálna munkavállalói vagy bevándorlóvízumot szerezni.

A megalapozott esetek önmagukban is jelentősek

A kivándorlás természetesen nem mindig kizárólag a megszerezhető előnyöket célozza, és ahogy az IRB döntései is mutatják, vannak megalapozott menedékkérelmek is. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az Indexnek annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a világ talán legjobban működő menekültügyi rendszere évente több tucatnyi magyar állampolgár üldöztetésről szóló beszámolóját találja életszerűnek.

Ezeknek az embereknek az esetében az IRB úgy ítéli meg, hogy Magyarország, az Európai Unió egyik tagállama nem volt képes megvédeni őket a roma származásuk miatt őket érő hátrányoktól. Lehet, hogy sok a visszaélés, ám ez nem változtat azon, hogy vannak, akiknek menekülniük kell Magyarországról – mondja Pardavi.

Könnyebb lesz a kiebrudalás

Mivel Magyarországon széleskörű az oktatási és a munkahelyi diszkrimináció, egyes települések (pl. Érpatak, Gyöngyöspata) vezetői pedig többé-kevésbé nyíltan a romák kiszorítását célozzák, egy kanadai hivatalnoknak nem feltétlenül könnyű eldöntenie, hogy az elé kerülő menedékkérelem megalapozott-e.

Az új menekültügyi törvény kritikusai, köztük az Amnesty International jogvédő szervezet nagyon veszélyesnek tartják a biztonságos országok listájának felállítását, mert az egyéni kérelmek elbírálásakor épp az ilyen finom részletekre teszi érzéketlenné az IRB menekültügyi döntnökeit. Az új rendszer, mint mondják, elsősorban a származási ország megítélése alapján osztályoz majd, aminek a hátterében mindig politikai megfontolás áll.