Törölték a vajdasági magyarok kollektív bűnösségét
További Külföld cikkek
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
- Fény derülhetett Amerika hírhedt gépeltérítőjének kilétére
A szerb parlament elfogadta a módosított rehabilitációs törvényt hétfőn. Kijavították a korábban elfogadott kárpótlási törvény hibáját, mert korábban a kollektív bűnösség elvét vették alapul, ami lényegében a magyarokat is érintette.
Erről Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője számolt be.
A parlament 121 igen, öt nem és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a rehabilitációs törvényt.
Így a kollektív bűnösség elve törlődött a visszaszármaztatás folyamatából – mondta Varga László.
Vissza lehet kérni a vagyont
Az új rehabilitálási törvénynek több elemét fontos kiemelni: a törvény egyik szakaszával törlődött ugyanis a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából a magyarságot sújtó kollektív bűnösség elve. Ez azt jelenti, hogy aki a második világháború során nem követett el háborús bűncselekményt és akit vagyonjogi jogsérelem ért a háború során, vagy azt követően, az benyújthatja vagyon-visszaszármaztatási kérelmét akkor is, ha a háború során történetesen a magyar honvédségben szolgált. Ehhez az a feltétel, hogy nem hoztak ellene az egyéni felelősség elvén alapuló és háborús bűncselekmény elkövetéséről szóló ítélet.
A másik kérdés, amit a törvény szabályoz, maga a rehabilitációs eljárás. "Ez az eljárás azok számára nyújt lehetőséget – mondjuk a volt magyar honvédek tekintetében – akik ellen létezik a második világháborús szerepük miatt valamilyen elmarasztaló döntés vagy ítélet. Ők rehabilitációs eljárást indíthatnak és ha az állam nem tudja bebizonyítani, hogy valóban követtek el valamilyen háborús bűncselekményt, akkor szabadon részt vehetnek a vagyon-visszaszármaztatás folyamatában" – fogalmazott Varga László.
Állásfoglalást várnak a parlamenttől
Másrészről, mindazok kérhetik a rehabilitálási eljárást, akiket politikai, ideológiai, vallási, vagy nemzeti alapon ért jogsérelem. Tehát megfosztották életétől, személyi szabadságától vagy a tulajdonától. Ha a rehabilitációs folyamatban bebizonyosodik, hogy az akkori döntés, ítélet, vagy határozat megalapozatlan volt, akkor ezek a személyek is rehabilitálandóak.
Harmadrészt pedig – és ez nagyon fontos része a ma elfogadott rehabilitálási törvénynek – elmondható: másfél-két évtizedes célja a vajdasági magyar közösségnek, hogy a szerbiai parlament foglaljon állást, fogalmazzon meg értékítéletet a csúrogi, zsabljai és mozsori magyarokat sújtó és a kollektív bűnösség elve alapján hozott megbélyegzésről, amelynek értelmében háborús bűnössé nyilvánították őket.
A hétfőn elfogadott dokumentum kimondta, hogy a törvény erejénél fogva rehabilitálandóak azok, akiket a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnössé nyilvánították.
A szerb kormány és a VMSZ képviselői október közepén állapodtak meg a rehabilitációs törvény szövegéről.
Martonyi: Pozitív döntés született
Martonyi János külügyminiszter szerint "feltétlenné vált" Szerbia európai uniós tagjelölti státusának magyar támogatása.
"Szerbia uniós integrációjának szempontjából és a magyar-szerb kapcsolatok szempontjából is pozitív döntés született. Ezt üdvözöljük és örömmel nyugtázzuk" – mondta Martonyi János.
Magyarország ezzel az ügyet rendezettnek tekinti. A külügyminiszter elismerését fejezte ki a VMSZ-nek és mindazoknak, akik közreműködtek a "megfelelő eredmény" elérésében.