Erzsébet
0 °C
7 °C

A Stasi-törvényt támadja a német ellenzék

2011.12.12. 19:06

Az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálattal (Stasi) kapcsolatos új törvényt bírálja a német ellenzék, és arra kérték Christian Wulff államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt.

A törvényhozásban már elfogadott jogszabály legfőbb rendelkezése, hogy 2011 vége helyett egészen 2019 végéig vizsgálhatók a közhivatalt viselő személyek, illetve bírósági és államigazgatási alkalmazottak, hogy együttműködtek-e a Stasival.

A szociáldemokraták és a Zöldek szakpolitikusai azonban valójában egyetlen paragrafust bírálnak. Ez kimondja, hogy a szolgálat iratanyagát kezelő hivatalnál dolgozó egykori Stasi-alkalmazottakat át kell helyezni más állami munkahelyre. A rendelkezés nagyjából 45 embert érint. A bírálatok szerint a kényszeráthelyezés és a munkajogi szabályozás felülírása az említett alkalmazottak eltávolításához nem fér össze az alkotmánnyal, írta online kiadásában a Mitteldeutsche Zeitung című lap.

Az érintettek az alkotmánybíróságon támadhatják meg a törvényt, amely így teljes egészében elbukhat - mondta Wolfgang Wieland, a Zöldek parlamenti képviselője. „Örülnék, ha Christian Wulff nem írná alá a törvényt" - mondta a Bundestag belügyi bizottságának tagja. Hasonlóképpen vélekedett a bizottság egyik szociáldemokrata tagja, Dieter Wiefelspütz, aki szerint a törvény komoly „alkotmányossági aggályokat vet fel".

A törvényt november végén küldték meg az államfői hivatalba, miután a Bundestag után a német parlament felsőháza, a Bundesrat is jóváhagyta. Ha Christian Wulff az év végéig nem írja alá a törvényt, 2012-től nem lesz jogszabályi alap a Stasival való kapcsolatok vizsgálatához.

A Stasi-anyagokat kezelő és az átvilágítások elvégzésével megbízott hivatal nagyjából 110 ezer iratot és egyebek között 1,4 millió fényképet őriz. 1991 óta működik, azóta bő 6,5 millió kérelmet regisztráltak, az igénylők mindenekelőtt betekintést kértek a rájuk vonatkozó iratokba. A egykori Stasi-alkalmazott többsége biztonsági őrként dolgozik a hivatalnál. Eltávolításukat Roland Jahn, a hivatal elnöke kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy további foglalkoztatásuk a Stasi-áldozatok arcul csapását jelentené.