Jenő
3 °C
8 °C

Háborús bűnös vezeti az Arab Liga szíriai misszióját

2011.12.29. 21:23
Emberi jogi szakértők szerint az Arab Liga kecskére bízta a káposztát, amikor Mohammed Ahmed Musztafa ad-Dabi szudáni tábornokot nevezte ki szíriai megfigyelői missziója élére.

A tábornok a legvalószerűtlenebb választás egy humanitárius misszió élére, hiszen "szekrényében csak úgy sorakoznak a csontvázak". Dabi Omar al-Basir, a Nemzetközi Büntetőbíróság által népirtás és emberiesség ellen elkövetett bűnök miatt körözött szudáni elnök elkötelezett híve, és már önmagában ez elég ellenérv lehetne kinevezésével szemben.

A Foreign Policy című amerikai külpolitikai folyóirat cikke szerint a béke angyalának nem nevezhető Dabi aktívan közreműködött a dzsandzsavíd milíciák létrehozásában, amelyek a legdurvább jogsértéseket követték el a több százezer ember halálát okozó dárfúri népirtás során.

A tábornok szerepvállalása 1999-ben kezdődött a régióban, amely négy évvel később vérben úszott az arab és a maszalit közösség összecsapásai nyomán. A szudáni fegyveres erők és a támogatásukat élvező félkatonai csoportok, valamint több, függetlenségre törekvő kormányellenes és törzsi csoport fegyveres konfliktusát máig nem sikerült megnyugtatóan rendezni.

Míg egyesek a bajok forrásának tartják, Dabi megmentőként tekint magára, mint aki vaskézzel terelgette a helyi vezetőket a megbékélés felé, s ha vonakodtak, azzal fenyegette őket, hogy golyót röpít a fejükbe. "Büszke voltam arra az időszakra" – idézte Dabit Dárfúrról szóló könyvében Julie Flint és Alex de Waal.

Ez azonban csak egy fejezet egy hosszú karrier történetéből. Amikor Basir elnök puccsal átvette a hatalmat 1989-ben, Dabi a katonai hírszerzés vezetője lett, majd 1995-ben a külföldi kémhálózat élére került, 1996 és 1999 között pedig a katonai műveleteket irányította a polgárháború által megbénított Szudánban.

A tábornok ezután békésebb vizekre evezett, és ez hozhatta meg neki a jelenlegi megbízatást is. Dabi 1999 és 2004 között Szudán katari nagykövete volt, ahol sikerült komoly hírnévre szert tennie, majd 2006-tól a szudáni békefolyamatot levezénylő bizottságot irányította.

Katar volt az egyik arab állam, amely a leginkább szorgalmazta a nyomásgyakorlást Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjére, így érthető, miért gondolta úgy az Arab Liga, hogy éppen Dabi katonai és diplomáciai szaktudására van szükség ebben a szokatlan küldetésben.

A december 27-én kezdődött, egy hónapig tartó megfigyelői missziót egyébként már most sok bírálat éri. Az egyik vélemény szerint elképzelhetetlen, hogy pont Dabi javasolja az erőteljes külső beavatkozást vagy egy nemzetközi bíróság felállítását. Eric Reeves amerikai Szudán-szakértő szerint az Arab Liga választása azt jelezheti: a szervezet nem akarja, hogy a misszió során olyan döntő bizonyítékokra derüljön fény, amely komolyabb fellépésre ösztönözhetne.

Az Arab Liga csoportjának a szíriai tüntetések fészkében, Homszban tett látogatása nem cáfolt rá a félelmekre, ugyanis Dabi szerint a rezsim eddig "nagyon együttműködő" volt, és "semmi ijesztőt" nem tapasztaltak. Aktivisták ugyanakkor elmondták, hogy a tankokat csak órákkal a megfigyelők érkezése előtt vonták ki a városból, a biztonsági erők pedig mindenhová kísérték a csoportot.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja nevű, londoni székhelyű jogvédő szervezet is aggodalmának adott hangot a misszió "egyértelmű sikertelensége" miatt, amely "megfosztja valódi tartalmától az Arab Liga kezdeményezését", így az az időhúzás eszközévé válik. A jogvédő szervezet kifogásolta, hogy a megfigyelők élére Dabit nevezték ki, valamint kevesellte a szakértők számát is. A londoni szervezet szerint ugyanúgy, mint Koszovóban, itt is legalább 5 ezer emberre lenne szükség, hogy megvédhessék a civileket.

Az ENSZ adatai szerint eddig több mint ötezren haltak meg a március közepén kezdődött rezsimellenes megmozdulásokban. A londoni székhelyű szervezet hatezer fölé teszi a meggyilkoltak számát.