Az Európai Unió hivatalos nyelve lehetne az orosz

Az országot etnikai vonalak mentén megosztó népszavazást tartanak arról Lettországban, hogy az orosz második hivatalos nyelv legyen-e, amely így akár kérvényezés útján az Európai Unió egyik hivatalos nyelvévé is válhatna. Reggel 7 és este 10 között másfélmillió választót várnak a szavazóhelyiségekbe, legalább 50 százalékuk támogatására, vagy 771 350 igen szavazatra van szükség az alkotmány módosításához.

A népszavazás sikerének és a módosításnak minimális az esélye, de a kérdés újra kiélezte a feszültséget a lett nacionalisták és az országban élő orosz kisebbség képviselői között, emellett Riga és Moszkva között sem maradt el a pengeváltás az ügyben.

Régi probléma újra felszínen

Lettország húsz éve, 1991-ben függetlenedett, és a Szovjetunió felbomlása óta egyedül a lett a hivatalos nyelv az országban. Lettország a függetlenedéskor deklarálta jogfolytonosságát a két világháború közötti független Lett Köztársasággal. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az 1922-es alkotmány lépett életbe a poszt-szovjet államban, az ország állampolgárai azok (és leszármazottaik) lehettek, akik a szovjetek érkezése előtt is azok voltak.

Ugyanakkor a Szovjetunió időszaka alatt kezdeményezett betelepítések után az orosz anyanyelvűek a kétmilliós lakosság nagyjából harmadát teszik ki. A honosítás egyik, általában a legnehezebben teljesíthető feltétele a lett nyelvtudás. Akik nem akarják, vagy nem tudják letenni a vizsgát, azok nem szavazhatnak, és a közszférában sem dolgozhatnak.

A lakosság több mint 15 százaléka hontalan, illetve „nem-állampolgári” státuszú, ők nem írhatták alá a népi kezdeményezést, és nem vehetnek részt a szombati referendumon sem. Az orosz államnyelvvé nyilvánítása esetén nem kéne a továbbiakban lett nyelvtudást követelni a honosításért folyamodóktól.

Ősszel megerősödött az orosz párt

Az őszi előrehozott választás eredménye és a kormányalakítási taktikázás után számítani lehetett arra, hogy a legtöbb szavazatot kapott oroszpárti Harmónia Centrum több kísérletet is tesz majd a kisebbségpolitikai status quo megváltoztatására. 1991, az ország függetlenségének helyreállítása óta ez a párt érte el a legnagyobb sikereket a kisebbség érdekeit képviselő mozgalmak közül.

Hiába szerzett azonban 30 képviselői helyet a 100 tagú törvényhozásban, ahogy 20 éven keresztül mindig, a lett pártok most is összezártak, amikor arról volt szó, hogy orosz párt került volna a hatalom közelébe. Végül négypárti kormánykoalíció alakult, amelynek 56 képviselőjével megvan a biztos többsége a parlamentben.

Egy nagy támogatást élvező orosz párt sokak szerint veszélyeztetheti az ország alkotmányos rendjét, kísérletet tenne a hontalan állampolgárok helyzetének rendezésére, enyhítené a honosítási gyakorlat szigorát, támogatná a kétnyelvűséget. A lett nacionalisták emellett attól tartanak, hogy megpróbálna szorosabb kapcsolatokat kialakítani Moszkvával. A Harmónia Centrum egy törvénymódosítási illetve egy alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be eddig, ezekkel a kisebbségi nyelvhasználatot tenné lehetővé azokon a településeken, ahol 20 százaléknál magasabb a kisebbséghez tartozó lakosok aránya.

Népi kezdeményezéssel reagáltak

Az orosz nyelv hivatalossá tételéről szóló népi kezdeményezés mögött azonban hivatalosan nem a Harmónia Centrum áll, hanem az Anyanyelv (Dzimta valoda) nevű szövetség kezdett aláírásgyűjtésbe. Vezetőjük, Vladimir Lindermans kezdeményezését a lett választásra jogosult állampolgárok több mint 12 százaléka, 187 378 személy támogatta. Az Anyanyelv a Mindenki Lettországért! párttömörülés akciójára reagált, a jobboldali szövetség azt akarta elérni, hogy az államilag finanszírozott iskolákban csak lett nyelven oktathassanak.

Miután az Anyanyelv által összegyűjtött aláírásokat elfogadta a Központi Választási Bizottság, az államfő a parlament elé terjesztette az alkotmánymódosítási javaslatot. A Saeima 60 tagja nemet mondott az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánításáról tartott szavazáson 2011. december 20-án, 40-en pedig tartózkodtak, köztük a Harmónia Centrum képviselői. Az alkotmánymódosítás parlamenti elutasítása után a kérdésben népszavazást írt ki Andris Berzins államfő.

Kemény ellenkampány indult

A Bloombergnek egy lett politikatudós arról beszélt, hogy a lettek valószínűleg nem támogatják majd a kezdeményezést, az oroszul beszélők pedig túl kevesen vannak, hogy saját jogon elfogadtattassák javaslatukat. Nils Muznieks, a rigai egyetem oktatója szerint a népszavazás régi sebeket tépett fel azok között a lettek között, akik traumaként élték meg a szovjet idők nyelvszabályozását, amely kivételezett helyzetbe hozta az oroszul beszélő lakosokat.

A lett nyelvre, mint a lett államiság fundamentumára, függetlenségének letéteményesére tekint a társadalom. Berzins elnök szerint az orosz nyelv hivatalossá tétele Lettország nemzetállami státuszát tagadná meg, ellentétben áll az alkotmányos elvekkel, Lettország alapítási ideáival, és nem segítene a társadalom egyesítésében. Berzins eleinte arra szólította fel a választókat, hogy maradjanak otthon, de végül bejelentette, hogy mégis elmegy, és nemmel szavaz majd.

A nem mellett kampányoltak a kormánykoalíció pártjai és Vaira Vike-Freiberga exelnök is. A volt elnökasszony szerint ennek a vitának nem szabadott volna idáig fajulnia, és az alkotmány magját meg kellene kímélni a módosításoktól. Valdis Dombrovskis kormányfő költségvetési forrásból kampányolt az orosz nyelv hivatalossá tétele ellen, de a kampánnyal egyben népszerűsíti a lett nyelvet, mint közös értéket, amely ellen szerinte támadás indult. Az állam feladata felszólítani az embereket az állam alapjai, köztük az alkotmány védelmére, indokolta a közpénzek felhasználását egy kormánypárti képviselő.

A kormányban is helyet kapott nacionalista párt vezetője, Raivis Dzintars szerint a népszavazás nem is elsősorban a nyelvről szól, hanem a Harmónia Centrum küzdelméről a hatalomért. Emellett az oroszországi vezetést is megvádolták, hogy a háttérből megpróbálják visszaterelni Lettországot az érdekszférájukba.

A népszavazás után is folytatódhat a vita

Néhány vidéken, illetve a fővárosban a kisebbségek vannak többségben. A Harmónia Centrum párt vezetője és a főváros, Riga polgármestere, Nil Usakov szerint az oroszul beszélő letteket szövetségesként, és nem egyfajta ellenségként kellene kezelni, egyben úgy vélte, hogy az eredménytől függetlenül a népszavazás egy új vita kezdete az orosz kisebbség helyzetéről Lettországban.

A népi kezdeményezést elindító Anyanyelv csoportot vezető Lindermans érvelése szerint az orosz nyelv nem számít idegennek Lettországban, „az itt mindig is jelen volt, nem a tankok hozták ide” – nyilatkozta a Baltic News Networknek. Megérti a lettek aggályait, de úgy véli, a két hivatalos nyelv lenne az egyetlen út a lettek és oroszok közötti párbeszédre.

Kívülről bekapcsolódott a vitába a szavazást segélykiáltásnak nevező Oroszország is. „A közelgő népszavazás logikus következménye a Lettországban az elmúlt néhány hónapban felgyülemlett feszültségnek" – mondta Alekszander Vesnyakov, Oroszország lettországi nagykövete.

Számos változást hozna

Ha az orosz hivatalos nyelvévé válna Lettországnak, az az alkotmány öt cikkelyét módosítaná. Egyrészt a hivatalos nyelv megnevezésénél egészülne ki az alkotmány, másrészt módosulna a parlamenti képviselők esküjének szövege (melyben jelenleg hűségesküt tesznek Lettországot és a lett nyelvet, mint hivatalos nyelvet illetően). A parlament munkanyelve lenne az orosz is, megszűnne az önkormányzatokban a lett, mint munkanyelv kizárólagossága, lehetne beadvánnyal fordulni a kormányhoz és önkormányzatokhoz, és nem csak lett nyelven kapni választ. Ezeken felül az állampolgársági politikát is felülírná az új alkotmány.

A Reuters szerint az orosz lakosság aggodalmait támogatja az Európa Tanács is, amely szerint az eddigi eredmények ellenére Lettországnak többet kellene megtennie az oroszul beszélők integrálásáért, főként a választójoggal nem rendelkező több százezer ember esetében. Javaslatuk szerint legalább a helyi választásokon meg kellene engedni nekik a szavazást, mint a szomszédos Észtországban, ahol szintén magas, 25,5 százalékos az orosz kisebbség aránya.

Az orosz kisebbség helyzete mellett az ország több fontos problémával is szembenéz, hiszen Lettország még mindig csak lassan kezd talpraállni a 2009-es válságból. Szakértők a kiterjedt szegénységet és a csökkenő népességet is az ország előtt álló problémák között említik.