Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtök este abban, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát. Ezt Herman Van Rompuy, az uniós kormányfői tanács elnöke jelentette be a csúcsértekezlet első napját lezáró sajtótájékoztatón.
Ez részben a szerb-koszovói viszony javítására tett közös erőfeszítések eredménye. Arra bátorította Belgrádot, hogy tegyen további erőfeszítéseket az uniós tagság politikai és gazdasági kritériumainak teljesítésére.
Van Rompuy azt is bejelentette: a kormányfők felkérték a tagországok belügyminiszteri tanácsát, hogy szeptemberben döntsön Bulgária és Románia belépéséről a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni övezetbe.
A kétnapos brüsszeli találkozó első napján az uniós vezetők azért foglalkoztak a bővítést érintő kérdésekkel, mert az eredetileg tervezett időpontban, tavaly decemberben nem tudtak kompromisszumra jutni ezekben. A Szerbiával kapcsolatos döntést akkor a megnövekedett szerb-koszovói feszültség miatt kellett elhalasztani, a Schengenre vonatkozót pedig azért, mert Hollandia nem látta elégségesnek ahhoz a bevezetett romániai és bulgáriai reformokat.
Szerbia számára az uniós tagjelöltség elnyerése fontos fordulópont, hiszen az ország - egykori vezetésének a kilencvenes évek délszláv háborúiért viselt felelőssége miatt - más volt a többi volt jugoszláv tagköztársasághoz képest, és nehezen haladt az uniós integráció útján, és sokáig elszigetelődött.
Uniós illetékesek az elmúlt hetekben nem titkolták, hogy a Belgrád számára pozitív döntést fontosnak tartják annak érdekében is, hogy segítsék az EU-barát politikai erőket a közelgő szerbiai választásokon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
