Támadás készülhet Irán ellen
További Külföld cikkek
- A húszik továbbra sem nyugszanak, folyamatosan támadják az amerikai hajókat
- Kínai katonai vezető: „Az Egyesült Államok a káosz és a feszültség forrása”, létrehoznának egy újabb NATO-t
- A Z generáció tagjai készek átvenni a gyeplőt az Európai Unióban
- Steven Seagal: Ukrajna a szervkereskedelemről, a gyermekszex-kereskedelemről és a nácizmusról volt ismert
- „Előbb megtalálják őt” – hollywoodi színészt fenyegetett meg Putyin szövetségese
Puskov egy alsóházi konferencián fejtette ki véleményét, mely az iráni atomprogrammal kapcsolatos problémákkal foglalkozott. Mint mondta: „A rakétavédelmi pajzs felépítése egy politikai lépés, ami azonban egy esetleges Irán elleni katonai akciót készíthet elő. Sajnos a kialakult helyzetben mindez csak súlyosbítaná a konfliktust.”
Az orosz jogász először az iráni tisztviselőket szólította fel a nyugati fenyegetések komolyan vételére, majd egy esetleges Irán elleni csapás következményeit fejtegette. Véleménye szerint nem kizárt, hogy egy támadás az ország nukleáris létesítményei ellen globális konfliktust is kirobbanthat, amiben a perzsa ország akár az aszimmetrikus hadviselés eszközeihez is nyúlhat. Ugyanakkor megerősített a korábbi orosz álláspontot, amely elítélte Irán nukleáris programját.
Peking is aggódik
Csen Hsziao-tung (Chen Xiaodong), a régiót felügyelő kínai külügyminisztériumi vezető minden Irán elleni katonai akciót aggályosnak tart, mivel szerinte egy konfliktus az egész térségre kiterjedne és bizonytalanná tehetné a globális gazdaság helyreállításának folyamatát is. "Mégha tízezer érvet is fel lehet sorolni a háború mellett, annak szörnyű következményeit, az embereknek okozott nyomorúságot és szenvedést, a társadalom és a gazdaság összeomlását nem lehet jóvátenni" – mondta Csen pénteken. Peking továbbra is ellenzi az Irán elleni erő alkalmazását, illetve az azzal való fenyegetést.A pajzs létrehozásának ötletét múlt szombaton jelentette be Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, majd kifejtette, hogy a cél a hat öböl-menti szövetséges állam, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emirátusok megvédése. Ehhez a már az első öbölháborúban is bizonyító Patriot légvédelmi rakétákat telepítenék az Emirátusok és Szaud-Arábia területére. Az iráni védelmi miniszter, Ahmad Vahidi azonnal bírálta a tervet, mondván, „az veszélyezteti a térség biztonságát”. Vahidi a javaslatot az USA és Izraeli közös projektjének, a benne részvevő országokat pedig a csatlós államoknak nevezte.
Teherán, valamint a az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait és Németországot tömörítő 5+1-es csoport tagjai közötti tárgyalás április 13-án indulhat újra, azonban addig is folyik Irán légvédelmének fejlesztése és a hadsereg gyakorlatoztatása, februárban pedig a flotta a Földközi-tengeren hajtott végre erődemonstrációnak tekinthető hadgyakorlatot. Közben az iráni atomprogramban résztvevő számos tudós vesztette életét rejtélyes merényletekben, melyeket az elmúlt években fokozatosan követtek el a legkülönbözőbb titkosszolgálati módszerekkel.
Izraelben a sajtó már kedden foglalkozott egy Irán elleni katonai konfliktus lehetséges fejleményeivel, ők akkor háromszáz izraeli halottal számoltak, akik egy rakétákkal végrehajtott válaszcsapásban vesztenék életüket. Benjamin Netanjahu és Barack Obama nemrég a legjelentősebb Izrael-barát lobbiszervezete, az AIPAC washingtoni tanácskozásán találkozott, ahol az amerikai elnök megerősítette, az USA erőt fog alkalmazni Irán ellen, ha a nukleáris fegyver beszerzésének tervét beteljesíti. Obama azonban egyelőre bízik a diplomácia erejében.
A konfliktust kiváltó iráni atomprogram jelenleg 17 kiemelt helyen folyik, de Iránban több nehézvizet előállító reaktor, uránbányák, lézeres technológiával működő dúsító üzemek, és atomfegyvert kutató és fejlesztő intézetek is találhatóak. Ezek működését az iráni választásokkal kapcsolatos viták nem zavarták meg, ahogyan az Egyesült Államok és az ENSZ által bevezetett blokád sem.