Marianna
1 °C
10 °C

Észak-Korea rakétájára figyel a világ

2012.04.12. 00:21
| Módosítva: 2012.04.12. 11:45
Észak-Korea elsősorban a figyelmet akarja magára vonni a kommunista rezsim atyjának 100. születési évfordulóján a vitatott műholdfellövéssel, amelyet a nyugati hatalmak provokációnak és nagy hatótávolságú rakétatesztnek tartanak. A rakétát várhatóan a következő napokban fellövik, de a helyzetet egy újabb nukleáris teszt súlyosbíthatná igazán.

Elérkeztünk az észak-koreai vezetés által megadott határidőig, a következő napokban bármikor felbocsáthatják azt a műholdat, amelynek kilövését a nyugati hatalmak valójában tiltott nagy hatótávolságú rakétatesztnek tartanak, habár Phenjan szerint a művelet békés célokat szolgál. A kilövés elsősorban a kommunista rendszeralapító Kim Ir Szen születésének századik évfordulójának szól, ugyanakkor szembefordulás is az észak-koreai rezsim által februárban ajánlott engedményekkel, ezért az ország további elszigetelődéséhez is hozzájárulhat.

Békés űrprogram vagy álcázott katonai teszt

Szerdán már szinte teljesen feltöltötték üzemanyaggal azt a rakétát, amely a Ragyogó Csillagnak nevezett műholdat szállítaná, és innentől az észak-koreai vezetés korábbi jelzésének megfelelően április 12-16. között következhet a kilövése. Észak-Korea februárban még beleegyezett, hogy leállítsa a nukleáris teszteket és a nagy hatótávolságú rakétakilövéseket élelmiszersegélyekért cserébe, most azonban mégis szembemegy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2009-ben hozott határozatával, amely megtiltja a ballisztikus rakétateszteket.

Phenjan azzal érvel, hogy a világűr mindenkié, az Unha-3 rakéta pedig egy meteorológiai műholdat juttat majd fel, ez pedig kívül esik az ENSZ-határozat rendelkezésein. A kilövés helyszínén a hatóságok külföldi újságírók előtt is hangsúlyozták, hogy a készülődést nem próbálták meg eltitkolni, Kim Dzsongun pedig azért engedte oda – persze szigorú ellenőrzés mellett – az újságírókat, hogy bizonyítsa, a rakéta békés célokat szolgál.

A nyugati hatalmak azonban attól tartanak, hogy valójában nagy hatótávolságú rakétateszt áll a műhold fellövésének hátterében, amelyet a phenjani vezetés csak álcázni próbál, egyben következményekre figyelmeztették a rezsimet. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a Telegraph szerint arról beszélt, hogy a februári kedvező jelek után a kilövés bejelentése megkérdőjelezi Észak-Korea elhivatottságát a nemzetközi kapcsolatainak javításában, egyben úgy vélte, hogy a korábbi példákból kiindulva újabb provokációk is elképzelhetőek.

Visszhangot a 100. évfordulónak

„A műhold fellövése körüli konfliktus a figyelemfelhívásról szól” – mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezető-helyettese a kialakult helyzetről. Egy nukleáris teszt, vagy a korábban a Sárga-tengeren történt összetűzések nagyon durva erődemonstrációknak feleltek meg, „a rezsim ugyanakkor most azt akarja, hogy napokon keresztül rájuk irányuljon a külvilág figyelme.”

CsomaMozesELTE
Csoma Mózes

A kommunista rezsimet megalapító Kim Ir Szen születésének századik évfordulójának hatalmas jelentősége van a KNDK belső és külső országpropagandájában, a helyi agitáció szerint akkorra jutnak el „a nagy és erőteljes ország állapotába.” Ez eredetileg még a kommunizmus elérését jelentette, de a szlogen azóta is megmaradt. Sok jel utal arra, hogy a rezsim számos rendezvénnyel készül az április 15-ei évfordulóra, amelynek egyik fő attrakciója a műhold fellövése lehet. A rezsim kifelé és befelé is a stabilitást próbálja hangsúlyozni.

Az észak-koreai rezsim mindent megtett, hogy Kim Dzsongil halála után ne gyengüljön meg a központi hatalom. A Koreai Munkapárt szerdán kezdődött pártkonferenciája pedig minden jel szerint beteljesítheti az utódlási folyamatot, hiszen a hadsereg főparancsnokának már eddig is kinevezett Kim Dzsongunt már beiktatták a párt első titkárának pozíciójába. Kim Dzsongil örökös főtitkár, míg Kim Ir Szen örökös elnök lett a konferencia nyitónapján.

Abban ugyanakkor a külföldi elemzők többsége egyetért, hogy Kim Dzsongun szimbolikus figura, aki mögött hárman is állnak a háttérben: Kim Kjong Hi, a nagynénje, Csang Szong Thek, a nagybátyja, valamint Ri Jong Ho vezérkari főnök. Csoma Mózes szerint nagyon sok jel utal arra, hogy a várakozásoknak megfelelően nem egyszemélyi, hanem testületi irányítás van az országban: például a korábban csak a vezető, illetve az őt elkísérő kijelölt utódja által adott úgynevezett helyszíni útmutatást (egy gyárlátogatáskor például) december óta a miniszterelnök is tartott többek között.

A negyedik rakétateszt lehet

Az állítólag meteorológiai feladatokat ellátó, Ragyogó Csillag nevű műhold fellövése ilyen értelemben szimbolikus jelentőséggel bír, de egyben a harmadik hasonló jellegű kilövés lesz az elmúlt évtizedekben Észak-Koreában. Először 1998-ban állította a rezsim, hogy felbocsátott egy műholdat, amely állítólag forradalmi dalokat sugárzott, a 2009-es kísérletnél ugyanakkor a műhold nem tudott Föld körüli pályára állni.

A műhold fellövése az Unha-3 típusú rakétával persze nem zárja ki, hogy egyben rakétateszt is lenne a mostani akció, hiszen lényegében ugyanarról a technológiáról van szó, mint egy föld-föld rakéta esetében. Az elmúlt időszakban háromszor, 1998-ban, 2006-ban és 2009-ben is tartottak nagy hatótávolságú rakétateszteket Észak-Koreában. Éppen a harmadik után hozta a ballisztikus rakétateszteket korlátozó határozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

A mostani akár a negyedik rakétatesztnek is tekinthető, ugyanakkor nagyon fontos különbség, hogy a rezsim először hívott meg külföldi – elsősorban kínai és japán – újságírókat a kilövés helyszínére, ahol például nyomon követhették az üzemanyag-feltöltést is. Csoma Mózes szerint ez is azt támasztja alá, hogy Phenjan magára akarja vonni a világ figyelmét.

Kevés válaszlehetőség

Ugyan az egész világ aggódva figyel, és Barack Obama amerikai elnök provokációnak nevezte a műhold fellövését, de ha a kilövés megtörténik, korlátozottak a nemzetközi közösség valódi lehetőségei a válaszlépésre. A fegyveres konfliktus egyik félnek sem az érdeke, gazdasági megszorítások pedig már most is érvényben vannak. Az Egyesült Államok és a nyugati országok megpróbálhatnak nagyobb nyomást gyakorolni Kínára, amelynek a háttérben mindenképpen fontos szerepe lehetett abban, hogy Kim Dzsongil halála után békés átmenet következett.

A műhold fellövése biztosan nem segít abban, hogy a nukleáris program februárban bejelentett felfüggesztéséhez képest újabb nemzetközi segélyekhez jusson a rezsim, ugyanakkor Csoma Mózes szerint a két Korea viszonya elsősorban belpolitikai folyamatoktól, nem pedig a nagyhatalmaktól függ. A szakértő szerint most kedvezőbb a helyzet, mint a 2006-os vagy 2009-es konfliktusok esetében volt, kérdés azonban, hogy mennyire igazolódnak be egy esetleges újabb északi nukleáris tesztről szóló hírek, amelyek a dél-koreai választások végeredményére is hatással lehettek.