Sarkozy megbukott, Hollande az új elnök
Percről percre
- Igazi választási napot tartanak vasárnap Európában, az Olaszországban több településen tartott helyhatósági választásokkal együtt összesen 70 millió választásra jogosult adhatja le szavazatát
- Franciaországban François Hollande legyőzte Nicolas Sarkozy elnököt
- Görögországban az euró is a tét, megerősödtek a megszorításokat ellenző kisebb pártok
- A szerbiai elnökválasztáson Tadić és Nikolić jutott a második fordulóba
- Schleswig-Holsteinben nyertek a kormányzó kereszténydemokraták, de lehet, hogy ellenzékbe szorulnak
- Örményországban tüntetéseket helyezett kilátásba több ellenzéki párt is
- Magyarországon Visegrádon és Öttömösön is időközi polgármester-választást tartottak
Az elnökválasztás második, döntő fordulóját rendezik Franciaországban, ahol Nicolas Sarkozy csak a meglepetésben bízhat, az utolsó közvélemény-kutatások szerint ugyan szűkült az olló, de nem sikerült jelentősen közelebb kerülnie ellenfeléhez. Nagyobb esély van kihívója győzelmére, így vasárnap François Hollande az V. Köztársaság történetében François Mitterrand után a második szocialista elnök lehet.
A görög választásokon csak két párt, a tavaly november óta koalícióban kormányzó baloldali PASZOK és a jobboldali Új Demokrácia támogatja a megszorítások folytatását, a többiek élesen ellenzik azokat. Ha olyan kormánykoalíció alakul, ami véget vet a szigorú kormányzati intézkedéseknek, akkor az ország nem valószínű, hogy megkapja az uniós mentőcsomag további részleteit, így akár az eurónak is búcsút inthet. Ezzel pedig a görögök még a megszorításoknál is nagyobb árat fizethetnek a korábbi kölcsönökért.
Örményországban utoljára 2008-ban volt országos szavazás, de az elnökválasztást az ellenzék szerint elcsalták, és a tüntetések szükségállapot bevezetéséhez vezettek. Azóta több reformprogram kivitelezése is holtpontra jutott a pártok közit ellenségeskedés miatt és most is tüntetésekkel fenyegetőzött két ellenzéki párt, ha úgy ítélik meg, hogy a győzelemre esélyes kormánypártok elcsalták a választást. Egy tiszta választásra nagy szüksége lenne az országnak, méltó lezárása lehetne a szovjet örökségnek.
Szerbiában az elnökválasztás előrehozásával egyszerre tartanak elnök-, parlamenti-, tartományi- és helyhatósági választásokat. Ismét Boris Tadić és Tomislav Nikolić juthat tovább az elnökválasztás első fordulójából, de nagyon szoros lehet a küzdelem. A kisebb jelöltek, akik között Pásztor István személyében magyar is van, alkupozícióikon javíthatnak a jó szerepléssel. A parlamenti választás is pokoli szoros lehet, fej fej mellett áll a Demokrata Párt (DS) és a Szerb Haladó Párt (SNS). Előbbit 31,6, Tadić pártját 32,6 százalékra mérték.
Magyar idő szerint reggel hatkor (helyi idő szerint nyolckor) kezdődött és este hatkor fejeződött be az örmény választás. A központi választási bizottság szerint a nap közepére a választók 36 százaléka, míg három órával a szavazás vége előtt már a választók több mint fele, pontosan 52 százaléka élt a voksolási lehetőségével az 1982 szavazóhelyen. Az előzetes részvételi adat kecsegtető, ugyanis a 2007-es választásokon 59,35 százalék volt az összesített részvétel és ha este még belehúztak az örmények akkor ezt az arányt könnyedén hozhatják most is.
Visegrádon ezekben a percekben zárulnak a szavazóhelyiségek. A részvétel akár még 60 százalékos is lehet.
Németország északi tartományában, Schleswig-Holsteinben két és fél év után előrehozott választást tartanak, mert a mandátumok kiosztása 2009-ben a hiányos jogi szabályozás miatt nem volt egyértelmű, és az eredményt megóvták. Akkor a kereszténydemokrata (CDU) és liberális (FDP) koalíciónak egy mandátumos többsége volt. A közvélemény-kutatások most is fej-fej melletti eredményt mutatnak a CDU és az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) között. A mostani választás tétje, hogy a szociáldemokraták, a zöldek és a helyi dán kisebbség együtt tudnak-e fordítani az eredményen, és az országos szinten is meggyengült liberálisok egyáltalán bekerülnek-e a tartományi törvényhozásba. Kiderül az is, folytatódik-e a német kalózpárt diadalmenete.
Február 29-én a visegrádi önkormányzati képviselő-testület többségi szavazással feloszlatta magát, mivel személyi ellentétek és bizalmi kérdések miatt másfél éve döntésképtelenné vált az önkormányzat. Vasárnap négy független jelölt küzd meg a polgármesteri székért, de az ország egyik legkisebb városában az izgalom jelei nem mutatkoznak. Pedig a tét nagy, hiszen Visegrád jelentős adósságot halmozott fel, és az uniós fejlesztések is egyre sürgetőbbek.
A hivatalos adatok szerint délután ötig 71,96 százalékos volt a részvétel Franciaországban, az Ipsos előrejelzése szerint a nyolcas urnazárásig meglesz a 82 százalék is.
A választásnak már vége, de az eredményről még csak találgatni lehet. A jereváni választási bizottság helyi idő szerint kilencre, egy órával a szavazóurnák lezárása utánra ígért exit pollt a szavazók számáról. A részvételi arány alapján majd megkezdődhet a nagy számolás, hogy melyik párt mennyi szavazatot és hány parlamenti helyet szerzett.
Május 6-án időközi választást tartanak a Csongrád megyei Öttömösön. A szerb határhoz közeli, 830 fős faluban azért kell új polgármestert választani, mert februárban hosszú betegség után elhunyt a települést 1990 óta vezető Bata Ferenc.
Idén se sikerült sérülések nélkül megúszni a parlamenti választások kampányidőszakát. Pénteken nagyjából 150 embert kellett korházba szállítani a regnáló Örmény Köztársaság párt (RPA) egyik kampányrendezvényéről, de szerencsére senki sem sérült meg életveszélyesen.
A másfélszáz ápolásra szoruló ember ellenére valószínűtlen, hogy az EBESZ választási megfigyelői eljárást indítanának, ugyanis nem utcai erőszak vagy ellenzéki verőlegények felelősek a sérülésekért, hanem egy magányos dohányzó. Egy megfáradt füstölő döntött úgy, hogy rágyújt az elnök beszéde közben, de ezt tucatnyi gázzal töltött óriáslufi mellett tette. Jerevánban az új kormány is elgondolkodhatna a dohányzási szabályok megváltoztatásáról.
A görög televízió által közölt első exit poll szerint a vártnál is alacsonyabb lehet az országot évtizedek óta felváltva kormányzó pártok támogatottsága, az Új Demokrácia a szavazatok 17-20, a PASZOK pedig 14-17 százalékát szerezhette meg. Korábban az előbbinél 22, utóbbinál pedig 18 százalékos támogatottságot jeleztek a felmérések. A PASZOK-nál több szavazathoz,15,5-18,5 százalékhoz juthatott a Radikális Baloldali Szövetség, és bejutott a törvényhozásba több kis párt, köztük a neonáci Arany Hajnal nevű rasszista idegengyűlölő párt is. (MTI)
2008-ban Tomislav Nikolić még nyert az első körben, ugyanakkor Boris Tadić a második fordulóban már a kiesett jelöltek szavazóinak támogatásával megfordította az állást, és a felmérések szerint most is ez a két jelölt kerülhet szembe egymással a második fordulóban.
Az örmény választási bizottság tanult a korábbi évek tapasztalatiból, amikor sorozatos törvénysértéssel és hamisítással vádolták meg őket. Idén 647 külföldi és több ezer helyi megfigyelő szavatolta a választások tisztaságát, de így is becsúszott pár hiba. Eddig három helyről jelentették, hogy megpróbálták lefizetni a szavazókat, egy helyen az is előfordult, hogy a választók maguk követelték a „pénzügyi ösztönzést” és elkezdték verni azt az aktivistát aki halogatott kiadni jussukat, ami átszámolva alig pár dollár lett volna.
A német közszolgálati televízió, az ARD exit pollja szerint a schleswig-holsteini tartományi választásokon a konzervatívok (CDU) és a szociáldemokraták (SPD) egyaránt 30-30 százalékra számíthatnak. A hagyományosan a szocdemekkel koalíciót alkotó Zöldeknek 13 százalékot vetítenek előre, de a mostanában meggyengült, és a CDU-val helyben és országosan is kormányzó koalíciót alkotó liberálisok (FDP) a tartományban kifejezetten jó eredményre, 8 százalékra számíthat. Az exit poll ugyancsak 8 százalékot mutat a Németországban előretörő Kalózpártnak, amely már bekerült a berlini és a Saar-vidéki parlamentbe is. A demokratikus szocializmust képviselő Baloldal várhatóan nem jut be.
17 óráig a választópolgárok 44,1 százaléka szavazott, jelentette a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID). Ez körülbelül két százalékponttal haladja meg a 2008-as arányt. A szavazóköröket 20 órakor zárják. (Tanjug)
Öt év és egy parlamenti ciklus telt el Örményországban. A mai nap egy választási szövetség és számos nagyobb párt versenyzett Jerevánban a választók kegyeiért. A hatalmat megtartani igyekvők az Örmény Köztársaság párt (RPA), a Prosperáló Örményország párt és a Jogállamiság párt voltak, míg az ellenzék részéről az Örmény Forradalmi Föderáció (ARF), az Örökség párt és az Örmény Nemzeti Kongresszus (ANC) szállt harcba a törvényhozás 131 helyéért. A pártlistákról 90 mandátumot lehet szerezni, míg az egyéni körzetekben a 41 képviselői helyért 139 jelölt (köztük félszáz független) verseng. Figyelemre méltó, hogy ez utóbbiak között csak kilenc nő található.
Franciaországban hivatalosan csak este nyolc után hozhatnak nyilvánosságra exit pollokat, de ahogy az első forduló esetében, a belga médiában ezúttal is kiszivárogtak az intézetek előrejelzései. A belga Le Soir szerint az összes fontosabb közvélemény-kutató, a CSA, a TNS Sofres és az IPSOS is François Hollande győzelmét jelzi, a szocialista jelölt 52-53 százalékot szerezhetett Nicolas Sarkozy 47-48 százalékával szemben. Az első fordulóban az exit pollok ugyan kevésbé szoros állást jeleztek előre, mint ami végül lett, de az eredményben nem tévedtek.
Megvan az első örmény exit poll a szavazatok megoszlásáról. A Gallup felmérése szerint, amit 19 ezer örmény megkérdezésével végeztek, 44,44 százalékot kapott az Örmény Köztársaság párt (RPA), 28,81 százalékot a Prosperáló Örményország párt, és 6,16 százalékot a Jogállamiság párt. A jelenlegi kormánykoalíciónak így bőven meglenne a parlamenti többsége, az ellenzéki Örökség 5,92 százalékával, az Örmény Forradalmi Föderáció pedig 5,18 százalékkal csak szemlélője lenne a törvényalkotási folyamatnak, míg a választási szövetségként induló Örmény Nemzeti Kongresszus a maga 6,33 százalékával a rá vonatkozó speciális szabályok miatt be se jutna a parlamentbe.
A görög Skai televíziónak azt mondták a vezető jobboldali pártnál, hogy nem szeretnének újabb választási fordulót kikényszeríteni, ami azt jelentheti, hogy a párt vezetője, Antonisz Szamarasz koalíciós kormány alakítására fog törekedni. Korábban a pártvezető azt mondta, hogy csak tiszta többséget fogadnak el. (Ekathimerini)
A 17 órás adatok szerint a fővárosiak 40,5 százaléka ment el szavazni. A Vajdaságban 43,2 százalék, Szerbia többi részén 46 százalék a részvételi arány. (B92)
Teljesítették kötelességüket az örmény pártok vezetői. Szavazott a kommunista párt elnöke, az Örmény Demokratikus párt elnöke, és a feltehetően győztes Örmény Köztársaság párt elnöke Szerzs Szargyszján is. Szargyszján ugyanabban a szavazókörben jelent meg mint riválisa Levon Ter-Petroszján volt államfő, aki most az Örmény Nemzeti Kongresszust vezeti. A két politikus azért taktikusan két óra eltéréssel látogatta meg a szavazóurnákat, hogy elkerüljék egymást.
Visegrádon egy házaspár az utolsó pillanatban, a templomból esett be szavazni a városházán kialakított II. választókerületen. (A két szavazókerület különben 100 méterre van egymástól, az I-es az iskola.) Azt mondták, előbb imádkoztak, mert fontos dolog a választás.
A szocialisták nagy ünneplésre készülnek a Bastille téren, a vendégek közül már megérkezett Yannick Noah volt teniszező és Michel Piccoli humorista is. A Le Monde szerint van ugyan valamiféle készülődés a Concorde téren is, ahol Sarkozy 2007-ben a győzelmét ünnepelte, de főleg turistákat látni. A belga Le Soir forrásai szerint Sarkozy UMP pártja egyenesen lemondta a vasárnap estére a Concorde téren tervezett nagygyűlést, de ezt egyelőre mások nem erősítették meg.
Francois Hollande megválasztása esetén már vasárnap este telefonon egyeztet Angela Merkel német kancellárral, jelezte napközben Jean-Marc Ayraut, a szocialisták nemzetgyűlési frakcióvezetője. Ez azért fontos, mert Hollande új francia-német szerződést akar, és újratárgyalná a márciusban elfogadott európai stabilitási paktumot.
Eredetileg fél tízre tervezték, de Nicolas Sarkozy állítólag előrehozhatja a beszédét, amelyet így már a nyolc órás urnazárás után nem sokkal megtarthat. Sarkozy már korábban jelezte, hogy veresége esetén felhagy a politikával, de azt nem árulta el, hogy mit csinál majd helyette. (TF1)
A Független Államok Közösségének (FÁK) megfigyelői, akik általában elnézően tekintenek a posztszovjet országokban tapasztalható választási visszásságokra, nem találtak kifogásolnivalót az örmény szavazás lebonyolításában. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint nagyobb törvénysértések nem történtek, de részletes jelentésüket csak holnap teszik meg. A helyi médiajelentések szerint viszont történtek csalások. Az ellenzék képviselői több szabálytalanságról, szavazatvásárlásokról számoltak be, amelyeknek kivizsgálását szerintük a rendőrség csak elkésve kezdte meg.
Az exit pollok alapján a 69 fős kieli tartományi gyűlésben (Landtag) 22-22 helyet kapnának a szocdemek és a kereszténydemokraták, így a legkényelmesebb többséget egy CDU-SPD nagykoalíció eredményezné. A zöldek az előzetes számítások szerint 10 helyet, a liberálisok 6 mandátumot, a Német Kalózpárt is 6-ot, a dán kisebbséget képviselő Dél-schleswigi Választási Szövetség pedig 3-at. A szocdemek, zöldek és a dán kisebbség összesen 35 mandátummal tudna kormányozni, de ha a zöldek a kereszténydemokratákkal és a liberálisokkal egyeznek meg, ők együtt 38 mandátummal alakíthatnának tartományi kormányt. Utóbbi lehetőséget a Zöldek vezetője, Claudia Roth kizárta, mint mondta: le akarják váltani az eddigi CDU-FDP koalíciót Kielben.
Németországban attól izgalmas egy választás, hogy a pártoknak általában nincsenek fix kötődései, így ha a helyzet úgy hozza, mindenki mindenkivel képes párosodni, kereszténydemokraták a liberálisokkal (ahogy most országos és tartományi szinten), a zöldek a kereszténydemokratákkal és a szocdemekkel, de a két nagy rivális, a szocdemek és a kereszténydemokraták is tudtak már nagykoalíciót alkotni (1966-1969 és 2005-2009 között, és ez utóbbi esetben a tartományban is így volt). El tudnának képzelni egy Fidesz-MSZP nagykoalíciót? Vagy 2002-ben egy Fidesz-MDF-SZDSZ koalíciót?
