Olivér
2 °C
8 °C

A görögök után legtöbben Magyarországot raknák ki a NATO-ból

2012.05.21. 15:06
| Módosítva: 2012.05.22. 02:02
Ha választani kellene, akkor a különböző szakértőkből, de amerikai képviselőkből is álló 59 válaszadó közül öten Magyarországot tennék ki a NATO-ból a Foreign Policy felmérésében, csak a minden harmadik megkérdezett szemét szúró Görögországot mellőznék többen. Szíriában a többség nem avatkozna be a konfliktusba a NATO szintjén, a legnagyobb kihívást pedig a gazdasági válságban látják.

Görögország után Magyarországot tennék ki legtöbben a NATO-ból a Foreign Policy felmérésében, amelyben összesen 59 szakértőt, köztük külügyminisztereket, hírszerzési vezetőket, jelenlegi és volt amerikai kongresszusi képviselőket kérdeztek a szervezet jövőjéről még a vasárnap és hétfőn tartott NATO-csúcs előtt.

A görögöktől tizennyolcan szabadulnának meg, Magyarország pedig öt válaszadónak szúrta a szemét, indoklást azonban nem fűztek döntésükhöz. Magyarországnál valamivel kevesebben tennék ki Törökországot, Izlandot, de még Németországot és Luxemburgot is említette egy-egy válaszadó.

A huszonként válaszadó szerint minden egyes tagország számít politikai, katonai és intellektuális értelemben, a NATO-nak pedig fokozatosan bővülnie, nem pedig zsugorodnia kellene. Amennyiben egy új országot kellene bevonni a NATO kötelékébe, akkor a legtöbben (13) Svédországot látnák szívesen a szervezetben, de hatan Macedóniával, öten pedig Grúziával erősítenének.

A válaszadók nagy többsége úgy véli, hogy a szervezetnek továbbra is részt kellene vennie Európán és az Egyesült Államokon kívüli akciókban, csak hárman ellenezték ezt, szerintük ez csak bizonyos nagyon meghatározott esetekben lenne elfogadható.

A NATO akciói közül leginkább a boszniai és a koszovói beavatkozást tartják sikeresnek, a skála másik végén pedig az afganisztáni háború szerepel. A líbiai repüléstilalmi övezet felállítása ugyan a pozitívabb példák között szerepel, de szinte a végletekig megosztotta a válaszadókat, hogy mennyiben állíthatják pozitív példaként az akciót.

Szíriában a többség nem lépne közbe, többen úgy vélik, hogy most is jó úton halad a konfliktus megoldása. A válaszadók fele szerint a Közel-Keleten lesz a következő nagy NATO-akció, ugyanakkor minden negyedik szerint a kalózokra csaphatnak le Észak-Afrikában.

A szervezet előtt álló legnagyobb kihívásként pedig a gazdasági válságot jelölték meg, jóval a második helyen említett nacionalizmus/belső megosztottság előtt. Abban széleskörű egyetértés volt a válaszadók között, hogy az európai tagországoknak több hozzájárulást kellene adniuk pénzügyileg, de ez most nem várható. Abban is megegyeztek a vélemények, hogy a szervezetnek nemcsak védelmi, hanem támadó kiberképességeket is ki kellene fejlesztenie.

1,5 millió dollár Afganisztánnak

Három éven át évi félmillió dollárt ajánl fel Magyarország az afgán biztonsági erők finanszírozására erősítette meg Orbán Viktor az MTI szerint a NATO csúcstalálkozóján. A magyar kormányfő újságíróknak elmondta, ez egy reális tehervállalás amely 2015-től 2017-ig összesen másfél millió dollárt jelent , és igazodik Magyarország állapotához.

"A józan ész határozta meg a csúcstalálkozó menetrendjét" értékelte Orbán Viktor a chicagói tanácskozást, amelynek témája volt a rakétavédelmi rendszer kiépítése is. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: az, hogy a rakétapajzs-létrehozást az amerikaiak átadták, és így NATO-üggyé vált, a rakétarendszer-építés, a csillagháborús tervek elfogadhatóbbá váltak a nemzetközi közvélemény számára is.

Orbán bejelentette azt is, hogy Magyarország részt fog vállalni a balti államok légvédelmének biztosításában. Az úgynevezett okos védelemhez vagyis a párhuzamosságok kiiktatásához Magyarország a légvédelmi erejével tud hozzájárulni. Ennek keretében Magyarország harci repülőgépeket állomásoztat majd a Baltikumban, és rendszeresen részt fog venni a légi erővel nem rendelkező balti államok légvédelmének biztosításában.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a részletekről szólva elmondta, Magyarország a 2015 és 2018 közötti időszakban kíván részt vállalni a balti államok légterének felügyeletében. Ennek során négy hónapra Gripeneket telepítünk majd egy litvániai bázisra.